Pseudophryne covacevichae

kétéltűfaj

A Pseudophryne covacevichae a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Pseudophryne nembe tartozó faj.

Pseudophryne covacevichae
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Pseudophryne
Parker, 1940
Faj: P. covacevichae
Tudományos név
Pseudophryne covacevichae
Ingram & Corben, 1994
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pseudophryne covacevichae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pseudophryne covacevichae témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Ausztrália endemikus faja. Csak egy kis területről ismert Queensland állam északi részén, Ravenshoe közelében, ahol 22 különálló helyen, 36 populációját találták meg[1] 800 m-es tengerszint feletti magasságban.[2][3] Előfordulási területe korlátozott, nagyjából 250 km², ezen belül is mindössze 50 hektárnyi területen él.[1] A populáció méretéről korlátozott információk állnak rendelkezésre, azonban az ismert populációk kis területeket fednek le, melyek közül a legnagyobb is csak 0,5 ha; a párzó hímek száma az egyes helyeken 1-20 között mozog.[1]

Nevének eredete szerkesztés

A faj nevét Jeanette Covacevich ausztrál herpetológus tiszteletére kapta.[4]

Taxonómiai helyzete szerkesztés

1994-es leírása előtt a Pseudophryne covacevichae fajt összetévesztették egy délebben élő fajjal, a Pseudophryne majorral, amely télen, míg a P. covacevichae nyáron költ.[5] 2013-ban a Pseudophryne covacevichae fajt megtalálálták a Paluma-hegységben is, ezáltal e két faj földrajzi elkülönítése csökkent. Emellett nyáron szaporodó Pseudophryne major populációk is ismertek. Ez arra utal, hogy e fajok elkülönülését újra kell értékelni.[6]

Megjelenése szerkesztés

Kis termetű békafaj, hossza elérheti a 3 cm testhosszúságot.[7] Háta szürke vagy kékesszürke, a hát alsó részén élénksárga hosszanti csíkkal, valamint az orra hegyétől közepén végigfutó nagy narancsvörös területtel. Oldala szürkésbarna, sötétbarna foltokkal, hasa fekete-fehér márványozott mintázatú. A karok teteje a vállnál élénksárga. Pupillája vízszintes elhelyezkedésű, az írisz aranyszínű. Ujjai között nincs úszóhártya, ujjai végén nincsenek korongok.[7]

Életmódja szerkesztés

A petéket kis csomóban rakja le a szárazföldön, nedves levélalja alá és a talajban lévő iszapos lyukakba, kis patakok közelében. A csomók mérete 6–82 pete.[3] Akárcsak a többi Pseudophryne fajnál, a fészket a hím őrzi. Az ebihalak elérhetik a 3,5 cm hosszúságot, sötétbarna-arany színűek. Miután a fészket elárasztásja az eső, legalább egy hónapig eltarthat, amíg békává fejlődnek. Tavasztól nyárig eső után szaporodik.[7]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A vörös lista a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Populációja fragmentált, elterjedési területe kis méretű.[2] Teljes előfordulási területe védett.


Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c McDonald, K.R., E. Bolitho, A. Dennis, N. Simpson & J.W. Winter 2000. Recovery plan for the Magnificent Broodfrog Pseudophryne covacevichae 2000-2004. Unpublished report to Environment Australia, Canberra
  2. a b AmphibiaWeb
  3. a b Atlas of Living Australia
  4. Beolens, Watkins & Grayson, 2013 : The Eponym Dictionary of Amphibians. Pelagic Publishing Ltd, p. 1-262
  5. (1994. május 19.) „Two new species of broodfrogs (Pseudophryne) from Queensland”. Memoirs of the Queensland Museum 37, 267–272. o.  
  6. (2015. május 19.) „A significant range extension for the Magnificent Broodfrog Pseudophryne covacevichae, with comments on similarity with P. major, and additional data on the distribution of Uperoleia altissima”. Australian Zoologist 37 (3), 365–368. o. DOI:10.7882/AZ.2014.041.  
  7. a b c FrogID, Australian Museum

Források szerkesztés