Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum

Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum (meghalt Kr. e. 141-ben) római politikus, hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt. Atyja, Publius Nasica, a híres jogtudós Kr. e. 191-ben volt consul.

Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum
Születetti. e. 205[1]
ókori Róma
Elhunyti. e. 141 (63-64 évesen)[2]
nem ismert
Állampolgárságarómai
HázastársaCornelia Africana Major[3][4]
GyermekeiPublius Cornelius Scipio Nasica Serapio
Szüleinem ismert
Publius Cornelius Scipio Nasica
Foglalkozása
  • ókori római politikus
  • Ancient Roman military personnel
Tisztsége
  • római szenátor (nem ismertnem ismert)
  • Princeps senatus
  • consul (i. e. 162 – i. e. 162)
  • pontifex maximus (i. e. 150 – i. e. 141)
A Wikimédia Commons tartalmaz Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kr. e. 168-ban hallunk róla először, amikor is Lucius Aemilius Paullus Macedonicus alatt tüntette ki magát a makedóniai harcokban. Először Kr. e. 162-ben választották consullá Caius Marcius Figulusszal, ám szinte azonnal lemondtak tisztségükről, mivel hiba történt a beiktatási szertartások során. Kr. e. 159-ben Marcus Popillius Laenas társaként censor lett, és elrendelték, hogy élő személynek csak a senatus vagy a népgyűlés kifejezett határozata nyomán állíthatnak köztéri szobrot.

Kr. e. 155-ben Marcus Claudius Marcellusszal közösen volt másodszor is consul. Ezúttal nem történt hiba a beiktatáskor, így, míg kollégája Liguriában vitézkedett, ő Dalmácia népét pacifikálta. Kr. e. 150-ben választották pontifex maximusszá.

Nasica Corculum apjához hasonlóan neves jogász volt, innen ered ragadványneve is. Cicero és Aurelius Victor ékesszólását is magasztalta. Politikájában a legszilárdabb konzervativizmus tükröződött: mindent megtett a régi római erkölcsök ápolásáért és megerősítéséért. Második consuli évében például javasolta a senatusban, hogy romboljanak le egy majdnem elkészült színházat, mivel az romboló a közerkölcsre nézve. Cato ellenében pedig azért támogatta Karthágó megmaradását, mert vélekedése szerint egy erős ellenfél fennmaradása megakadályozta volna a tömeg kicsapongó életvitelének elharapózását.

Scipio Africanus, atyja unokatestvérének egyik leányát vette feleségül. Fiuk, Publius Nasica Serapio később maga is consul lett.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
  2. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
  3. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  4. Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)

Külső hivatkozások szerkesztés

Elődei:
Tiberius Sempronius Gracchus
és
Manius Iuventius Thalna
Consul
Kr. e. 162
collega:
Caius Marcius Figulus
 
Utódai:
Cnaeus Domitius Ahenobarbus
és
Publius Cornelius Lentulus
Elődei:
Lucius Cornelius Lentulus Lupus
és
Caius Marcius Figulus
Consul
Kr. e. 155
collega:
Marcus Claudius Marcellus
 
Utódai:
Quintus Opimius
és
Lucius Postumius Albinus