Barna bülbül

Barna bülbül
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Bülbülfélék (Pycnonotidae);
Nem:	Pycnonotus;
Faj:	P. barbatus;
Tudományos név
	Pycnonotus barbatus; (Desfontaines, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barna bülbül témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barna bülbül témájú médiaállományokat és Barna bülbül témájú kategóriát.

A barna bülbül vagy berber bülbül (Pycnonotus barbatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Libéria nemzeti madara.^[3]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Rene Louiche Desfontaines francia ornitológus írta le 1789-ben, a Turdus nembe Turdus barbatus néven.^[4]

Alfajai szerkesztés

Pycnonotus barbatus arsinoe (M. H. K. Lichtenstein, 1823) – Egyiptom (a Nílus völgye), Szudán, kelet-Csád;
Pycnonotus barbatus barbatus (Desfontaines, 1789) – Marokkótól Tunéziáig;
Pycnonotus barbatus gabonensis (Sharpe, 1871 – közép- és dél-Nigériától és közép-Kameruntól Gabonig és a Kongói Demokratikus Köztársaságig;
Pycnonotus barbatus inornatus (Fraser, 1843) – dél-Mauritániától és Szenegáltól észak-Nigerig, nyugat-Csádig, észak-Nigériáig és észak-Kamerunig;
Pycnonotus barbatus schoanus (Neumann, 1905)^[2] – Eritrea, Etiópia felföldje, délkelet-Szudán;

Előfordulása szerkesztés

Afrika nagy részén honos. Kóborlásai során eljut Spanyolországba is. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, szavannák, cserjések és sivatagok, mocsarak, folyók és patakok környéke, valamint szántóföldek, ültetvények, vidéki kertek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.^[5]

Megjelenése szerkesztés

Átlagos testhossza 20 centiméter, testtömege 23-60 gramm.^[6]

Életmódja szerkesztés

Többnyire gyümölcsökkel táplálkozik, de ízeltlábúakat, nektárt, virágokat, magvakat és néha kisebb gerinceseket is fogyaszt.

Szaporodása szerkesztés

Tojásai

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekvő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[5]