Wikipédia

Rácalmás

magyarországi város Fejér vármegyében

Rácalmás Duna-parti város Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.

Rácalmás
A Jankovich-kúria
A Jankovich-kúria
Rácalmás címere
Rácalmás címere		 Rácalmás zászlaja
Rácalmás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállásváros
PolgármesterSchrick István (Városvédők)[1]
JegyzőGyöre Andrea
Irányítószám2459
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség4806 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség112,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság70[3] m
Terület40,64 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 31″, k. h. 18° 56′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 31″, k. h. 18° 56′ 25″
Rácalmás (Fejér vármegye)
Rácalmás
Rácalmás
Pozíció Fejér vármegye térképén
Rácalmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácalmás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Rácalmás város a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy 61 kilométerre délre, Dunaújvárostól 4 kilométerre északra található, a 6-os főút és a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal mellett.

Története szerkesztés

A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy az újkőkorszak és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is.

A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye a környéken helyezkedett el. Az első, a településre utaló írásos feljegyzés 1025-ből származik, egy királyi adománylevél említi Szigetfő néven. Szigetfő név (később) Szigetfői Miklós királyi pohárnok neveként merül fel. A települést a Veszprémvölgyi apácák perelték tőle az 1295. december 10-én kelt bizonyságlevél szerint. Magyar Országos Levéltár Dl. 1431 jelzet (E település nevét őrzi a Szigetfő utca.) A mai Szigetfű családnév innen eredeztethető, habár a Szigetfő(ű) családok később – a Duna bal partján – a mai Tass község területén éltek. 1329-ben már Almás néven említik (az Almási család birtoka volt). A XVI.-XVII. században egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedik le a környéken, innen ered a Rácalmás név is. Almás, Tikos és Szigetfa településeket a török kiűzése után, 1696-ban "egyesítik" Rácz Almás néven.

A város a XVIII. század elejétől a Jankovich család birtoka, s 1830-ban már a 2248 lakos túlnyomó része magyar. Az 1860-as összeíráskor már 3317 lakost vesznek nyilvántartásba. Fejér vármegye 1869-ben megjelent gazdasági statisztikája szerint 3323-an éltek a településen, a község területe pedig 16 426 kataszteri hold volt. 1876 előtt a község egy ideig járási székhely volt. Megkezdődött a falu villamosítása, utak építése, artézi kutak fúrása. 1880-ban önálló postát, 1896-ban pedig vasútállomást kapott a település. Virágzott a mezőgazdaság, kereskedelem, dunai vízimalmok őrölték a környék gabonáját, s a halászoknak is megélhetést biztosított a folyam.

 

Az első világháború 800 rácalmási katonája közül 131-en nem tértek vissza, 54 hadiözvegy és 77 hadiárva maradt utánuk. A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezte fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és az akkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása volt. (1805-ig Rácalmáson, a Nagysziget csücskénél volt a hajóállomás, de mivel a község nem fizetett hozzájárulást, a kikötőt áthelyezték Kulcsra.) Nyaranta élénk társadalmi élet zajlott a fővárosi középpolgárság – írók, művészek, tanárok – nyaralóiban és így a községben is. Ennek vetett véget a második világháború, amely közvetlenül 1944 őszén érte el Rácalmást, a község 1944 novemberétől 1945 februárjáig a közvetlen frontvonalban volt, többször cserélt gazdát.

A világháborút követően 1950-től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentele-Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte az építők „szállták meg” a községet, ideiglenesen itt szállásolták el egy részüket. Majd a már megépült ipari centrum „szívta el” a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki a városból a községbe, nem utolsósorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt. (Némi túlzással Dunaújváros Rózsadombjának nevezik.)

A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a község életében. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni. Mára csaknem száz százalékos a csatornázás, a vezetékes ivóvízellátás, a mobiltelefonok térhódításával ugyan csökkent a jelentősége, de a vezetékes telefonhálózatot tekintve a megye egyik legjobban ellátott települése. 2004 óta széles sávú internethálózat és a kábeltelevízió-hálózat működik. Nemrég fejeződött be az egykori Teleszki-kúria felújítása, itt a községi könyvtár és művelődési ház kapott helyet, s ezt rövidesen követte a község büszkeségének, a hosszas küzdelem után „visszaszerzett” Jankovich-kastély felújítása. Az épület klasszikus értékeit megőrizve korszerű konferencia- és idegenforgalmi központot tervezett a község önkormányzata, s ehhez jelentős kormányzati és EU-s pályázati pénzeket nyertek el. A konferencia-központot 2007. augusztus 20-án átadták a nagyközönségnek.

A korábban Rácalmáshoz tartozó Kulcs 1994-ben lett önálló község.

2009. július 1-je óta város.

Jelenkor szerkesztés

Rácalmás életében meghatározó volt a 2006-os év, ekkor tették le a régió egyik legnagyobb munkáltatójának, a Hankook alapkövét. A gumigyár 2007-ben kezdte meg a termelést, munkát adva több mint 1000 embernek.

2010-11-ben a második ütemmel tovább bővült a gyár, hozzájárulva az itt élő emberek megélhetéséhez. 2013-ban bejelentették a gyár további bővítését.[6][7] A koreai gyárral együtt új kultúra, gasztronómia is költözött a városba, a Jankovich-kúria területén koreai ételeket is megkóstolhatunk akár tradicionális környezetben is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Schrick István (független)[8]
  • 1994–1998: Schrick István (Rácalmási Faluvédő Egyesület)[9]
  • 1998–2002: Schrick István (Rácalmási Faluvédő Egyesület)[10]
  • 2002–2006: Schrick István (Rácalmási Faluvédő Egyesület)[11]
  • 2006–2010: Schrick István (FETE-RFE)[12]
  • 2010–2014: Schrick István (RVSZE)[13]
  • 2014–2019: Schrick István (Városvédők)[14]
  • 2019-től: Schrick István (Városvédők)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4479
4558
4572
4802
4692
4806
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 1,6% németnek, 0,2% románnak, 0,5% szerbnek, 0,2% ukránnak mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26%, református 5%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 33,9% (31,8% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei szerkesztés

Testvértelepülés szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Rácalmás, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Hankook: itt a harmadik ütem! (magyar nyelven) (html). dunaujvaros.com, 2013. május 29. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  7. ↑ Újabb beruházásba kezd itthon a Hankook (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2013. május 29. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  8. ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  11. ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  12. ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  13. ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  14. ↑ Rácalmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  15. ↑ Rácalmás Helységnévtár

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácalmás témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rácalmás&oldid=26885489”