Rágógumi
A rágógumi nyúlékony, ízesített, rágásra alkalmas élvezeti cikk, melyet az édességek csoportjába sorolnak.[1][2] Alapanyagául általában két különböző anyag is szolgálhat: az egyik a természetes latexanyagnak számító chicle, amely a Manilkara chicle vagy a Manilkara zapota nevű, az amerikai esőerdőkben is megtermő fafajták kérgéből kinyert koagulált tejszerű nedv;[2][3] a másik a mesterséges úton előállított poliizobutilén nevű szintetikus gumi.[4] A Research and Markets oldal kutatásai alapján a világ rágógumipiacának két vezető vállalata, az amerikai Wrigley Company és a brit Cadbury együttesen több mint 60%-os részesedéssel rendelkezik ezen a téren.[5]
Története szerkesztés
A rágógumit különböző formákban már körülbelül 5000 évvel ezelőtt, az újkőkorszak idején is ismerték és használták az emberek. A mai értelemben vett legrégebbi, napjainkban is ismert rágógumit a finnországi Yli-Ii településen fekvő Kierikki területén fedezte fel 2007 augusztusában az egyesült királyságbeli Derby Egyetem egyik régészet szakos hallgatója, Sarah Pickin. A megtalált darab alapanyaga nyírfakéregből készült kátrány. A nyírfakéreg, amiből a fognyomokat is tartalmazó rágógumi készülhetett, egyebek mellett fenolokat is tartalmaz, amely egyesek szerint fertőtlenítő hatással és más egészségügyi előnyökkel rendelkezik.[6][7]
Már az ősi aztékokhoz tartozó indián törzsek is a chiclét használták, mint egy, a mai rágógumival nagy hasonlóságot mutató anyag alapanyagát. Ezt a fajta rágógumit legfőképpen a nők használták elsősorban a szájuk illatosításának a céljából. A népcsoport tagjai a chicle latexéből készült gumit is alkalmazták ilyen célokra, ennek a készítménynek a helyiek által ismert neve a tzictli volt.[8] A maja civilizáció egyes tagjai is az aztékokhoz nagyban hasonlító módszereket alkalmaztak a rágásra szolgáló gumik területén.[7]
Egészségügyi hatásai szerkesztés
Fogászati hatásai szerkesztés
A cukormentes rágógumival a túlsúly, a fogszuvasodás is megelőzhető. Rágása nem helyettesíti ugyan a fogmosást, de ameddig a gyermeknek erre nincs lehetősége, addig a rágó hatóanyaga meggátolja a lepedék lerakódását, megelőzi a szuvasodást. Eltekintve attól, hogy a többségnek tetszik-e vagy sem, egyre több gyermek, serdülő és felnőtt rágózik. Amióta pedig a gyártók piacra dobták a cukormenteset, hódolói úgy tartják: a mások által kifogásolt rossz szokás egészségüket védi. Ami azt illeti, a fogorvosok sem tagadják fogazat- és fogínyerősítő, valamint tisztító hatását.[forrás?]
A rágózással remekül levezethető a stressz, már az I. világháború folyamán is alkalmazták a fronton harcoló katonák feszültségoldására. A folyamatos szájmozgás hatására fokozódik az agy vérellátása, ami segíti a koncentrációt. Néhány kísérlet azt is kimutatta, hogy a rágózás jó hatással van a rövid- és a hossztávú memóriára.[9]
Hatásai a gyomorra szerkesztés
A rágózás serkenti a gyomorsav-termelődést, ami fokozza az éhségérzetet. Ha nagyobb mennyiségű gyomorsav termelődik, szervezetünk felkészül az étel „fogadására” a gyomorban. Ha azonban nem érkezik táplálék, a keletkezett sav károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját.
Lehetséges rákkeltő hatása szerkesztés
Nincs rákkeltő hatása.
A lenyelt rágógumi szerkesztés
A lenyelt rágógumi nem ragad bele a belekbe, hanem áthalad a szervezeten; alapanyagát ugyanis nem lehet megemészteni.
Környezeti hatásai szerkesztés
Ír tudósok gyorsan lebomló rágógumi kifejlesztésén dolgoznak, ugyanis egy rágógumi lebomlási ideje kb 5 év.[10] Nagy-Britanniában a szapotilfa tejszerű nedvéből készült, ruhára, bútorokra nem ragadó biorágógumit dobtak piacra.[11]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc, szerk. Gerstner Károly et al. 2. átd. kiadás. Budapest: Akadémiai. 2003. 1118. o. ISBN 963-05-7874-3
- ↑ a b Dr. Kieselbach Gyula: A rágógumi. Huszadik Század. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
- ↑ Palmer, Elizabeth: A rágógumi. MTA Központi Fizikai Kutatóintézet: KFKI Chemonet. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
- ↑ National Geographic: De honnan a meggyíz?: Hogyan készül az ízesített rágógumi?. tudomany.ma.hu, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
- ↑ Research and Markets: Wrigley and Cadbury’s Control Over 60% of the Global Chewing Gum Market (angol nyelven). redOrbit, 2007. július 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)[halott link]
- ↑ Student dig unearths ancient gum (angol nyelven). BBC News, 2007. augusztus 20. (Hozzáférés: 2012. október 3.)
- ↑ a b Lorenzi, Rossella: Stone Age chewing gum, one careful owner (angol nyelven). ABC Science, 2007. augusztus 21. (Hozzáférés: 2012. október 6.)
- ↑ Mathews, Jennifer P.: The Birth of the Chewing Gum Tree (angol nyelven). Aztecs at Mexicolore, 2009 (Hozzáférés: 2012. október 7.)
- ↑ A rágózás káros? Íme, a pozitív és negatív hatásai. Mindmegette.hu
- ↑ Jön a lebomló rágógumi Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-benGreenfo
- ↑ Nem ragadó rágógumi Nagy-Britanniában Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-benGreenfo
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chewing gum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Mathews, Jennifer P: Chicle: The Chewing Gum of the Americas, From the Ancient Maya to William Wrigley. (hely nélkül): University of Arizona Press. 2009. ISBN 978-0-8165-2821-9 (angol nyelven)
