Répaszelet
A répaszelet a cukorrépából történő cukorgyártás egyik mellékterméke, amelyet préselt (nedvesszelet) illetve szárított formában szarvasmarhák, sertések, juhok és lovak takarmányozására használnak.
Előállítása és tárolása szerkesztés
A cukorgyártás során cukorrépát felszeletelik és kilúgozzák, majd az így keletkezett nyerslét (köztes termék) és a kilúgzott répaszeletet (melléktermék) szétválasztják. Ebben a fázisban a szelet szárazanyag-tartalma 8–10%. A víz egy részének kipréselése után keletkezik a préselt szelet, amelynek szárazanyag-tartalma 16–22%. A maradék víz elpárologtatása azaz a szárítás után keletkezik a szárított szelet, amelynek szárazanyag-tartalma már 88–90% körüli. Ehhez melaszt keverve melaszos préselt szelet (melaszos répaszelet) keletkezik.
A préselt szelet silóban rövid ideig tárolható, tárolás közben azonban minőségromlás (savanyodás, nedvességvesztés) következik be. A szárított szelet jól szellőztethető száraz raktárban ömlesztett formában tárolható; tárolás közben folyamatosan ellenőrizni kell a hőmérsékletét, mivel 40°C felett begyulladhat.
- Szelettermelés az Európai Unióban (2010/11)[1]
| Ország | Nedves szelet tonna |
Préselt szelet tonna |
Szárított szelet tonna |
Melaszos szárított szelet tonna |
|---|---|---|---|---|
| Ausztria | - | 9021 | 65113 | 88443 |
| Belgium | 23692 | 890106 | 16054 | - |
| Cseh Köztársaság | - | 425298 | 75868 | 2286 |
| Dánia | - | 111000 | 96000 | - |
| Egyesült Királyság | - | 98622 | 173397 | 232179 |
| Franciaország | 70209 | 2005225 | 1107437 | - |
| Finnország | - | 111500 | - | - |
| Görögország | - | 24672 | - | - |
| Hollandia | 1384615 | 310468 | 77617 | - |
| Lengyelország | 1356445 | 1517421 | 61240 | 43767 |
| Litvánia | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |
| Magyarország | - | 192391 | - | - |
| Németország | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |
| Olaszország | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |
| Spanyolország | - | 9100 | 466000 | 160000 |
| Svédország | - | 271000 | - | - |
| Szlovákia | - | 222345 | - | - |
Felhasználása szerkesztés
Az energidús répaszeletet elsősorban a kérődző állatok takarmányozására használják, mivel ezek a benne található pektint és rostanyagokat a bendőjükben jól le tudják bontani. A nem kérődző állatok ezt a fajta a takarmányt kevésbé tudják hasznosítani.
Ezen túlmenően a répaszeletet biogáz termelésére is lehet hasznosítani. Ennek során 1 tonna préselt szeletből mintegy 67 m³ biogáz nyerhető, amely mintegy 72% metánt tartalmaz. Összehasonlításképpen a földgáz metántartalma 96%, így a répaszeletből előállított 67 m³ biogáz körülbelül 46,3 m³ földgáznak felel meg.[2] A keletkezett biogáz energiatermelésre használható; a kaposvári cukorgyár 2007 óta a gyártás energiaigényét részben a répaszeletből termelt biogázzal elégíti ki.[3][4] 2008. januártól kezdődően a Nordzucker Groß Munzel-i gyára kísérleti jelleggel termel biogázt.[5]
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 58th edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2012. 52. oldal. ISBN 978-3-87040-139-9
- ↑ Fachagentur Nachwachsende Rohstoffe e.V. (FNR): Biogas Basisdaten Deutschland Stand: Januar 2008.
- ↑ AGRANA eröffnet einzigartige Biogasanlage am Standort Kaposvár (Ungarn). Az Agrana sajtóközleménye. 2007. november 17.
- ↑ Húszezer embernek elég biogázt is termelhetnek a kaposvári cukorgyárban. Archiválva 2012. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben PécsiStop. 2012. augusztus 23.
- ↑ Nordzucker will jetzt auch Biogas verkaufen. Energy Club Europe.
Források szerkesztés
- Nagy Józsefné: Szakágazati technológia: Cukoripar II. Budapest: Mezőgazdasági. 261–271. oldal. helytelen ISBN kód: 963-220-634-1
- Vígh Albert: Cukoripari technológia II. Budapest: Műszaki. 1968. 268–278. oldal.
- Cukorgyártás. Szerk. Wertán Pál. Budapest: Műszaki. 1965. 76–77. és 314–318. oldal
- Wertán Pál: Cukoripari zsebkönyv. Budapest: Műszaki. 1964. 719–720. oldal.