Röszke

	Röszke
	a polgármesteri hivatal épülete
	; Röszke címere
	; Röszke címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Szegedi
Jogállás	község
Polgármester	Borbásné Márki Márta (független)
Irányítószám	6758
Körzethívószám	62
Testvértelepülései	Lista Horgos; Végvár; Lanžhot; Beregsurány; Asztély
	Népesség
Teljes népesség	3341 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	87,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	36,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 11′, k. h. 20° 03′Koordináták: é. sz. 46° 11′, k. h. 20° 03′
	Röszke Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
	Röszke weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Röszke témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.

Fekvése szerkesztés

Röszke a Tisza folyó és a déli országhatár mentén terül el. Központja Szeged belvárosától 11 kilométerre, az országhatártól pedig mintegy 3 kilométerre terül el. Északkelet, kelet és délkelet felől Szegedhez tartozó külterületi határrészek övezik, délnyugati szomszédja a már Szerbiához tartozó Horgos, nyugat felől Mórahalommal, északnyugat felől pedig Domaszékkel határos.

Megközelítése szerkesztés

Röszke Szeged környéke térképén

Közút szerkesztés

A település területén áthalad az 5-ös főút és az M5-ös autópálya is, sőt mindkettő itt éri el az országhatárt is.

Röszke belterülete az autópálya felől a bonyolult alaprajzú, pihenőhellyel is kombinált Szeged-dél–Röszke csomópontnál letérve érhető el, az 5512-es, majd a 4301-es úton. Ez utóbbi út teljesen végighúzódik a településen, annak főutcájaként, ezen érhető el az 5-ös főút itteni körforgalma felől is, illetve Szeged belvárosa irányából is. Utóbbi megközelítési útvonalhoz az 5-ös főútról (Szabadkai útról) nagyjából egy kilométerrel annak vasúti keresztezését elhagyva, Kecskés István-telep városrész déli részénél kell letérni, Röszke elérése előtt az út még átvezet Szentmihály városrészen is.

Vasút szerkesztés

Vonattal a település MÁV 136-os számú Szeged–Szabadka-vasútvonalán érhető el. Röszke vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Szeged vasútállomás és a szerbiai Horgos vasútállomása között található; fizikailag a központtól északnyugatra, a lakott terület északi peremén helyezkedik el, közúti megközelítését a 43 302-es számú mellékút és egy abból kiágazó, számozatlan önkormányzati út biztosítja.

Története szerkesztés

1439-ben említ először egy oklevél Szeged tartozékaként egy »Rezke«-t.^[3] A röszkei terület lakóiról a középkori-kora újkori források azonban jószerével semmit sem mondanak.^[4]

A 18. század első felében egyes források már „falunak” jellemezték a terület szerb lakóit. ^[5]^[4] A török hódoltság után újra betelepülő szegedi határban Röszke azzal különbözött a környező tanyavilágtól, az Alsótanyán keletkezett mai, szomszédos községektől, hogy már 1730 környékén út menti házsor, településszerű falucska bontakozott ki.^[6]

A 19. század első felében dohánykertészek telepe volt. Ez a „kertészközség" noha nem lett önálló, bizonyos fajta önkormányzatot fejleszthetett ki. Így már az 1848-49-es szabadságharc idején elöljárósága, bírája, esküdtje volt. Ebben az időben albíróság működött Röszkén, amely 60 akkori forint perértékű ügyekben dönthetett. Alsótanyán máshol nem volt ilyen albíróság; Szegeden is csak három: Alsó- és Felsővároson, meg Rókuson. Ez a sajátságos röszkei önkormányzat csak a tanyai kapitányságok megszervezésével, 1862-ben szűnt meg. Röszke ekkor a hatalmas szegedi határ egyik kapitányságává fokozódott le.^[6]

Röszke gazdálkodását kezdetben a dohánytermesztés, utóbb, a dohány állami monopóliumának bevezetése (1851) után a paprikatermesztés jellemezte,^[6] amely fontos még ma is.

1950-ig nem volt önálló község, hanem Szeged része.^[7] A 20. század elejére falu fejlődött, mely 1950-re vált önálló községgé.

A kezdeti – a rendkívül nagy csecsemő- és gyermekhalandóság ellenére elért – népességnövekedés 1930-ban ért a csúcsra, 4364 fővel.^[6] A község megszületésekor, 1950-ben még mindig 4227 főt írtak össze; 1960 után azonban egyre kevesebbet; 1990-ben már csak 2979 főt.^[6] Szeged szuburbanizációs hatása miatt a népesség az utóbbi évtizedekben újra emelkedik.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

1990–1994: Magyari László (független)^[8]
1994–1998: Magyari László (független)^[9]
1998–2002: Magyari László (független)^[10]
2002–2006: Magyari László (független)^[11]
2006–2010: Borbásné Márki Márta (független)^[12]
2010–2014: Borbásné Márki Márta (független)^[13]
2014–2019: Borbásné Márki Márta Ilona (független)^[14]
2019-től: Borbásné Márki Márta (független)^[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2010 és 2023 között

Lakosok száma	3296	3046	3091	3145	3217	3252	3285	3373	3327	3341
	2010	2011	2013	2014	2016	2017	2019	2020	2022	2023

Adatok: Wikidata

Etnikumok szerkesztés

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% románnak, 0,8% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% szerbnek, 0,6% cigánynak, 0,5% románnak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szlovénnek, horvátnak, görögnek, örménynek és bolgárnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallási megoszlás szerkesztés

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (17% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 2,5% református, 0,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 11,8% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).^[17]