Rúdtánc
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A rúdtánc az előadóművészet egyik formája, a tánc és akrobatika kombinációja. Táncelemeket tartalmaz akrobatikus trükkökkel vegyítve egy függőleges rúd igénybe vételével. A fitnesz és tánc egyre népszerűbb formája, amit hazánkban leginkább táncstúdiókban, vagy fitnesz termekben gyakorolhatunk. A világ számos országában rendeznek amatőr és profi bajnokságokat a sportágban.
A 21. század elején kezdett el egyre szélesebb körben terjedni a rúdtánc a sportolni vágyók körében. Annak ellenére, hogy sokan a rúdtáncot a sztriptízbárokból ismerik, egyre kevesebben azonosítják az erotikus műfajjal. A rúdtáncban ugyanis két irányzat alakult ki: a pole dance, amely akrobatikus elemeket tartalmaz érzéki táncmozdulatokkal színesítve, míg a pole fitness sokkal inkább szól az akrobatikáról és inkább az erőelemekre helyezi a hangsúlyt.
A rúdtánchoz jelentős fizikai erőre, rugalmasságra és állóképességre van szükség. Amíg a sztriptíz klubokban az előadás részét képezi a vetkőzés és az erotikus mozdulatok akrobatikus elemek nélkül, addig a sportszintű rúdtáncban az előadó atletikus mozdulatokat hajt végre: felmászik a rúdra, pörgéseket végez, és erőelemeket mutat be. Az utóbbi esetben a felső test és a törzs jelentős fizikai ereje elengedhetetlen, ami folyamatos, kitartó, kemény edzést igényel.
Ma már a rúdtánc a testedzés elismert formája, amit aerob és anaerob edzésként is végeznek lelkes követői. Elismert tréneri képzések léteznek a műfajban; aki ezt választja edzésforma gyanánt, szintenként léphet csak feljebb tudásában, hiszen minél magasabb szintre jutunk, annál nagyobb fizikai erőre és rugalmasságra van szükség az egyes, egyre nehezebb, komplexebb gyakorlatok végrehajtásához.
Kialakulása szerkesztés
A rúdtánc valószínűleg az 1920-as években [forrás?] alakult ki, amikor az utazó cirkuszok show táncosai a cirkuszi sátor tartórúdját használták előadásuk kellékeként. Csak az 1950-es években kezdték el a bárokban, klubokban szórakoztató műsorok részeként használni a rúdtáncot, amikor a burleszk is elterjedt.
A rúd szerkesztés
A rúdtáncban kétféle rudat különböztetünk meg: a hagyományos rudat és a forgó rudat. Mindkét esetben a rúd általában üreges fémből vagy sárgarézből van és padlótól plafonig ér. Ahol lehet, a plafonhoz rögzítik a tetejét, ami nagyobb stabilitást nyújt, viszont ez nem mindig oldható meg pl. versenyek helyszínén. A rúd standard átmérője általában 5 cm, mivel így kényelmesen meg lehet fogni egy kézzel is. Ázsiában a standard méret kicsit kisebb, 4,5 cm körüli.
A forgó rúd csupán annyiban különbözik a hagyományos rúdtól, hogy nem stabil, hanem forog. Ennek a célja, hogy a rúdtáncos gyorsabban tudjon pörögni, ami egyrészt igen látványos, másrészt azonban meg is nehezít néhány gyakorlatot. A versenyeken legtöbbször mindkét rúdon be kell mutatniuk gyakorlatokat a versenyzőknek.
Mivel a profi rúdtánchoz rengeteg gyakorlás szükséges, otthonra is lehet kapni – hazánkban is – rudakat. Csak megbízható helyről vásároljunk, ahol be is szerelik nekünk, mivel a nem megfelelően rögzített rúd veszélyes lehet.
A rúdtánc mint edzésforma szerkesztés
A rúdtánc napjainkban igen elterjedt edzésforma világszerte, mivel nagy hangsúlyt helyez az általános erőnlétre és állóképességre egyaránt. Ez a mozgásforma növeli a testi erőnlétet, mert saját testsúlyunkat használjuk ellenállásként, miközben az egész testet formálja. További előnye, hogy önbizalmat növel és energiát ad.
Mi sem bizonyítja jobban a rúdtánc sportértékét mint az, hogy egyre több férfi kezdi el művelni ezt a sportágat. Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és az USA-ban a tánc stúdiók már kizárólag férfiak számára is nyújtanak rúdtánc edzéseket. 2007-ben például a kínai országos rúdtánc bajnokságot egy férfi nyerte meg, és a 2011-es, Magyarországon megrendezett világbajnokságon már férfi kategóriában is indulhattak versenyzők.
Rúdtánc Magyarországon szerkesztés
Hazánkban a rúdtáncot Pirner Alma, a Dollhouse Táncstúdió tulajdonosa vezette be. Első tánciskoláját 2003-ban nyitotta meg Budapesten. Azóta is innen kerülnek ki a hazai versenyek győztesei és legkeresettebb trénerei. Más vélemények szerint hazánkban a rúdtáncot Szabó Liza, a Pole Dance Fitness Hungary Táncstúdió tulajdonosa vezette be. Innen kerülnek ki a hazai versenyek győztesei és legkeresettebb trénerei. Szabó Liza a hírnevét első aranyérmes versenyével érdemelte ki, 2013-ban, 40+ Master kategóriában.[forrás?]
A magyar országos bajnokság, a Miss Poledance Hungary verseny először 2008-ban került megrendezésre Magyarország egyetlen akkreditált Poledance és Pole-fitness Stúdiója, a Dollhouse és Pirner Alma, a magyar licenc tulajdonos szervezésében. A versenysorozatból hagyományt teremtett, és így biztosítja a magyar versenyzőknek a lehetőséget, hogy részt vegyenek európai vagy világversenyeken, és ezáltal népszerűsítik a poledance-t és pole-fitness-t, mint sportot a világban a magyarok segítségével is. 2011-ben Pálmaffy Barbara lett a magyar bajnok.
2011-ben Pirner Almának köszönhetően, a dinamikusan fejlődő hazai rúdtánc-élet elismeréseként Magyarország nyerte el a rangos nemzetközi sportesemény, a világbajnokság rendezési jogát, ami bizonyítja vezető szerepünket e sportágban is. A versenyre 25 országból érkeztek a versenyzők, a világ minden tájáról. A 2011-es, Budaörsi Városi Sportcsarnokban, október 1-jén megrendezett bajnokság több szempontból is különleges volt. A női versenyzők mellett ekkor először mérhették össze ügyességüket a férfi artisták és a rúdtánc párosok is. Ráadásul a páros kategóriában Magyarország aranyérmet nyert, Pálmaffy Barbara és Bardóczy Ilka személyében.
Rúdtánc bajnokságok szerkesztés
Világszerte számtalan amatőr és profi bajnokságot rendeznek a műfajban. Mindegyik szigorúan tiltja a meztelenséget, sőt, a versenyzőt ki is zárják a versenyből, ha bizonyos testrészei – akár véletlenül is – kilátszódnak. A versenyek a hangsúlyt a rúdtánc atletikus és művészi mivoltára helyezik.
A versenyzőket a következők szerint pontozzák: technika, kivitelezés, átkötés, eredetiség, rugalmasság és stílus. Ugyanúgy mint a műkorcsolyában a rúdtánc bajnokságon is vannak kötelező elemek, amiket a versenyzőknek be kell mutatniuk és szabadon választható gyakorlat, ahol az indulók szabadon engedhetik fantáziájukat és akár saját maguk által kifejlesztett, új elemeket is előadhatnak. A versenyeken azért van szükség arra, hogy kevés ruhadarabot viseljenek (sort vagy bugyi és top), mert kezeiken kívül más testrészeikkel tartják magukat a rúdon, mint pl. térdhajlat, hónalj, comb, vagy akár has.
Az első profi világbajnokságot, a „Miss Pole Dance World” versenyt 2005-ben rendezték meg Amszterdamban, amit a brit Elena Gibson nyert meg. Azonban másnap a versenyzőt diszkvalifikálták a szervezők, így a címet a második helyezett, a japán Reiko Suemune kapta meg. A világbajnokságot azóta is évente rendezik meg: 2009-ben Jamaicában, 2010-ben Svájcban, 2011-ben pedig Magyarországon rendezték meg a világbajnokságot. Az egyik legsikeresebb rúdtánc bajnok az ausztrál Felix Cane, aki két évben is megnyerte a világbajnokságot, főállásban pedig a világhírű Cirque du Soleil egyesület elismert tagja.
A rúdtánc szövetség célja, hogy a sportág olimpiai versenyszámmá váljon, és már több ezer aláírást gyűjtöttek annak érdekében, hogy a 2012-es londoni olimpiai játékokon már szerepeljen. Ennek ellenére azóta sem vált olimpiai versenyszámmá.