Rabat Málta legnagyobb területű helyi tanácsa a nagy sziget nyugati részén. A város a Dingli-plató peremén áll. Lakossága 11 462 fő. Neve arab eredetű, elővárost jelent, ugyanis Mdina külterületeként jött létre. Külterületei Tal-Virtù, Għajn Qajjet, és ide tartoznak Baħrija község, Kunċizzjoni, Landrijiet, Tas-Salib, Nadur és Mtaħleb is.

Rabat
A rabati Szent Pál-templom
A rabati Szent Pál-templom
Rabat zászlaja
Rabat zászlaja
Mottó: Notabilis gemma fulget[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterAlexander Craus (Munkáspárt, 2009 óta)
IrányítószámRBT
Testvérvárosok
ÜnnepLista
Népesség
Teljes népesség11 497 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség430,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,6 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 52′ 54″, k. h. 14° 23′ 56″Koordináták: é. sz. 35° 52′ 54″, k. h. 14° 23′ 56″
Rabat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabat témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

 
A Szent Pál-katakomba
 
Szent Pál szobra

Korai története egybeforrt Mdináéval, hiszen Rabat fele is Malet (később Melita) városához tartozott. Erről az időről tanúskodnak a föníciai és római sírok, valamint a Szent Pál- és Szent Ágota-katakombák. Ezek I. Constantinus császár Milánói ediktumáig az őskeresztények gyülekezőhelyei is voltak. A Fátimida megszállás idején Málta városának területét lecsökkentették mai méretére, de hamarosan a falak előtt is kis település jött létre. 1485-ben itt halt meg és itt van eltemetve Pietru Caxaro jegyző, a Cantilena szerzője.

A középkorban és a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend uralma idején még Mdina árnyékában élt, a sziget lakóinak menedéke volt támadás idején. 1534-ben itt halt meg Philippe de Villiers de L’Isle-Adam nagymester. Brichelot és Bremond térképén (1718) csak mint Groto de S. Paul szerepel. Egy 1761-es jegyzék szerint 17 vidéki kápolna állt a település körül.[3] Valódi fejlődése csak a brit uralom idején indult meg: megépült az első általános iskola, bevezették az orvosi ellátást, postát, közvilágítást, és Notabile állomáson keresztül vasúti összeköttetésben állt Vallettával is. A második világháború után - főleg az 1960-70-es években - lakossága ugrásszerűen nőtt 12 000 főig, ezért szükség volt egyes külterületek (Tal-Virtù, Għajn Qajjet) beépítésére is. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. 2000-ben Mtarfa önálló helyi tanács lett.

Ma az apostoli nuncius székhelye. 2010. június 5-én két része, Baħrija és Tal-Virtù részlegesen önálló mini-tanácsot választottak. Tal-Virtù ötfős tanácsa 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből, Baħrijáé 4 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.[4]

Baħrija szerkesztés

Falu Málta nyugati partja közelében, a sziget egyik legmagasabban fekvő területén. A környékbeliek ma is földműveléssel foglalkoznak. Közel 3000 lakosával nem számít kicsinek az országban. 2010. június 5-e óta ötfős mini-tanács irányítja a helyi ügyeket.

Két temploma közül ma csak az 1984-ben épült Szent Márton-templomot használják. Nevezetességei Szent Márton ünnepe (november 11.), az éves vásár (a festa utáni vasárnapon), tradicionális étele a nyúl.

Önkormányzata szerkesztés

Rabatot kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 5 munkáspárti és 4 nemzeti párti képviselőből áll.[5]

Polgármesterei:

  • Alfred Sharples (1994–2000)
  • Rudolf Grima (2000–2003)
  • Charles Azzopardi (2003–2006)
  • Frank Fabri (2006–2009)
  • Alexander Craus (Munkáspárt, 2009–)

Ünnepei szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

 
Rabat főtere
 
A Domus Romana (római lakóház) fő mozaikja

Kultúra szerkesztés

Band clubjai:

  • Banda Konti Ruġġieru[11]
  • Għaqda Mużikali L’Isle Adam[12]

Sport szerkesztés

Sportegyesületei:

  • Kosárlabda: Depiro Basketball Club:[13] Mtarfával közösen
  • Labdarúgás: Rabat Ajax Football Club[14]

Közlekedése szerkesztés

Autóval bárhonnan jól megközelíthető.

Autóbuszjáratai (2011. július 3. után):[15]

Hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Jelentése: Nevezetes drágakő ragyog
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Ezek egy része köré mára önálló települések épültek. Forrás: Bugeja, Lino: Intriguing history of Maltese wayside chapels (angol nyelven). Times of Malta, 2011. március 6. [2011. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 8.)
  4. Artikli (máltai nyelven). RabatMalta.webs.com. [2011. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  5. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  6. Cart ruts Malta (angol nyelven). [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  7. St. Paul Rabat (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  8. St. Agatha (angol nyelven). [2021. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  9. Casa Bernard (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  10. Church of the Nativity of Our Lady (angol nyelven). [2011. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  11. Banda Konti Ruggieru (máltai nyelven). [2011. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  12. Għaqda Mużikali L’Isle Adam (máltai nyelven). [2011. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  13. Depiro Basketball Club (angol nyelven). [2011. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  14. Rabat Ajax Football Club (angol nyelven). [2010. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  15. Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

Források szerkesztés