Rajk Szakkollégium

(Rajk László Szakkollégium szócikkből átirányítva)

A Rajk Szakkollégium 1970-ben alakult a Budapesti Corvinus Egyetem (akkor Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) diákjaiból, Chikán Attila szervezésével. A kollégium az egyetemi tanulmányokon felüli oktatást nyújt a közgazdaságtan és egyéb társadalomtudományok területén.

Rajk Szakkollégium
Alapítva1970
NévadóRajk László (ember)
HelyMagyarország, Budapest
Típusszakkollégium
IgazgatóBarta Márton, Főző Zsolt, Simonovits Gábor
Tagság90
Elérhetőség
CímHoránszky utca 6.
Elhelyezkedése
Rajk Szakkollégium (Magyarország)
Rajk Szakkollégium
Rajk Szakkollégium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 04′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 33″, k. h. 19° 04′ 04″
Térkép
A Rajk Szakkollégium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajk Szakkollégium témájú médiaállományokat.

A kollégium segítette további szakkollégiumok létrejöttét is mind Magyarországon és a határon túl, mint például a Bibó István Szakkollégium esetében Budapesten vagy a Mikó Imre Szakkollégiumot Kolozsváron.

Politikailag aktív szerepet vállalt a kommunista diktatúra ideje alatt. Az 1980-as években több politikai fórumot szervezett, mint például a Szarvasi találkozót, mely az ellenzéki politizálás egyik legjelentősebb fóruma volt. A kollégium támogatta a '80-as évek politikai szerveződéseit, egyes akkori tagjai segítettek a Fidesz megalakulásában.

Rajk Lászlóról szerkesztés

Az intézmény Rajk Lászlóról való elnevezése: „Az első években a szakkollégiumot egyszerűen Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiumának hívták. A kollégisták két okból választották a Rajk nevet a szakkollégiumnak: egyrészt, az 1940-es években Rajk László elkötelezett támogatója volt a népi kollégiumi mozgalomnak, másrészt a Rajk-per és az újratemetés miatt Rajk neve tüske volt a Kádár-rendszer szemében, amely a magyar kommunista mozgalom folytonosságát szerette volna kommunikálni.”[1]

Életében Rajk László elkötelezett kommunista volt. Kora gyermekkora óta szimpatizált a kommunista mozgalommal, 1930-ban csatlakozott az akkor még illegális mozgalmukhoz. Letartóztatták többször és kizárták az egyetemről nézetei miatt. A német megszállás ideje alatt a magyar ellenállás fő szervezője volt, de elfogták és Németországba hurcolták. Több évet raboskodott és halálra lett ítélve, de bátyja, Rajk Endre nyilas államtitkár közbenjárására 1945. május 13-án szabadon engedték.

Hazatért Magyarországra és a Magyar Kommunista Pártban tevékenykedett. 1946. március 20-ától belügyminiszter volt. Ezen pozícióban eltöltött rövid idejű tevékenysége három jelentős, hírhedt dologgal jellemezhető: az addig a rendőrség részeként működő politikai rendőrséget (PRO) önálló szervezetté alakította (ÁVO, később ÁVH), „honosította” a szovjet mintájú koncepciós-perek gyakorlatát, aktívan részt vállalt a kékcédulás választás megszervezésében, melyen a kommunisták csalással szerezték meg az első helyet.

1948. augusztus 5-én váltották le a Belügyminisztérium éléről, és lett külügyminiszter 1949. május 20-áig. A kommunisták közt élvezett népszerűsége miatt Rákosi Mátyás elfogatta, megkínoztatta, majd egy koncepciós per keretében halálra ítélték azzal a váddal, hogy az imperialistáknak kémkedik és együttműködik a Horthy-korszak titkosrendőrségével. 1949. október 15-én kivégezték.

Rehabilitálása után újratemették 1956. október 6-án, melyen több mint 100 ezer fős tömeg vett részt és az esemény demonstrációba torkollott. Ez az esemény egyesek szerint az 1956. október 23-án kezdődő forradalom előfutárának tekinthető.

A kollégium működése szerkesztés

Több belső intézmény felel a kollégium működésének egyes területeiért. A legfőbb döntéshozó szerv a Kollégiumi Gyűlés, ahol minden tag szavazhat és szemeszterenként háromszor vagy négyszer ül össze. Általános döntéshozásért az évente megválasztott Diákbizottság felel, melynek tagjai az igazgató, a nevelőtanár, a diákbizottsági titkár és hat diákbizottsági tag. A Szakmai Munka Tanácsa felel a kurzusok szervezéséért, felügyeletéért és minden egyéb szakmai tevékenység igazgatásáért.

A kollégium több forrásból fedezi kiadásait. Az egyetemi fejkvótán túl, pályázatok útján, eseti állami és vállalati támogatásokban részesül. A kollégium rendszeresen készít tanulmányokat vállalati megrendelésekre, ebből további forrásokhoz jut. Ezen felül a Kollégiumi Gyűlés meghatároz egy tagdíjat a kollégisták számára. Továbbá az alumni szervezet támogatásai is jelentős hányadot képviselnek a kollégium finanszírozásában.

A kollégiumi szakmai tevékenység szerkesztés

A kollégium különböző egyetemek oktatóit kéri fel kurzusok vezetésére, melyeken főleg a közgazdaságtan és a társadalomtudományok területeivel foglalkoznak alapozó és haladó szinten egyaránt. Ezen kurzusok végén a résztvevőknek számot kell adniuk a tudásukról, melyet a kurzusvezető, egy kiválasztott opponens és a Szakmai Munka Tanácsa bírál el szakmai és formai követelmények mentén. A tagok kutatási tevékenységet is folytathatnak egyénileg vagy csoportosan, melyet a Szakmai Munka Tanácsa támogat. A Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel feltétele a szakkollégiumi plakett megszerzésének.

A fő szakmai tevékenységen túl, heti rendszerességgel nyílt előadások és fórumbeszélgetések szerveződnek a kollégiumban tudományos, társadalmi és politikai témakörökben, gyakran Magyarország aktuális kérdéseire reagálva.

A Rajk Szakkollégium ezen felül konferenciák megszervezésében is részt vesz éves gyakorisággal, melyek közül a legjelentősebb a KEK (Közép Európai Konferencia). A KEK a térséget aktuálisan érintő problémákat tárgyalja nemzetközi diákok részvételével, s 2011-ben nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre.

Neumann János-díjról szerkesztés

A Rajk Szakkollégium 1994-ben Neumann Jánosról elnevezett új szakmai kitüntetést alapított. A Neumann János-díjat a szakkollégium 1995 óta olyan tudósoknak adományozza, akik kiemelkedő hozzájárulást tettek az egzakt társadalomtudományokhoz, és ezen keresztül jelentős hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására.

A díjat évente legfeljebb egyszer a Kollégiumi Gyűlés ítéli oda egy választott szakmai testület jelölése alapján. Ezt követően a szakkollégium vendégül látja a díj kitüntetettjét, aki a neki megfelelő időpontban egy előadást vagy előadássorozatot (Neumann Lecture-t) tart. Ennek alkalmából a meghívott tudósnak egy Neumann János munkásságát szimbolizáló emlékplakettet ad át a kollégium.

Herbert Simon-díjról szerkesztés

"A Herbert Simon-díjat 2004-ben alapította a Rajk László Szakkollégium. A kollégium tagsága azon elméleti szakembereket kívánja ezzel a díjjal elismerni, akiknek a munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentősen hatottak a kollégisták szakmai fejlődésére, gondolkodására. A díj névadója, Herbert Simon igazi polihisztor volt – szerzőtársa, Cyert szerint „olyan emberi világunkban, aki a legközelebb került az arisztotelészi vagy a reneszánsz ember ideáljához” (The New York Times, 1978. november 17., 8.). A szervezeten belüli döntési folyamatokat kutató munkáját 1978-ban Nobel-díjjal ismerték el. Kiemelkedő kutatási eredményeket ért el a problémamegoldás pszichológiájában és az emberi kreatív folyamatok számítógépes szimulációja terén. A korlátozott racionalitás elméletének kidolgozásával kétségbe vonta korának egyik legalapvetőbb közgazdasági alapfeltevését, a racionális gazdasági ember létezését. 1988-as magyarországi látogatása során a Rajk László Szakkollégiumban is üdvözölhettük. A kollégium több mint egy évtizede jutalmazza az egzakt társadalomtudományok terén alkotó kiemelkedő tudósokat az 1994-es alapítású Neumann János-díjjal, azonban emellett az utóbbi években a kollégiumon belül is megnőtt az üzleti tudományok, a „business” irányvonal iránt érdeklődők száma, így felmerült egy új díj megalapításának ötlete, melyet aztán többévnyi érlelődés után 2004-ben fogadott el a Kollégiumi Gyűlés. A Herbert Simon-díj nem titkolt célja, hogy mind szellemiségében, mint presztízsében a Neumann János-díj méltó párja legyen. Világhírű tudósok fogadása mindig nagy esemény a kollégiumban. A Herbert Simon-díjhoz hozzátartozik, hogy a díjazott előadást és mesterkurzust tart a kollégiumban, emellett a kollégisták egy gyűjteményt készítenek és fordítanak le magyarra az adott professzor műveiből. "
Részlet James G. March: Szervezeti tanulás és döntéshozatal c. könyv előszavából (írta: Nagy András), 2005. Alinea Kiadó-Rajk László Szakkollégium

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • 20 éves a Rajk László Szakkollégium; szerk. Sass Magdolna; MKKE Rajk László Szakkollégium, Bp., 1990
  • 25 éves a Rajk László Szakkollégium. Jubileumi kiadvány; szerk. Horváth Ágnes; BKTE, Bp., 1995
  • Látószögek. Interjúkötet a Rajk László Szakkollégium megalakulásának 25. évfordulója alkalmából; szerk. Bíró Gergely et al.; Aula, Bp., 1996
  • Transz. Rajk László Szakkollégium, 1995–2000; szerk. Bálint Eszter et al.; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2000
  • Re: 35. Harmincöt éves a Rajk László Szakkollégium, 2000–2004; szerk. Jánka Adrienn, Szolnoki Pálma; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2005
  • Ki kicsoda? A Rajk László Szakkollégium VOSZKosainak névsora; szerk. Kiss Zsófia, Nagy Eszter; Rajk László Szakkollégium Alapítvány, Bp., 2006
  • Green label. Negyven éves a Rajk László Szakkollégium, 2005–2010; szerk. Kovács Máté; Rajk László Szakkollégium Alapítvány, Bp., 2010
  • Lebegő tetők. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 1990–2000; szerk. Édes Balázs; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010
  • Új ablakon kitekintve. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 2000–2010; szerk. Baranyi László, Drabant Béla; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010
  • Repedező falak között. Életképek és elmélkedések a kollégiumról. 1970–1990; szerk. Kézdi Gábor; Rajk László Szakkollégium, Bp., 2010

Jegyzetek szerkesztés

  1. Rólunk (hu-HU nyelven). Rajk Szakkollégium. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)