Wikipédia

Rakodó-negyed

Brassó városnegyede Romániában

A Rakodó-negyed (románul: Valea Cetății, németül: Burggrund) Brassó városrésze. A 20. század második felében létesült, főleg panelházakból áll. Bár félreeső helyen van, a Rakodó luxusnegyednek számít a környezeti adottságok és a zöldövezetek miatt, és ez Brassó egyik legkedveltebb és legdrágább negyede.[2] Keleti részét Temeliának is nevezik, mivel az azonos nevű, mára már lebontott Temelia cementgyár szomszédságában épült.

Rakodó
Közigazgatás
TelepülésBrassó
Alapítás ideje1980
Népesség
Teljes népesség21 000 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól3,2 km
Elhelyezkedése
Rakodó (Brassó)
Rakodó
Rakodó
Pozíció Brassó térképén
é. sz. 45° 37′ 60″, k. h. 25° 36′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 60″, k. h. 25° 36′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakodó témájú médiaállományokat.

Elnevezése szerkesztés

Magyarul a helyet már 1797-ben Rakodó néven említik;[3] ennek az elnevezésnek az az eredete, hogy a völgy felső részén rakták szekerekre az erdőből lehozott fát. A német Burggrund és a román Valea Cetății jelentése Várvölgy, és a cenki várra utal (korábban a Cenk neve is Burgberg, azaz Várhegy volt).[4]

Fekvése szerkesztés

A város déli részén helyezkedik el, a Cenk és a Kermen nyúlványai közé ékelődve, az Astra-negyedtől nyugatra. A Belvárossal az úgynevezett Várnyakon (a Cenk és a szomszédos Csigadomb közötti hágón) átívelő út köti össze. Több túraösvény is indul innen: a Cenkre és a Belvárosba (sárga háromszög), Brassópojánára (kék háromszög), és a Keresztényhavasra (sárga kereszt).[5] Az erdő közelsége miatt a medvék időnként betévednek a lakott területre, és többször támadtak meg embereket.[6][7]

Története szerkesztés

A Vár-patak (Burggrundbach) völgye régen a brassóiak egyik kedvelt kirándulóhelye volt, de használták legelőként, síterepként, katonai gyakorlótérként is, a patakon pedig halastavak létesültek. A források befogása már a 19. században megtörtént (innen táplálták a Cenkalji sétányon létesített városi vízművet), így a halastavak megszűntek.[4] A völgyben ókori várromok is voltak, melyet dák eredetűnek véltek.[8]

1891-ben a brassói Kügler család cementgyárat (későbbi nevén Temelia) és egy azt ellátó kőfejtőt létesített a völgy keleti részében. A völgy keleti határán (a mai Carpaților utca mentén) haladt el az 1892-ben megnyitott Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal, melynek a cementgyárnál is volt egy megállója. A gyárat 1948-ban államosították és átkeresztelték Temelia névre.[9] Szomszédságában az 1960-as évektől egy munkásnegyed kezdett kiépülni, legelőször a jelenlegi Calcarului utca környékét építették be házakkal.[10]

1980-ban az ókori várromokat eldózerolták, és szovjet stílusú panelnegyedet építettek a völgy délnyugati részébe (ez a tulajdonképpeni Rakodó negyed). 1990-ben a negyed mellé gátat építettek, hogy a nagy esőzések idején a hegyekből lezúduló víz ne okozzon árvizet.[11]

Ugyancsak 1990-ben kezdték meg a Sf. Constantin și Elena templom építését, melyet 2006-ban fejeztek be. A Temelia cementgyár 1981-ben bezárt és 2007-ben lebontották, helyén épült fel a Magnolia bevásárlóközpont és a Sunnyville lakópark.

Leírása szerkesztés

2011-es adatok szerint a városrész 21 000 lakost számlál. Két általános iskola, egy középiskola, és egy óvoda található itt. Hat buszjárat köti össze Brassó többi részével. Többször tervezték, hogy a Rakodót egy Cenk alatt fúrt alagúton keresztül kötik össze a Belvárossal, de ez máig sem valósult meg.[12]

2017-es kutatások szerint a Rakodó Románia legtisztább levegőjű városnegyede.[13]

Képek szerkesztés

  •  
    A Rakodó madártávlatból
  •  
    A Rakodó medvetávlatból
  •  
    Rózsák parkja, háttérben a Cenk
  •  
    Temelia városrész, háttérben az egykori kőfejtő
  •  
    A Rakodó télen

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. (Hozzáférés: 2016. december 21.)
  2. ↑ Vrânceanu, Ovidiu. „Brașovenii preferă cartierul Răcădău”, Bună ziua Brașov, 2014. május 21. (Hozzáférés: 2017. október 12.) 
  3. ↑ A régi brassói várak helynevei. Encián, IX. évf. 67. sz. (2014. július) 119. o. ISSN 2284-7030
  4. ↑ a b Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 39. o. (1934) 
  5. ↑ Munții Postăvaru, Piatra Mare, și Baiului (román nyelven). Munții Noștri. [2018. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  6. ↑ Constantin, Andrei: Urșii coboară acum în Răcădău însoțiți și de vulpi. Bună ziua Brașov, 2008. szeptember 19. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  7. ↑ Flutur, Firuta: Ursul agresiv care a atacat un bărbat în Brașov a fost împușcat. Mediafax, 2016. július 17. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  8. ↑ Fortificațiile care pun județul Brașov pe harta istoriei. Ghid Local, 2019. május 21. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  9. ↑ Nanu, Mihai: Industria Brașovului în perioada interbelică. Brașovul Tău, 2013. november 22. [2016. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  10. ↑ Temelia (román nyelven). Orașul Memorabil. [2016. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  11. ↑ Țîrcă, Sorin: Cea mai veche captare de apă din Brașov. Bună ziua Brașov, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  12. ↑ Tunelul de sub Tâmpa. Digi 24, 2015. február 15. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
  13. ↑ Pădurariu, Cezar: Cum arată cartierul în care se respiră cel mai curat aer din România. Adevărul, 2017. május 6. (Hozzáférés: 2017. október 12.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rakodó-negyed&oldid=26708482”