Rapperswil
Rapperswil (SG) egy svájci város Sankt Gallen kantonban.
| Rapperswil | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Sankt Gallen kanton | ||
| Kerület | See-Gaster | ||
| Gépkocsijel | SG | ||
| Irányítószám | 8640 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2618 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 409 m | ||
| Terület | 1,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 32″, k. h. 8° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 32″, k. h. 8° 49′ 20″ | |||
| Rapperswil weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rapperswil témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
A kanton délnyugati részén, a Zürichi-tó keleti partján fekszik, ennek, az óvárosnak és a Knie-cirkusznak köszönhetően kedvelt kirándulóhely.
Címere szerkesztés
A város címerében ezüst alapon két vörös rózsa látható, melyeknek sárga a közepe. A két virág egymás tükörképe. A címere miatt Rapperswilt Rosenstadtnak (Rózsaváros) is nevezik.
Története szerkesztés
Korai története szerkesztés
Archeológiai kutatások szerint a terület körülbelül 5000 éve lakott. Első ismert lakói a kelták voltak, őket a rómaiak követték.
Rapperswil grófjai szerkesztés
A terület ura a Rapperswiler nemesi család volt, akiknek főleg Kelet- és Közép-Svájcban terültek el a birtokaik. Központjuk az Alt-Rapperswil-kastély volt, ami Altendorf településen áll.
1200 körül Rudolf von Rapperswil új székhelyet építtetett magának: a Schloss Rapperswilt, és a kastély mellett megalapította Rapperswil városát. A települést először egy 1229-ben keletkezett okirat említi meg. 1232-1233-ban a Rapperswiler család grófi címet kapott.
A família alapította a wettingeni (1227) és a warmsbuchi (1259) kolostorokat, emellett a helytartói tisztséget gyakorolták az einsiedelni kolostor felett. A wettingeni intézménynek 1227-ben és 1290-ben elajándékozták, illetve eladták a javaikat Uri területéről.
Ekkoriban a család birtokainak jelentős része a Zürichi-tó felső része körül, Marchban és az uri Greifensee közelében helyezkedett el.
A dinasztia 1283-ban III. Rudolf rapperswili gróf halálával zárult le. Elhalálozása után Habsburg Rudolf tette hűbéresévé a területet, aminek további örökösei Elisabeth von Rapperswil (az utolsó Rapperswiler gróf testvére) férjei, Ludwig von Homberg gróf (†1286) és Rudolf von Habsburg-Laufenburg gróf (†1315) voltak. Utánuk I. Johann von Habsburg-Laufenburg gróf (†1337) és II. Johann von Habsburg-Laufenburg gróf (†1380) voltak Rapperswil grófság urai.
A város feldúlása (1350) szerkesztés
A Habsburgok idején szerkesztés
Út a függetlenséghez szerkesztés
Svájci településként szerkesztés
Sport szerkesztés
Rapperswil jégkorongcsapata, a Rapperswil-Jona Lakers, mely 1994-es feljutása óta a svájci Nationalliga A-ban (az ottani jéghoki-ligarendszer legmagasabb osztályában) játszik. Becenevük "Rosenstädter", azaz "Rózsavárosiak".
Rapperswil-Jona egy labdarúgócsapatnak is otthont ad (FCRJ). A klubot 1928-ban alapították, az gárda az 1. liga 3. csoportjában szerepel.
Rapperswil-Jonában a sportegyesületeket illetően nagy a változatosság.
Oktatás szerkesztés
Testvérvárosai szerkesztés
Jona és Rapperswil infrastrukturális közössége szerkesztés
A két település korábban külön-külön járáshoz tartozott, de egy sikeres szavazás után 2005-ben egyesült a két közigazgatás. Manapság 25 000 lakosa van a térségnek. Rapperswil-Jona St. Gallen után a második legnagyobb járás a kantonon belül.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 2020. június 15., Federal Statistical Office, https://www.pxweb.bfs.admin.ch/pxweb/de/
