Reichard Zsigmond

(1863–1916) magyar ügyvéd, jogi szakíró, kúriai bíró

Reichard Zsigmond (Székesfehérvár, 1863. április 26.[2]Budapest, 1916. április 8.)[3] bíró, jogi szakíró.

Reichard Zsigmond
Született1863. április 26.
Székesfehérvár
Elhunyt1916. április 8. (52 évesen)[1]
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaGrünhut Irén
(h. 1896–1916)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1880-as évek, jogtudomány)
Halál okaagyhártyagyulladás
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (4-20-1)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Reichard Móric és Deutsch Janka fia. A Budapesti Tudományegyetemen folytatta jogi tanulmányait. 1888-tól ügyvéd, 1894-től bíró, 1913-tól kúriai bíró. A büntetőjog mellett a közigazgatási bíráskodás kérdéseivel is foglalkozott. Cikkei főleg a Jogtudományi Közlönyben, a Jogászegyleti Értekezésekben és a Magyar Nyelvőrben jelentek meg. Halálát agyhártyagyulladás okozta.

Családja szerkesztés

Felesége Grünhut Irén (1873–1944)[4] volt, akit 1896. október 11-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[5]

Gyermekei:

  • Reichard László (1897–1945)[6] vegyészmérnök, a holokauszt áldozata. Felesége Keszler Márta.
  • Reichard Anna (1900–1945)[7] középiskolai tanárnő, a holokauszt áldozata.

Főbb művei szerkesztés

  • A jeltételes elítélés (Budapest, 1890)
  • A közigazgatási bíróságok hatásköre (Budapest, 1891)
  • Psychiatria és büntetőjog (Budapest, 1893)
  • A közigazgatási bíróságok (Budapest, 1893)
  • Az erkölcsi érzés (Budapest, 1894)
  • A bűncselekmények osztályozása (Budapest, 1900)
  • Tervezet a büntetőtörvény módosításához (Budapest, 1901)
  • Az uzsora törvényjavaslatról (Budapest, 1908)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap