Repozitórium
A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál.[1] Feltárja a feltöltött dokumentumokat, összekapcsolja a meglévő adatbázisokkal, és lehetőséget ad arra, hogy a különféle repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan bekapcsolják a világ tudományos vérkeringésébe.[1]
Típusai szerkesztés
A kínált többletszolgáltatás és az aktuális fejlettségi szint alapján több típus alakult ki, azonban a legalapvetőbbek az intézményi- és a diszciplináris repozitórium.
- Intézményi repozitóriumnak azokat a dokumentumszervereket nevezzük, amelyeket többnyire egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek üzemeltetnek, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást.[2] Az intézményi repozitóriumok kutatási dokumentumok (lektorált cikkek, e-printek, hallgatói dolgozatok, beszámolók, konferenciaanyagok stb.) kiadóiként működhetnek, de lehetnek az akadémiai intézményekben létrejött, nem publikálásra szánt tartalmak (pl. oktatási anyagok) tárhelyei is.[3]
- A diszciplináris (vagy tematikus) repozitóriumok az intézményi kereteken túllépve tematikailag gyűjtik össze és bocsátják a publikációkat és az archiválás lehetőségét a kutatók rendelkezésére.[2] (pl.: RePEc a közgazdaságtan, a CogPrints[4] a pszichológia, a PubMed Central az orvostudomány, az arXiv a fizika tematikus repozitóriuma).
A repozitóriumok elterjedése szerkesztés
A repozitóriumok egyre nagyobb számban való létrehozásának egyik mozgatórugója az Open Access (Nyílt Hozzáférés) elvének terjedése. Az OA (Open Access) publikálás „zöld” módja a tudományos publikáció (nem OA folyóiratban) való megjelenése után a tanulmány elhelyezése repozitóriumban, vagy szerző saját honlapján. Előbb azonban érdemes tisztázni a jogi hátteret - hogy a kiadók milyen feltételekkel engedélyezik a folyóirataikban megjelentetett tanulmányok repozitóriumi elhelyezését. Ehhez ad segítséget a SHERPA RoMEO (Rights MEtadata for Open archiving) projektje, mely adatbázisban gyűjti össze az erről szóló kiadói politikát.
Létrehozásának céljai szerkesztés
- kutatási eredmények nyilvánosságának növelése
- oktatók vagy kutatók személyes teljesítményének mérése
- PhD dolgozatok közzététele a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról értelmében
- az intézmény tudományos publikációinak nyilvántartása és archiválása
- az intézmény együttes teljesítményének reprezentációja
- a könyvtár szolgáltatásainak bővítése
- oktatástámogatás
- egyéb reprezentatív szempontok
Repozitóriumkezelő szoftverek szerkesztés
A szoftverek többsége támogatja az Open Archives Initiative által kifejlesztett OAI-PMH (Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting) protokollt, melynek segítségével a repozitóriumokban tárolt metaadatok leszüretelhetők. Számtalan ingyenes, nyílt forráskódú repozitóriumkezelő szoftver létezik. Hazánkban a legnépszerűbbek az EPrints és a DSpace.
Repozitóriumok áttekintő listája szerkesztés
Repozitóriumok hálózatba kapcsolása szerkesztés
A közös szabványoknak köszönhetően, aki ma tudományos munkát keres, annak már nem kell különböző repozitóriumokban egyesével keresnie, hanem kérését valamelyik OAI-szolgáltató keresőfelületén kell megadnia, így a keresés egyidejűleg történik több egymástól különböző dokumentumszerveren.[2]
DRIVER-project
Az európai egyetemek és kutatási intézmények hálózatba kapcsolásához szükséges infrastruktúrát a Digital Repository Infrastructure Vision for European Research (DRIVER) project biztosítja, amelyet az Európai Bizottság támogat már 2006 júniusa óta. A projectben jelenleg tizenhét ország vesz részt ( Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia mint együttműködő partnerek). DRIVER támogatja a repozitóriumok fokozatos bekötését a hálózatba és az erre alapuló szolgáltatások fejlesztését. Ehhez épült ki a DRIVER-I projekt, amely az első támogatási fázisban 5 országból származó több mint 50 repozitórium európai infrastruktúráját építette ki.[2]
DRIVER II-project
A DRIVER II projectben olyan célokat tűztek maguk elé a projectben résztvevők mint a nyílt hozzáférésű repozitóriumok kiépítésének és hálózatba foglalásának fejlesztése, a digitális repozitóriumok együttműködéséhez szükséges irányelvek rendelkezésre bocsátása, az összes érdekcsoport bevonásával működő konföderáció kiépítése és stratégiai bővítése, az összes dokumentum- és adattípus bevonása, beleértve a komplex összehálózott tartalmakat és publikációkat („enhanced publications”, OAI-ORE), a DRIVER szolgáltatások funkcionalitásának megszilárdítása és kiépítése, valamint kitekintés technikai fejlesztésekre és más infrastruktúrákkal (GRID, hosszú távú archiválás stb.) történő hálózat kiépítése.[2]
Közös keresőfelületek szerkesztés
- OAIster
- Scientific Commons
- SPIRES HEP Literature Database
- BASE
- DART-Europe Archiválva 2015. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben PhD dolgozatok európai közös keresője
- MTA KIK - SZTAKI Repozitóriumi Közös Kereső Hazai minősített repozitóriumi gyűjtemények közös keresője
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Archivált másolat. [2014. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
- ↑ a b c d e http://www.open-access.hu/?q=repozitoriumok
- ↑ http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4765&issue_id=485[halott link]
- ↑ http://cogprints.org/
Források szerkesztés
- Karácsony Gyöngyi: A Debreceni Egyetem elektronikus archívuma: a nyílt hozzáférés lehetőségei, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2007. (54. évf.) 8. szám[halott link]
- Minerva Fogalomtár
- Open Access - Nyílt Hozzáférés információs portál
- Mohammad Hanief: Számítástechnikai/informatikai tárgyú repozitóriumok értékelése, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2010. (57. évf.) 6. szám (Drótos László könyvismertetése)[halott link]