A Messa da Requiem Giuseppe Verdi 1874-re elkészült gyászmiséje, amelynek elkészülte Gioachino Rossini, de végső soron Alessandro Manzoni halálához kötődik. Nagy sikerű bemutatója 1874-ben volt Milánóban.

Messa da Requiem
műfaj: requiem
A Requiem első kiadásának címlapja
A Requiem első kiadásának címlapja

ZeneszerzőGiuseppe Verdi
Keletkezés1869, 1873–1874
AjánlásAlessandro Manzoni
Ősbemutató1874. május 22., Milánó
Megjelenés1874, Casa Ricordi

Hangszerelésszoprán, mezzoszoprán, tenor, basszus, vegyeskar; piccolo, 3 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 4 fagott, 4 kürt, 8 trombita, 3 harsona, ophikleid, üstdob, nagydob, vonósok
Időtartam~88 perc

A mű születése szerkesztés

Amikor 1868 novemberében elhunyt a Verdi által nagyon tisztelt Gioachino Rossini, arra gondolt, hogy a nagy operaszerzőről gyászmisével kellene megemlékezni. Elképzelése szerint a rekviem egyes tételeit más-más zeneszerző komponálta volna meg, ráadásul ellenszolgáltatás nélkül. Maga megírta a zenemű utolsó tételét, a Liberát, de a nagy összefogásból a komponisták közötti féltékenység, illetve a közömbösség miatt nem lett semmi. Két év múlva egyik barátja rábeszélésére újra foglalkozni kezdett a darabbal, de a végső lökést Alessandro Manzoni, az olasz romantika egyik legnagyobb költőjének, a Risorgimento egyik vezéralakjának a halála adta meg számára (emiatt sokáig Manzoni-Requiemnek is nevezték a művet). Egy év alatt megírta a mű további tételeit is, és a bemutatóra 1874. május 22-én, Manzoni halálának első évfordulója alkalmából került sor a milánói San Marco székesegyházban, Verdi vezényletével, hatalmas sikerrel. A négy szólista Teresa Stolz (szoprán), Maria Waldmann (mezzoszoprán), Giuseppe Capponi (tenor) és Ormondo Maini (basszus) volt. A darabot három nap múlva, május 25-én a milánói Scalában is bemutatták, ugyanazzal a közreműködői gárdával. És ugyanennek a közreműködői „staggionénak” a közreműködésével a Requiem olaszországi bemutatóit gyors európai méretű sikersorozat követte. Ennek a körútnak a keretében szó volt arról, hogy Budapestre is ellátogat a társulat, ám ez végül időpont-egyeztetési problémák miatt nem valósult meg, de a művet a Nemzeti Színházban Erkel Sándor vezényletével ekkorra már bemutatták.

A Requiem felépítése szerkesztés

A gyászmise hét tételből áll, de az utolsó ítéletről szóló Dies irae hagyományosan kilenc altételre oszlik.

  1. Requiem és Kyrie: A mélyvonósok szólamával, majd a kórus halk dallamaival kezdődik a mű; egyszerűségében megkapó, emelkedettségében megrendítő kezdet idézi fel a gyászszertartás hangulatát. A középrészben a cappella kórusszakasz hangzik fel (Te decet hymnus), majd ezután visszatér a kezdet zenei anyaga. Ezt követi a tenor bemutatásában a Kyrie eleison, egy operai hangvételű könyörgő fohász. A négy szólista egymás után kapcsolódik be, majd a kórus is belép, és a csúcsponton, illetve a lecsendesülő lezárásában válik a Kyrie valódi könyörgéssé.
  2. Dies irae
    1. Dies irae: A „harag napja” tétel félelmetes égzengés-földrengés megjelenítésével indul, a zenekar szinte tombol, a kórus kétségbeesett felkiáltásokat hallat, a szöveg az utolsó ítéletről szól. Dallamosság csak a tételszakasz második felében bontakozik ki, a végén a kórus halk hangon suttogja: Quantus tremor est futurus. A tétel jellegzetes kezdő kórusrészletének zenei anyaga többször is visszatér a mű folyamán.
    2. Tuba mirum: Az utolsó ítélet harsonaszavát Verdi előírása szerint a tér különböző pontjain megszólaló trombiták idézik fel. A később hirtelen támadt nagy szünetből, a csöndből bontakozik ki a basszus szóló éneke, a Mors stupebit et natura (Bámul természet és halál) zenei anyaga, amelyben mintegy a Halál is megdöbben az utolsó ítélet napján.
    3. Liber scriptus: Mezzoszoprán-ária, szövegillusztráló hatású dallammal: a könyv megnyílik, és semmi nem marad megbosszulatlan. A szakasz végén, az áriához kapcsolva, Verdi felidézi a Dies irae zenéjét.
    4. Quid sum miser: („Én szegény mit tegyek”) Színgazdag anyagú, szólisztikusan megszólaló fafúvósok vezetik be és kísérik a szoprán-mezzoszoprán-tenor tercettet, amelyben először találkozhatunk a valódi alázat és könyörgés hangjával. A tételszakasz végére a szólisták mindegyike egyedül marad, mintegy érzékeltetve a reményvesztettséget, a kétségbeesettséget.
    5. Rex tremendae: Ennek a szakasznak az anyagát a teljes apparátus szólaltatja meg, ami a drámai kifejezés, a „rettenetes fejedelemhez” szóló invokáció szolgálatában áll. A pianissimóba hajló befejező részben a tenor kórus könyörgő dallama (Salva me…, „Ments meg…”) ismétlődik.
    6. Recordare (Kérlek téged…): Jézushoz szóló könyörgés, szoprán-mezzoszoprán duett, bensőségesen áradó, tagadhatatlanul „operás” rész.
    7. Ingemisco: Lírai tenorária, a szövege – ami csillogó hangszereléssel megvalósított tiszta harmóniákra épül – immár hangot ad a reménynek is.
    8. Confutatis: Könyörgő basszusária, a szöveg gondolati kettősségének, azaz az elkárhozásnak és az üdvözülésnek megfelelő duális zenei világgal. A tételszakasz végén döbbenetes drámaisággal, erőteljes fortissimóval, minden előzmény nélkül tér vissza a Dies irae.
    9. Lacrimosa Gyönyörű, széles ívű melódián alapuló altétel, amelyben ismét operai jellegre ismerhetünk rá: mint egyfajta operai fináléegyüttes zárja le a Dies irae tétel látomássorozatát. Kezdő dallamát Verdi eredetileg a Don Carlosba szánta, de még a bemutató előtt törölte a partitúrából.
  3. Offertorium: A könyörgést és felajánlást a négy szólista az elhunytak lelki üdvéért énekli. A tétel felépítése a hídforma (A-B-C-B-A). Hangszerelési különlegességeként a kezdőtémát a hegedűk amolyan „üveghangokon” szólaltatják meg. Ilyen, az éteri magasságban megszólaltatott „mennyei harmóniák” többször is hallhatók a tétel további részeiben.
  4. Sanctus és Benedictus: Dicsőítő kórustétel, trombitafanfárok és kórusfelkiáltások után lendületes kettősfúga hangzik fel a két részre osztott énekkar előadásában.
  5. Agnus dei: Variációs tétel, amelyben a gregorián jellegű alaptémát a szoprán és a mezzoszoprán szóló mutatja be – eleinte minden hangszerkíséret nélkül. A tétel során a témának dúr és moll variánsai hangzanak fel, változatos zenekari kísérettel.
  6. Lux aeterna: A tétel a nyitótétel komor hangulatát idézi fel egy rövid tercettben, a mezzoszoprán, a tenor és a basszus szólista előadásában. A tercett kétszer is zenekari kíséret nélkül hangzik fel.
  7. Libera me: Ez a tétel készült el elsőnek, és ez a Requiem legterjedelmesebb tétele. Három nagyobb szakaszra oszlik. Az első a szoprán szóló kíséret nélküli recitativójával kezdődik, amit a kórus is átvesz, majd a szólista énekli az utolsó könyörgést. A második rész a Dies irae visszatérése. A harmadik részben ismét a szoprán recitativója hangzik fel, majd a zárórész következik: egy monumentális kettősfúga. A tetőpont után elcsendesülés, befelé fordulás következik, amelynek a végén a szoprán suttogja el: „Libera me, Domine, de morte aeterna, in die illa tremenda”.

A zene szerkesztés

Az idősödő, operaszerzőként számon tartott Verdi hatvanévesen azzal lepte meg kortársait, hogy hangszeres darabot írt: 1873-ban komponálta meg e-moll vonósnégyesét, egy évre rá pedig szintén nem opera, hanem egy gyászmise, a Messa da Requiem került ki műhelyéből. Verdi, a vérbeli operakomponista azonban nem tudta meghazudtolni magát, új műve is több tekintetben operaszerű hangzást mutat, „operás” dallamokat tartalmaz, mi több: egyik tételének, a Lacrimosának a kezdődallama ténylegesen egyik operájából származik (bár ott valójában nem használta fel). Verdi – a liturgikus szempontoktól eltekintve – személyes, emberi drámát kívánt megformálni, olyan művet kívánt megalkotni, amelynek a középpontjában az egyén élményvilága áll. Közvetlen, magával ragadó, operás kifejezésmódra, közérthető dallamosságra törekedett. Részben ennek is köszönhető a Requiem máig tartó népszerűsége. Az operai jellegzetességek mellett (egyes bírálók egyenesen „liturgikus szövegre írt operának” tartották) azonban nem szabad megfeledkezni Verdi művének a katolikus egyházzene hagyományaiban gyökerezett elemeiről, mint például a középkori eredetű gregorián dallamról az Agnus Dei tételben, a késő reneszánsz kori vokálpolifóniáról a Requiem aeternam tételben, vagy a Benedictus és a Libera hatalmas karfúgáiról. Mindent összevetve a Requiem monumentális egyházzenei alkotás, ami azonban nem pusztán szolgálja a liturgiát, hanem – akárcsak Bach h-moll miséje, Beethoven Missa Solemnise, vagy Mozart Requiemje – túlnő a szertartás keretein, ezért a kezdetektől inkább vagy főként koncertdarabként adják elő, bár előfordul liturgikus keretben is.

A Requiem szoprán-, mezzoszoprán-, tenor- és basszus szólóra, vegyeskarra és zenekarra íródott. A hangszerelés: piccolo, három fuvola, két oboa, két klarinét, négy fagott, négy kürt, nyolc trombita, három harsona, ophikleid (helyette általában tuba), üstdob, nagydob, vonósok.

A mű előadása általában 85–90 percig tart.

A Requiem Agnus Dei tételéből Liszt Ferenc zongoraátiratot készített (S. 437).

A szöveg szerkesztés

REQUIEM ÉS KYRIE
Requiem aeternam dona eis Domine:

et lux perpetua luceat eis.
Te decet hymnus in Sion,
et tibi reddetur votum in Jerusalem:
exaudi orationem meam,
ad te omnis caro veniet.
Requiem aeternam dona eis Domine:
et lux perpetua luceat eis.
Kyrie eleison.
Christe eleison.
Kyrie eleison.

Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik,

és az örök világosság fényeskedjék nekik.
Téged illet, Uram, minden ének a szent hegyen,
téged illet a szent városban az áldozat.
Hallgasd meg könyörgésemet:
hozzád tér meg minden ember.
Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik,
és az örök világosság fényeskedjék nekik.
Uram, irgalmazz!
Krisztus, kegyelmezz!
Uram, irgalmazz!

DIES IRAE
Dies irae, dies illa

Solvet saeclum in favilla,
Teste David cum Sybilla.
Quantus tremor est futurus
Quando iudex est venturus,
Cuncta stricte discussurus.
Tuba mirum spargens sonum
Per sepulchra regionum,
Coget omnes ante thronum.
Mors stupebit et natura
Cum resurget creatura
Judicanti responsura.

Liber scriptus proferetur,
In quo totum continetur,
Unde mundus iudicetur.
Iudex ergo cum sedebit,
Quidquid latet, apparebit,
Nil inultum remanebit.
Quid sum miser tunc dicturus
Quem patronus rogaturus,
Cum vix iustus sit securus?
Rex tremendae majestatis,
Qui salvandos salvas gratis,
Salva me, fons pietatis.
Recordare, Jesu pie!
Quod sum causa tuae viae.
Ne me perdas illa die.
Quaerens me, sedisti lassus,
Redemisti crusem passus,
Tantus labor non sit cassus!
Iuste iudex ultionis!
Donum fac remissionis
Ante diem rationis.
Ingemisco tamquam reus
Culpa rubet vultus meus,
Supplicanti parce, Deus!
Qui Mariam absolvisti,
Et latronem exaudisti
Mihi quoque spem dedisti.
Preces meae non sunt digna
Sed tu bonus fac benigne,
Ne perenni cremer igne!
Inter oves locum praesta,
Et ab hoedis me sequestra,
Statuens in parte dextra.
Confutatis maledictis,
Flammis acribus addictis,
Voca me cum benedictis.
Oro supplex et acclinis,
Cor contritum, quasi cinis,
Gere curam mei finis.
Lacrimosa dies illa,
Qua resurget ex favilla,
Judicandus homo reus.
Huic ergo parce Deus,
Pie Jesu Domine!
Dona eis requiem

Ama végső harag napja

A világot tűznek adja,
Dávid így s Szibilla hagyja
Reszket akkor holt meg élő,
Ha megjön a nagy ítélő,
Mindeneket lattal mérő
Csodakürtök zengenek meg
Sírok éjén átremegnek
Ítéletre, mindeneknek
Csodájára a halálnak
Aki rég por, talpra támad
Számot adni bírájának.

Kézzel írt könyv nyílik ottan:
Világ terhe, minden ott van,
Ítéletre felrovottan.
Bíró majd ha széket ül ott,
Minden rejtek felderül ott,
Zsoldot bűn el nem kerül ott.
Én szegény ott mit beszéljek,
Pártfogómul kit reméljek,
Hol a szent is alig él meg?
Rettenetes Fejedelem,
Kinél ingyen a kegyelem:
Örök Jóság, légy jó velem!
Kegyes Jázus, kérlek téged:
Értem álltál emberséget,
Ne adj érnem gonosz véget.
Munkád, könnyed értem vesztek
Ennyi kínod, szent kereszted,
Ne maradjon céljavesztett
Bírája a bosszulásnak
Add kegyelmét tisztulásnak
Míg itt nincs a számadásnap
Reszket szívem, sóhajtozván
Vétkemtől vet lángot orcám
Légy kegyelmes, Uram, hozzám
Magdolnához lehajoltál
a latorhoz kegyes voltál
Énbelém is reményt oltál.
Méltó imát nem tud ajkam
Te könyörülj, Jóság, rajtam
Ne veszíts el örök jajban
Báránykáid közé végy föl,
Válassz el a gödölyéktől,
Jobbra állass ama széktől
Ha a rosszak zavarodnak
Fojtó lángok kavarognak
Akkor engem hívj áldottnak
Térden kérlek, ernyedetten,
Sír a lelkem megtörötten
Ott, a végnél, állj mellettem!
Könnyel árad ama nagy nap
Hamvukból ha föltámadnak
A bűnösök s számot adnak
Uram, nekik adj jó véget,
Kegyes Jézus, kérünk téged,
Add meg nekik békességed.

OFFERTORIUM
Domine Jesu Christe, Rex gloriae

libera animas omnium fidelium
defunctorum de poenis inferni
et de profundo lacu:
libera eos de ore leonis,
ne absorbeat eas tartarus,
ne cadant in obscurum:
sed signifer Sanctus Michael
repraesentet eas in lucem sanctam.
Quam olim Abrahae promisisti,
et semini ejus.
Hostias et preces tibi Domine laudis offerimus:
tu suscipe pro animabus illis,
quarum hodie memoriam facimus:
fac eas, Domine de morte transire ad vitam.
Quam olim Abrahae promisisti,
et semini ejus.

Urunk Jézus, mennyei dicsőség királya:

védd meg minden meghalt hívő lelkét
a pokol büntetésétől,
és szabadítsd ki őket a tisztítóhely kínjaiból.
Oltalmazd meg őket a pokol hatalmától
ne nyelje el őket a pusztulás,
ne zuhanjanak bele az örök sötétségbe,
Szent Mihály, az égi seregek vezére,
vezesse el őket a világosság országába,
amelyet egykor Ábrahámnak
és választottaidnak megígértél.
Urunk: dicséretedre bemutatjuk az áldozatot, fölajánljuk könyörgésünket
Fogadd el azokért a lelkekért,
akikről ma megemlékezünk.
Vezesd el őket a halálból az életbe,
amelyet egykor Ábrahámnak
és választottaidnak megígértél.

SANCTUS ÉS BENEDICTUS
Sanctus, Sanctus, Sanctus

Dominus Deus Sabaoth.
Pleni sunt coeli et terra gloria tua.
Osanna in excelsis.
Benedictus, qui venit in nomine Domini
Osanna in excelsis!

Szent vagy, szent vagy, szent vagy

mindenség Ura, Istene.
Dicsőséged betölti a mennyet és a földet.
Hozsanna a magasságban
Áldott, aki jön az Úr nevében
Hozsanna a magasságban.

AGNUS DEI
Agnus Dei, qui tollis peccata mundi:

dona eis requiem.
Agnus Dei, qui tollis peccata mundi:
dona eis requiem sempiternam!

Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit:

Adj nekik nyugodalmat
Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit:
Adj nekik örök nyugodalmat

LUX AETERNA
Lux aeterna luceat eis, Domine:

Cum sanctis tuis in aeternum.
quia pius es.
Requiem aeternam dona eis, Domine
et lux perpetua luceat eis, Domine.
Cum sanctis tuis in aeternum,
quia pius es.

Az örök világosság fényeskedjék nekik:

szentjeid körében, Uram, mindörökre,
mert jóságos vagy.
Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik,
és az örök világosság fényeskedjék nekik:
szentjeid körében, Uram, mindörökre,
mert jóságos vagy.

LIBERA ME
Libera me, Domine de morte aeterna,

in die illa tremenda:
Quando caeli movendi sunt et terra:
Dum veneris judicare saeculum per ignem.
Tremens factus sum ego et timeo,
dum discussio veherit atque ventura ira.
Quando caeli movendi sunt et terra.
Dies illa dies irae calamitatis et miseriae,
dies magna et amara valde
Dum veneris judicare saeculum per ignem.
Requiem aeternam dona eis Domine:
et lux perpetua luceat eis.

Ments meg engem Uram, az örök haláltól,

Ama rettenetes napon minden bajtól,
Midőn az ég és föld meg fognak indulni,
S eljössz a világot lángokban ítélni.
Reszket minden tagom, borzadok és félek,
Félek a naptól, mely vizsgálni fog s dúlni,
Midőn az ég és föld meg fognak indulni.
Haragnak napja az, ínség s veszély napja,
Nagy nap, mely a bűnöst gyötrelemnek adja,
Eljössz a világot lángokban ítélni.
Örök nyugodalmat adj, ó Uram nekik,
s örök világosság fényeskedjék nekik.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés