Richter Hugó
Richter Hugó (Kőszeg, 1887. augusztus 21.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. április 24.)[3] orvos, ideggyógyász.
| Richter Hugó | |
 | |
| 1934 körül | |
| Született | 1887. augusztus 21.[1] Kőszeg |
| Elhunyt | 1945. április 24. (57 évesen)[1] Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1909) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-10-14) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Richter Zsigmond (1860–1910)[4] rabbi és Reich Emília (1865–1946) gyermekeként született zsidó családban. Apja korán elhunyt, s mint második gyermek, ő segítette anyját tíz testvérének nevelésében. Az Érsekújvári Kegyes Tanítórendi Katolikus Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen, illetve külföldön végezte. 1909-ben avatták orvossá, majd kötelező katonai szolgálatot teljesített. Orvosi pályája elején, 1910–12-ben Jendrassik Ernő ideggyógyászati klinikáján gyakornokoskodott. 1912-től tanársegéd volt a Schaffer Károly professzor által vezetett Agyszövettani Intézetben. Az első világháború idején ezredorvosi és törzsorvosi rangban szolgált. 1924-ben Benedict Henrik, a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának igazgatója, felkérte a kórház újonnan létesült idegosztályának vezetésére. A következő évtől a kórházban működött főorvosként. 1929-ben az idegbetegségek kór- és gyógytana című tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitált. A második világháború kitörésének évében felajánlottak számára egy amerikai állást, de idős édesanyja miatt Magyarországon maradt. A német megszállás idején sáncásásra hurcolták, majd onnan visszatérve a Wesselényi utcai szükségkórházban dolgozott. 1945. április 14-én az Oktogonnál egy autó elgázolta, s egy héttel később belehalt sérüléseibe.[5]
Jelentős kutatásokat végzett a migrénnel és a tábesszel kapcsolatosan. Elsőként mutatta ki hisztológiai metszetekben a treponema jelenlétét a gerincvelőben tabes dorsalisnál. Tudományos munkássága főleg az agyvelő ép és kóros szövettanára vonatkozik. Külföldön leginkább a hátgerincsorvadás kórszövettan mivoltára vonatkozó vizsgálatai ismertek.
Tanulmányai főképp külföldi szaklapokban és folyóiratokban jelentek meg.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-10-14).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Richter Hugó, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13014.htm
- ↑ Születési bejegyzése a kőszegi izraelita hitközség születési akv. 13/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 3235/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ „Az érsekújvári hitközség gyásza”, Egyenlőség, 1910. szeptember 11., 11. oldal (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ „Súlyos közlekedési baleset érte Richter Hugó egyetemi magántanárt”, A Reggeli, 1945. április 23., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. április 11.)
Források szerkesztés
- Alexander, Emed: Emlékezés Richter Hugóra. mazsihisz.hu. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- (1978. február 1.) „Egy orvos - az embertelenségben. Kilencven éve született Richter Hugó”. Új Élet (Magyarország), Budapest 33 (3).
- Gergely András. Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest: Makkabi (2001)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 746. o. Online elérés
- Tariska István (1988. május 15.). „Richter Hugó emlékezete”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 129 (20). (Hozzáférés: 2021. április 11.)
