Rigatz Jancsi

(1838-1861) magyar betyár

Rigatz Jancsi (Rigatz János, Rigac; Szentkatalin, 1838. május 28.Sásd, 1861. január 5.) Baranya vármegye híres magyar betyára.

Rigatz Jancsi
SzületettRigatz János
1838. május 28.
Szentkatalin
Elhunyt1861. január 5. (22 évesen)
Sásd
ÁlneveRigatz Jancsi
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabetyár
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szentkatalinban földművescsaládban született. Gyakran Alsómocsolád és Ág közti Almás területén portyázott, többször kifosztotta a Sztankovánszky-kastélyt. Az 1850-es években utazók, kereskedők megsarcolásával, kisebb lopásokkal vált hírhedtté. A hagyományok szerint azonban segítette a szegény sorsúakat. Zsandárok ütöttek rajta az almási csárdában. A legenda szerint elárulták, egy egész csapat zsandár jött érte, az ablakon keresztül lőtte le egyikük a betyárt. 1861. január 5-én halt meg, és Sásdon temették el.

Emlékezete szerkesztés

  Rigac Jancsi szobra
  • Alsómocsoládon 2007-ben pihenőt alakítottak ki, itt emléktábla és egy betyárszobor[1] őrzi az emlékét. 2013-ban a helyi pénzt is rigacnak nevezték el. Az évente megrendezett kés- és fejszehajító bajnokság a Rigac-kupáért zajlik.[2]
  • Bikalról lovas kocsis kirándulásokat szerveznek a környékre.
  • Sásdon 2017-ben helyreállították a temetőben található sírját.[2]

A szépirodalomban szerkesztés

  • Rigaczról több legenda, két népballada[3] és több meseszerű történet is szól.
  • Varsányi Gyuláné Bükkösdi Márta: „Nyomoztam Rigatz Jancsi után…” (2013)
  • Szélesi Sándor 2019-ben megjelent regényének, A szellemtáltos legendája című misztikus történelmi kalandtörténetnek egyik szereplője (A 17. fejezet címe: Rigatz Jancsi kincse).[4]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés