Rimely Mihály János (Esztergom, 1793. március 23.Pannonhalma, 1865. március 8.) teológiai doktor, pannonhalmi főapát, császári és királyi tanácsos, a Magyar Királyi Szent István-rend lovagja, a «kath. religió»-ról címzett római akadémia tagja.

Rimely Mihály
Született1793. március 23.
Esztergom
Elhunyt1865. március 8. (71 évesen)
Pannonhalma
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafőapát,
császári és királyi tanácsos
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimely Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

A gimnázium végeztével 1811. október 31-én a Szent Benedek-rendbe lépett, 1814. szeptember 8-án tett szerzetesi fogadalmat. A Bécsi Egyetemen a teológiát hallgatta és 1818. szeptember 8-án felszenteltetett. 1818-19-ben tanulmányi felügyelő volt Győrött, 1819-től a pozsonyi főgimnáziumi tanára, 1822-től 1830-ig Pannonhalmán az egyházjogot és történelmet adta elő, 1830-tól 1839-ig kőszegi gimnáziumi igazgató és a rendház főnöke, 1839-től 1842-ig pedig a Pozsonyi Akadémia hittanára volt. 1842-ben választatott meg pannonhalmi főapáttá, mely méltóságában 23 évig működött. Meghalt szélütés következtében 1865. március 8-án.

Székfoglalását Kovács Márk János bencés szerzetes Elegia iucunde lacrymans… című művével köszöntötte (Veszprém, 1843).

Munkája szerkesztés

  • Dal, melyet főm. herczeg Rudnay Sándor urnak beiktatására szentelt. Esztergom. 1820

Kézirati munkái szerkesztés

  • Közönséges házassági egyházi törvény, alkalmaztatva a magyar ker. katholikus anyaszentegyházra 1832-36. 4rét 3 kötet
  • A szent Márton püspökről czímzett pannonhegyi sz. Benedeki főapátság eredete Magyarországban 1860. 4rét
  • Scythák, hunnok, magyarok történelme 1862. 4rét

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. Széchenyi ny.
  • Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843–44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub