Robert Lansing (politikus)
Robert Lansing (Watertown, 1864. október 17. - New York, 1928. október 30.) amerikai politikus, külügyminiszter.
| Robert Lansing | |
 | |
| Lansing 1919-ben | |
| Az Egyesült Államok 42. külügyminisztere | |
| Hivatali idő 1915. június 24. – 1920. február 13. | |
| Előd | William Jennings Bryan |
| Utód | Bainbridge Colby |
| Született | 1864. október 17.[1][2][3][4][5] Watertown[6] |
| Elhunyt | 1928. október 30. (64 évesen)[1][7][2][3][4] New York[8] |
| Sírhely | Brookside Cemetery |
| Párt | Demokrata Párt |
| Szülei | Maria Lay Lansing John Lansing |
| Házastársa | Eleanor Foster Lansing |
| Foglalkozás | |
| Iskolái | Amherst Főiskola |
_-_DSC06681_(cropped).JPG) | |
| Robert Lansing aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Lansing témájú médiaállományokat. | |
Élete szerkesztés
Ifjúkora szerkesztés
Lansing 1864-ben született New York államban, Watertown városában.
Szülővárosában végezte mind az általános, mind a középiskolát. S itt kezdte meg jogi tanulmányait (később nemzetközi jogásznak diplomázott) s végezte joggyakorlatát. Lansing már ekkor is rámenősnek bizonyult, s nem minden döntésben alázkodott meg felettesei előtt. Későbbi életében ezen tulajdonságának köszönhetően lesz kénytelen lemondani hivataláról.
Politikai pályafutása szerkesztés
1892-től nemzetközi jogászként tevékenykedett és rendszeresen szerepelt mint az USA törvényszékének és kormányának tanácsadója. Ezen titulusai révén nagy ismertségre tett szert, s a későbbiekben kapcsolatba került Woodroow Wilsonnal, a majdani amerikai elnökkel.
1915-ben, a demokrata párt tagjaként figyelemmel követte az európai eseményeket, s miután William Jennings Bryan lemondott. Lansing került a helyére, így ő lett Wilson elnök első kormányának második külügyminisztere Bryan után. Többek között nevéhez fűződik az az egyezmény amelyben az Egyesült Államok elismerte a Japán Császárság különleges jogait Kínában. Azonban mint korábban is, egyes kérdésekben nem volt hajlandó engedni a felettesinek, így több nézeteltérése adódott Wilson elnökkel. Lansing ellenezte az amerikai elnök részvételét a békekonferencián, illetve el akarta halasztani a Népszövetség felállítását. S bár Lansing érvelései bebizonyosodtak (ugyanis az elnök hamarabb hazautazott a békekonferenciákról), azonban nem tudta megmenteni hivatalát, így 1920. február 13-án lemondani kényszerült a külügyminiszteri címéről.
Később mint jogász tevékenykedett.
További élete szerkesztés
A nemzetközi jog elismert szakértőjeként számos könyvet írt, köztük a versailles-i békeszerződésről és annak következményeiről. 1928. október 30-án hunyt el (64 éves korában), New Yorkban.
Lásd még szerkesztés
Források szerkesztés
- Életrajza a Fristworldwar oldalán (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
- Lansing politikájáról (angol nyelven). Tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 1.)
.png){kind=small}
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лансинг Роберт, 2015. szeptember 28.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лансинг Роберт, 2015. szeptember 27.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)