Wikipédia

Rogaining

ultrahosszútávú tájékozódási futás

A rogaining az ultrahosszútávú tájékozódási futás hivatalos elnevezése. A hosszúságát nem távolságban, hanem időben mérik: a bajnokságok általában 24 órásak, de egyéb versenyek lehetnek ennél jóval rövidebbek is.

A 2009. évben megrendezett Rogaining Európa-bajnokság Yllästunturi, Finnország

A rendezők a terepen elhelyeznek számos ellenőrzőpontot, amit a versenyzők szabad sorrendben, ún. pontbegyűjtő versenyformában fognak meg. Az ellenőrzőpontoknak nehézségtől és távolságtól függően különböző értéke van. A verseny lényege, hogy minél több pontot szerezzen az adott csapat, ami 2-5 főből állhat.

A rogaining-versenyforma nagyon közel áll a tájfutáshoz. A legnagyobb különbség a távon és időn kívül, hogy itt nem egyének, hanem csapatok versenyeznek. A csapattagoknak a verseny folyamán végig együtt kell útvonalat tervezniük és azon haladniuk. A térkép méretaránya is más: a precíz 1 : 10 000-es és 1 : 15 000-es tájfutótérképek helyett itt 1 : 40 000-es és 1 : 50 000-es térképeken folyik a küzdelem, egy versenyközpont körül: itt találhatóak a versenyzők sátrai, amikhez verseny közben bármikor vissza lehet térni, illetve büfé a szükséges meleg étel és ital kiszolgálására.

Történelem szerkesztés

Az első rogaininghez hasonló eseményt a Melbourni Egyetem Mountaineering klubja rendezte, 1947-ben. Ebből nőtt aztán ki 1976 áprilisában az új sportág, melynek szabályait Ausztráliában, Melbourne városában fektették le. Létrejött az első szövetség is Victorian Rogaining Association néven, majd a következő évtizedben gyorsan terjedt világszerte.

A rogaine elnevezés az alapító tagok nevéből jött létre: Rod Phillips, Gail Davis és Neil Phillips. Ők mindannyian tagjai voltak a Surrey-Thomas Rover Crew csapatnak, akik az első rogaining eseményt rendezték. Az elnevezést és az új sport létrejöttét hivatalosan 1976 augusztusában ismerték el.

A ROGAINE szó játékosan a rövidítése lehet az angol Rugged Outdoor Group Activity Involving Navigation and Endurance szavaknak (kihívó szabadidős csapatsport, mely tájékozódást és állóképességet igényel).

A világbajnokságokat (WRC) 2 évente rendezik, a rendező országot 2 évvel korábban jelöli ki a Nemzetközi Rogaining Szövetség.

  • 1. Rogaining Világbajnokság (1992): Ausztrália, kb. 200 csapat
  • 5. Rogaining Világbajnokság (2002): Csehország, 202 csapat
  • 6. Rogaining Világbajnokság (2004): Arizona USA, 380 résztvevő 15 országból és 30 USA államból
  • 7. Rogaining Világbajnokság (2006): New South Wales, Ausztrália; 691 résztvevő (311 csapat), 125-en a tengerentúlról.
  • 8. Rogaining Világbajnokság (2008): Észtország, 748 résztvevő (311 csapat) 22 országból
  • 9. Rogaining Világbajnokság (2010): Új-Zéland, 522 résztvevő (251 csapat)
  • 10. Rogaining Világbajnokság (2012): Csehország, 333 csapat
  • 11. Rogaining Világbajnokság (2013): Oroszország, 314 csapat
  • 12. Rogaining Világbajnokság (2014): South Dakota, USA
  • 13. Rogaining Világbajnokság (2015): Finnország
  • 14. Rogaining Világbajnokság (2016): Ausztrália

Alapszabályok szerkesztés

A csapattagok (2-5 fő) annyi ellenőrzőpontot fognak meg adott időn belül, amennyit tudnak. Az ellenőrzőpontoknak különböző értéke van attól függően, hogy milyen nehéz a megfogása: emiatt a csapatoknak stratégiát kell felépítenie (például: minél több könnyű pont megfogása, vagy éjszaka csak könnyű pontok megfogása, nappal a bonyolultabbaké). Az ellenőrzőpontok csak lábon közelíthetőek meg, térkép és tájoló segítségével. A terep lehet nyílt mezőtől az erdős hegyekig bármilyen.

A versenyközpontban található a tábor, ahova a versenyzők a sátraikat verhetik fel, illetve melegételt fogyaszthatnak. Ide bármikor vissza lehet térni a verseny folyamán pihenni, aludni, étkezni. A csapatok a nekik megfelelő iramot diktálják, a lényeg, hogy a tagok mindig hallótávolságon belül legyenek egymáshoz képest.

A világbajnokságok 24 órásak, de ennél rövidebbeket (6, 8, 12, 15 órásakat) is szoktak rendezni (például a világbajnokság keretrendezvényeként). Tereptől függően a jobb csapatok több mint 100 km-t tudnak teljesíteni 24 óra alatt.

Vannak a rogainingversenyeknek hosszabb formái is, ezek az ún. „Endurogaines”-ek, melyek 48-50 órásak.

A rogaining őshazájában, Ausztráliában minden hónapban tartanak versenyt hétvégente, telihold idején. Minden évben megrendezik az állami és országos bajnokságokat. Tucatnyi önkéntes rendező segíti a versenyzőket a pályakitűzőktől a büfésekig.

A 24 órás versenyekre ~250 km²-nyi sík terepet ábrázoló térképet használnak, ha meredek hegyen van a verseny, akkor sokkal kisebb vagy nagyobb terület kell, az ellenőrzőpontok elhelyezkedésétől függően.

A fedettség ábrázolása egyszerűbb, mint a tájfutó térképeknél: nem ábrázolnak sem futhatóságot, sem láthatóságot, mindössze a nyílt területeket különböztetik meg a zárt területektől, azaz valami vagy mező, vagy erdő. A versenyzők előre nem tudhatják, hogy melyik mennyire futható, illetve mindegyikben lehetnek futhatóbb és küzdelmesebb részek, melyek jelleghatárral nincsenek elválasztva.

A vízrajz, síkrajz és egyéb domborzati jelölések megegyeznek a tájfutó térképek jelkulcskészletével, de annál lényegesen kevesebb elemet használnak.

Versenyformák szerkesztés

 
A nemzetközileg elfogadott tájfutási jelkép.
  • Metrogaine: túlnyomórészt városi környezetben megrendezett kb. 6 órás pontbegyűjtő tájékozódási verseny
  • Cyclogaine: Mountainbike biciklivel járható tereputakon megrendezett 6 órás pontbegyűjtő tájékozódási verseny
  • Snogaine: Hóhatáron megrendezett tájékozódási verseny, ahol a pontokat hótalpak vagy sílécek segítségével lehet megfogni.
  • Paddlogaine: Vízen megrendezett tájékozódási verseny, ahol például sok egymással összeköttetésben lévő tavon találhatóak az ellenőrző pontok, és valamilyen vízi jármű segítségével lehet őket megfogni.

Rogaining és hegyimaratoni versenyek Európában szerkesztés

Európában a hegyimaratoni versenyek az 1970-es évek elején terjedtek el, nagy tömegeket megmozgatva mindegyik korosztályból. A nagyobb eseményeken a résztvevők létszámát 1500-2000 csapatra korlátozták. Ezek a versenyek különböző elnevezés alatt futnak, országtól függően: az angolok hegyimaratonnak, a franciák "raids d'orientation"-nek hívják. Nagyrészt tájfutó klubok vagy önkéntesek rendezik ezeket a versenyeket.

Az első versenynaptárat 1999-ben jelentette meg a Nemzetközi Rogaining Szövetség.
Az Európában használt szabályok eltérnek az ausztráltól, de a fontosabb pontokban azonosak:

  • 2 fős csapatok versenyeznek
  • A versenyek 2 naposak, és egy úgynevezett „overnight camp”-ben töltik a versenyzők az éjszakát.
  • Sokféle pálya van, amik közül mindenki kiválaszthatja a korának és képességeinek leginkább megfelelőt.
  • A teljes táv 35–80 km között van.
  • Tömegrajttal indulnak a versenyző csapatok (párosok).

A hegyimaratonokon a túrázóktól az elit futókig mindenki részt vehet. Az egyik leghíresebb a kezdetben Karrimor, majd később Original Mountain Marathon (OMM) néven megrendezésre kerülő angol verseny, melyen magyar tájfutók is szoktak indulni.

Magyar versenyzők világversenyeken szerkesztés

Magyarországról elsőként Molnár Róbert (ARAK) vett részt Rogaining Világbajnokságon: 2002-ben Csehországban, Lesna környékén amerikai barátjával, David Dunham-mel a 22. helyet szerezték meg (abszolút 31. hely). Az első magyar csapat – Bogos Tamás (ARAK), Scultéty Márton (KTK) – a 2008-as világbajnokságon debütált, és a 37. helyet (abszolút 56.) szerezték meg az észt mocsárerdőben.

Világbajnokságok eredménylistái szerkesztés

Eddigi nem-hivatalos világbajnokok szerkesztés

  • 1. WRC : J. Russel (VIC), M. Walters (VIC)
  • 2. WRC : David Rowlands (VIC), James Russell (VIC)
  • 3. WRC : Nigel Aylott (Ausztrália), Iiro Kakko (Finnország)
  • 4. WRC : David Rowlands (VIC Ausztrália), Greg Barbour (Új-Zéland)
  • 5. WRC : David Rowlands (Ausztrália), Greg Barbour (Új-Zéland)
  • 6. WRC : Mike Kloser (USA), Michael Tobin (USA)
  • 7. WRC : Dennis de Monchy, Chris Forne (Új-Zéland)
  • 8. WRC : Evgeny Dombrovskiy (Oroszország), Pavel Shestakov (Oroszország)
  • 9. WRC : Chris Forne, Marcel Hagener (Új-Zéland)
  • 10. WRC : Silver Eensaar, Rain Eensaar (Észtország)
  • 11. WRC : Silver Eensaar, Rain Eensaar (Észtország)
  • 12. WRC : Silver Eensaar, Rain Eensaar, Timmo Tammemäe (Észtország)

(VIC = Viktoriánus Rogaining Szövetség, Ausztrália)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rogaining című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rogaining&oldid=27065975”