Rostock

nagyváros Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomerániaban

Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.

Rostock
Rostock címere
Rostock címere
Rostock zászlaja
Rostock zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományMecklenburg-Elő-Pomeránia
JárásMecklenburg-Elő-Pomeránia (1990. október 3. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1218
PolgármesterClaus Ruhe Madsen (független)
Irányítószám18001–18147
Körzethívószám0381
RendszámHRO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség209 920 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület181,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′
Rostock (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Rostock
Rostock
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Rostock weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.

Éghajlata szerkesztés

Rostock (Warnemünde, 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,43,97,111,616,318,121,821,718,013,17,74,212,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−0,7−0,41,64,78,812,214,614,611,67,53,40,36,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)483742355370626760464949616
Havi napsütéses órák száma466612019225823024922015910954381740
Forrás: Météo Climat[2][3]
Rostock (Warnemünde) extrém éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)12,417,022,329,229,532,633,034,529,524,419,515,534,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−17,8−18,1−13,5−3,10,02,57,36,53,4−1,3−9,3−15,6−18,1
Forrás: HKO[4] and NOAA[5]


Története szerkesztés

 
A rostocki várostűz, 1677-ben (Kupferstich, 1678)

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.

A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.

IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.

A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.

Főbb látnivalók szerkesztés

  • Piactér (Marktplatz)
  • Marienkirche
  • Nikolaikirche
  • Petri-Kirche
  • Egyetemi főépület

Politika szerkesztés

A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:[6]
(az 53 ülőhely szerint)

Városrészek szerkesztés

 
Rostock városrészei
  • Ortsamt Nordwest 1:
  • Ortsamt Nordwest 2:
    • 5. Lichtenhagen
    • 6. Lütten Klein
    • 7. Evershagen
  • Ortsamt West:
  • Ortsamt Mitte:
    • 11. Kröpeliner-Tor-Vorstadt
    • 12. Südstadt
    • 13. Biestow
    • 14. Stadtmitte
    • 15. Brinckmansdorf
  • Ortsamt Ost:
    • 16. Dierkow (Neu)
    • 17. Dierkow (Ost), Dierkow (West)
    • 18. Toitenwinkel
    • 19. Gehlsdorf, Hinrichsdorf, Krummendorf, Nienhagen, Peez, Stuthof, Jürgeshof

Közlekedés szerkesztés

Vasúti közlekedés szerkesztés

Légi közlekedés szerkesztés

Galéria szerkesztés

Testvérvárosok szerkesztés

(nem teljes lista)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Climate for Germany 1981-2010 (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  3. Weather extrém: for Rostock (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  4. Climate Statistics for Warnemünde, Germany. [2009. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012)
  5. Rostock-Warnemunde (10170) - WMO Weather Station. NOAA. (Hozzáférés: 2019. január 28.)[halott link] Archived January 28, 2019, at the Wayback Machine
  6. Fraktionen. Bürgerinformationssystem. Hanse- und Universitätsstadt Rostock. (Hozzáférés: 2020. március 6.) Archiválva 2019. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2019. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  7. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés