Rothari longobárd király
Rothari, más írásmóddal Chrothar, Chrothachar (latinul: Rotharius), (606[1] – 652) a longobárdok vitéz[2] és igazságszerető[2] királya 636-tól haláláig (saját számítása szerint (Edictus Rothari) sorrendben a 17-ik).[3] Uralkodása alatt a katolikus hit nemcsak a longobárdok, hanem a velük jött pannoni és noricumi törzsek sorában is elterjedt.[4]
| Rothari | |
| Rex Langobardaorum Rex totius Italiae | |
 | |
| Longobárd király | |
| Uralkodási ideje | |
| 636 – 652 | |
| Elődje | Arioald |
| Utódja | Rodoald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Harodingián-ház |
| Született | 606 Brescia |
| Elhunyt | 652 Monza |
| Édesapja | Nanding |
| Édesanyja | nem ismert |
| Házastársa | Gundeberga |
| Gyermekei | Rodoald longobárd király |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rothari témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A Harod nemzetségből származott.[3] Édesapja Nandinig, pannoniai születésű, ősei Hiltzo, Alaman, Adhamund és Noctzo – ezek a pannoniai korszakból egyedül ismert nem királyi származású longobard személyek.[3] Rothari uralmát a Lethingekkel kötött házasság legitimizálta: felesége Gundeberga, Theodelinda leánya, Wacho dédunokája volt.[3] Rothari türelmet tanúsított a katholikusok iránt és országában mindinkább tért foglalt az egyedül üdvözítő hit.[2] Alig volt város, ahol az ariánus püspök mellett ne lett volna ott a katolikus püspök is,[2] sőt Pavia ariánus püspöke maga is áttért.[2] A király Keresztelő szent János bazilikájába temettette magát.[2]
Rothari törvénykönyve szerkesztés
Uralkodásának legkimagaslóbb ténye volt, hogy összeíratta a longobárd jogszokásokat és e törvénykönyvet az országnagyok és a nép hozzájárulásával megerősítette.[2] 643. november 22.-én kiadott művében teljesen szakított a római joggal.[2][5] A meleg ég alatt hideg germán nézetek szerint alkotta meg Itália jövendő jogát, a lombárd jogot.[5] Csak a longobárdok és a velük bevándorolt germánok érdekeire ügyelt, például egy longobárd megöletésért kétszer annyi vérdíjat kellett fizetni, mint egy rómaiért.[5] Szigorú büntetéseket tartalmazott az uralkodó élete és az állam biztossága elleni merénylőkre,[2] de főelve volt az alattvalók személyének és vagyonának védelme.[2] Nagy gondot fordított a női becsület megoltalmazására[2] és kárhoztatta a boszorkányokban való hitet.[2]
Részlet a törvénykönyvből:
|
Eredeti
|
Fordítása |
Gyermekei szerkesztés
Eredeti források szerkesztés
- Origo Gentis Langobardorum
- Pauli Historia Langobardorum
- Fredegar
- Historia Langobardorum Codicis Gothani
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Törvénye kiadásakor 38 éves volt. (Vö.: http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm#d0e4413 Archiválva 2006. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XVIII. fejezet: A longobárdok országa.
- ↑ a b c d Rothari (magyar nyelven). Hunok – gepidák – langobardok. [2006. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. január 3.)
- ↑ Longobardok (magyar nyelven). Kislexikon. (Hozzáférés: 2010. november 4.) [Tiltott forrás?]
- ↑ a b c Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963-7830-81-2, 52. oldal
- ↑ a b c Italy, emperors & kings. Rothari I 636-652, Rodoald 652 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
| Előző uralkodó: Arioald |
|
Következő uralkodó: Rodoald |
