A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat. 1660-ban alapították, 1662-ben megkapta II. Károly királyi kiváltságlevelét. Mint a tudományos gondolkodás és fejlődés előmozdítója, rövid idő alatt világhírre tett szert. A politikai és vallási kérdések megvitatásától szigorúan elzárkózó Royal Societybe csak az nyerhetett felvételt, aki kiemelkedő eredményeket ért el a tudományos életben.

Royal Society
A Royal Society egyik telephelye Londonban
A Royal Society egyik telephelye Londonban

Alapítva1660. november
SzékhelyLondon
Tagság1700 (2020. május)[1]
VezetőAdrian Smith
Dolgozók száma
  • 200
  • 219
  • 212
  • 190
  • 167
Elhelyezkedése
Royal Society (London)
Royal Society
Royal Society
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 56″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 56″
A Royal Society weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Society témájú médiaállományokat.

Legkorábbi tagjai között találjuk Samuel Pepys naplóírót, Sir Christopher Wren építészt, valamint a természettudós Robert Boyle-t, Robert Hooke-ot és Sir Isaac Newtont. A társaság segítette Newton fő művének, a gravitáció törvényeit leíró Principiának a megjelenését is 1687-ben. A Royal Society 1665-ben indított folyóirata, a Philosophical Transactions tudományos dolgozatok közlését tűzte ki céljául, s a maga nemében az első ilyen kiadvány volt a nyugati világban.

Elnöke 2010 óta Paul Nurse, Nobel-díjas brit biokémikus.

Híres tagok szerkesztés

Kiosztott elismerések szerkesztés

Díjak szerkesztés

Érmek szerkesztés

  • Buchanan-érem (orvostudományban elért eredményekért)
  • Copley-érem (a tudomány bármely területén elért eredményért)
  • Darwin-érem (a biológia azon területén történt kutatásokért, amelyen Charles Darwin is dolgozott)
  • Davy-érem (kémia bármely ágában elért eredményekért)
  • Gábor-érem (biológiai kutatásokért, különösen a genetikai és molekuláris biológia területén)
  • Hughes-érem (eredeti felfedezésért a fizikai tudomány, ezen belül pedig az elektromosság és a mágnesség területén)
  • Leverhulme-érem (alkalmazott kémia terén elért eredményekért)
  • Royal-érem (két fontos előrelépésért a természettudományok területén)
  • Rumford-érem (a hő és a fény kutatásáért)
  • Sylvester-érem (matematikai kutatásokért)

Kapcsolódó szócikk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés