Sámánfa

Sámánfa
	Guanacaste, Costa Rica
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Mimózaformák (Mimosoideae);
Nemzetség-; csoport:	Ingeae;
Nemzetség:	Albizia; Durazz., 1772
Faj:	A. saman;
Tudományos név
	Albizia saman; (Jacq.) Merr.
Szinonimák
Szinonimák
	Acacia propinqua A.Rich.; Albizia saman (Jacq.) F. Muell.; Albizzia saman (Jacq.) Merr.; Calliandra saman (Jacq.) Griseb.; Enterolobium saman (Jacq.) Prain; Feuilleea saman (Jacq.) Kuntze; Inga cinerea Willd.; Inga salutaris Kunth; Inga saman (Jacq.) Willd.; Mimosa pubifera Poir.; Mimosa saman Jacq.; Pithecellobium cinereum Benth.; Pithecellobium saman (Jacq.) Benth.; Pithecellobium saman var. saman (Jacq.) Benth.; Pithecolobium saman (Jacq.) Benth. [Spelling variant]; Samanea saman (Jacq.) Merr.; Zygia saman (Jacq.) A.Lyons; Zygia saman (Jacq.) Lyons;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sámánfa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sámánfa témájú médiaállományokat és Sámánfa témájú kategóriát.

A sámánfa vagy samánfa (Albizia saman) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növény faj. A „samán” elnevezés közép- vagy dél-amerikai eredetű, „esőfa” vagy „az eső fája” jelentéssel bír, egyes források szerint a magyar „sámán” szóra csak hasonlít, így a sámánfa elnevezés kerülendő; azonban a Priszter Szaniszló magyar botanikus növénynévszótárában „sámánfa”-ként^[1] van megnevezve.

Előfordulása szerkesztés

A sámánfa sok helyütt meghonosodott; őshazája Közép-Amerika, egészen az Amazonas-medencéig.

Megjelenése szerkesztés

Koronája terebélyes, a magasságánál jelentékenyen szélesebb. Az ágakat csaknem mindig epifitonok borítják. A virágzatok púderpamacsszerűek, kívül rózsaszínűek, belül fehérek. Legfeljebb 30 méter magas fa, törzse többnyire csak néhány méteres, ágai lapos szögben emelkednek felfelé. A korona körülbelül 50 méter átmérőjű, ernyő alakú, laposan boltozott. Kétszeresen szárnyalt, levélkéi kisméretűek, ép szélűek, kissé ferde-elliptikusak, éjszaka és erősen felhős időben páronként összecsukódnak. A levelek szórt állásúak. A virág kisméretű, a „púderpamacsot” nagyszámú porzószál és kevés bibeszál alkotja, a többi virágszerv jelentéktelen. A virágok körülbelül 5 centiméter átmérőjű, fejecskeszerű virágzatokban fejlődnek. Termése megnyúlt, akár 30 centiméter hosszú, gyakran gyengén görbült, nagyméretű babhüvelyre emlékeztet.

Egyéb szerkesztés

A sámánfa alatt olykor napos időben is úgy érezzük, hogy esik az eső. Egy tajtékos kabócafaj él rajta, amely megszúrja a fát annak nagy cukortartalmú levéért, a fölösleges vizet pedig azonnal kiüríti magából. Egyenként ezek a cseppecskék alig érzékelhetők, ám ha a rovarok tömegesen elszaporodnak, szinte „esőzik” a korona. Mivel a samánfa impozáns méreteket ér el, ezért többnyire egyesével, terekre ültetik.