Wikipédia

Sándor–Metternich-kastély

klasszicista kastélyegyüttes
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

A Sándor–Metternich-kastély (másik nevén az Ördöglovas kastély) klasszicista kastélyegyüttes Bajnán, Komárom-Esztergom vármegyében.

Sándor–Metternich-kastély
(Ördöglovas kastély)
Ország Magyarország
Épült1720
ÉpítészHild József
Stílusklasszicista
CsaládSándor család
Rekonstrukciók évei1776, 1842, 20. század
Állapotafelújítva
Jelenlegi funkciómúzeum
Tulajdoni helyzetKincstári Vagyoni Igazgatóság
Látogathatóigen
Cím2525 Bajna, Rákóczi út
Elhelyezkedése
Sándor–Metternich-kastély (Komárom-Esztergom vármegye)
Sándor–Metternich-kastély
Sándor–Metternich-kastély
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 18° 36′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 18° 36′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor–Metternich-kastély témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Vadászlak szerkesztés

A grófi ranggal rendelkező Sándor család több birtokkal rendelkezett, amikor 1696-ban megvásárolták Bajnát a bajnai Both családtól és uradalom rendszerük központjává emelték a falut. Sándor Menyhért ekkor még Esztergomban élt, a mai kastély helyére a helyi gazdag vadállomány miatt vadászlakot építtetett és vadaskerttel vonta körül.

Főúri kúria szerkesztés

1776-ban készült el az első nagy átalakítás, mikor Sándor Antal patinás kúriává építtette az egykori vadászlakot, ezen év októberében Batthyány József érsek felszentelhette az épület házi kápolnáját.

Hercegi kastély szerkesztés

Sándor Móric, az egész Európában hírhedt Ördöglovas egy évvel házassága előtt kezdte el átépíttetni a főúri lakhelyet ötvenkilencszobás kastéllyá, hogy feleségének Metternich Leontinának kedveskedjen vele. A kor egyik legnevesebb építészét, Hild Józsefet bízta meg az átalakítással. Hild úgy emelte ki az épület bejárati részét, hogy a homlokzatra görög mintára oszlopokat tervezett, melyből három előreugrott, a kétszintes épület itt egy négyoszlopos portikuszt kapott (erről az erkélyről ugratott le lovával fogadásból Sándor Móric). Az oszlopok feletti középrizalitra magasodó timpanonban a Metternich-Sándor hercegi címer díszeleg. Az oszlopok mögötti frízen látható az átalakításra utaló évszám (ANNO MDCCCXXXIV).

A főépület alsó szintjén biliárdterem, ebédlő, dohányzószoba, télikert, házi kápolna és a gróf egyik szenvedélyének helyt adó a kártyaszoba kapott helyet. Az emeleten a grófi és grófnői hálók, nappali és könyvtár helyezkedett el. A főépület a mögötte lévő gazdasági helyiségekkel és az északi szárny vendégszobáival egy körfolyosós belső díszudvart ölel körbe. A belső termek szépségéről a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico gondoskodott. A kastély belső termei tervezésekor az égszínkék és a fehér szín dominált. Sanquricot az etruszk és a pompeii művészet, valamint Raffaello inspirálta. A művészek 1842-ben végeztek. A Maria Piazza által készült berakásos stukkók mellett a Sándor család évszázadokra visszanyúló családi történeteiről készült festmények, agancsok, vadásztrófeák és aranyozott tükrök díszítették még a kastély falait. A bútorok Sándor Móric kiváló ízlése szerint Londonban készültek, a kovácsoltvas elemeket pedig bécsi mesterek kezére bízta. A vadasparkból az akkori szokás szerinti harminc holdnyi angolpark lett, benne egy kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teli orangerie (pálmaház) épült. Az épület közvetlen környezetét virágos kertek övezték, a közlekedést a kocsifelhajtó segítette, a biztonságról a kertet körülvevő kőfal és két, a kastély stílusához épített kapusház gondoskodott, melyből az egyik ma kisvendéglő. A gróf imádott világhírű lovai a kastélyhoz épített (korát megelőző módon fűthető) uradalmi istállóban pihenhették ki a vakmerő, gyakran őrült mutatványokat, melyeket a gróffal megéltek. A mondák szerint Sándor Móric gyakran a kastélyban is lóháton járt.

Elkészülte után a grófi pár rengeteg időt töltött a kedvükre kialakított kastélyban.

Sándor Móric halála után fiú örökös nem lévén lánya, Sándor Paulina örökölte az uradalmat. 1896-ban modernizálta a konyhát, és bevezette a gázvilágítást. Lánya, Clementina hercegnő is csak jót tett az épülettel.

Hanyatlása és a remény szerkesztés

A második világháború hozta a teljes pompájában lévő kastély pusztulását. Először tábori kórház lett és szükséglakás, majd a szocializmusban köztulajdonná vált, így méltatlanul a helyi termelőszövetkezet irodája, később gépállomása lett. A belső falakat szétverték, a gyönyörű falfestményeket elpusztították, a berendezési tárgyakat ellopták. A hetvenes években vendégházzá akarták alakítani, majd az egyesült államokbeli Bloomington egyetem kutatóközpontot tervezett bele, de visszaléptek. Mecénás hiányában a kastély évekig üresen állt megfosztva minden pompájától, a kert elburjánzott, a helyi gyerekek játszóterévé vált, kőkerítése omladozott, az épület hanyatlásnak indult. Egészen az ezredfordulóig emésztette az idő, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság saját forrásból, majd közel 800 millió forint ráfordítással először a tetőt újították fel, majd az eredetileg halvány sárga főhomlokzatot, a kőkerítés hiányzó darabjait pótolták, és a kastély kert fái, köztük a feketefenyők (Pinus nigra), idős japánakácok (Sophora japonica) és pár cser(tölgy) (Quercus cerris) fellélegezhettek, miután rendbe tették az elburjánzott aljnövényzetet. A híres istálló új tetőszerkezettel ugyan, de továbbra is az idő martaléka volt. A belső tér felújításra várt. Néhol megmaradt a régi stukkó, a padló azonban hiányzott.

A kastély felújítása a Nemzeti Kastélyprogram keretében szerkesztés

Az épület végül a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként, a „A bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes és parkjának turisztikai célú fejlesztése” című projekt keretében 1,5 milliárd forint európai uniós (GINOP 7.1.1-15-2015-00004), valamint 239 241 437 millió forint hazai forrásból újult meg. A bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes addigi állagmegóvó munkálatai után a fejlesztés alapkőletételére 2018. március 28-án 13 órakor került sor. A kastély felújítását 2021-ben ICOMOS-díjjal ismerték el.[1]

A fejlesztés eredményeként megújult a kastélyépület és parkja, az épület látogathatóvá vált, és a turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően vonzó attrakcióval várja a látogatókat. A kastély a hazai műemlékállomány kiemelkedő értékű alkotása. A középkori alapokon álló barokk, majd klasszicista stílusban kiépített egykori főnemesi rezidencia helyreállítása kiemelkedő gondossággal és magas minőségű munkával történt. A projekt célja:

  • a palota műemléki értékeinek bemutatása,
  • a főépület és a mellékszárnyak egy részének felújítása,
  • a díszudvar helyreállítása, illetve a park teljes területén faápolási munkák kivitelezése, a sétányok részleges helyreállítása,
  • tematikus játszótér kerül kialakítása a park területén,
  • a kiállítás interaktív eszközök és történetmesélés segítségével ismerteti meg a látogatót a kastély építésének és neves lakóinak, Sándor Móricnak, az “Ördöglovasnak” és leányának, Sándor-Metternich Paulinának élettörténetével és az ide kapcsolódó érdekességekkel,
  • a gyerekek számára külön eszközök és kiállítási tartalom segítségével válik befogadhatóvá a kastélyok világa.

A modern, élményközpontú kiállítás Sándor Móric az "Ördöglovas" és lánya Sándos Paulina, e két színes egyéniség életpályájával ismertet meg a történetmesélés és interaktív eszközök segítségével.[2]

Légi fotókon szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ (VK): Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága kihirdette az év díjazottjait. Magyar Hírlap, 2021. április 19. 13. o.
  2. ↑ Bajna, Sándor–Metternich-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 5.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sándor–Metternich-kastély&oldid=27080053”