Sárgacsőrű réce

madárfaj

A sárgacsőrű réce (Anas undulata) a madarak (Aves) osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Sárgacsőrű réce
Felnőtt példány
Felnőtt példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Galloanserae
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Úszórécék (Anatini)
Nem: Anas
Faj: A. undulata
Tudományos név
Anas undulata
Dubois, 1839
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgacsőrű réce témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgacsőrű réce témájú médiaállományokat és Sárgacsőrű réce témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Charles Frédéric Dubois belga természettudós írta le 1839-ben.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Anas undulata rueppelli Blyth, 1855 - északon
  • Anas undulata undulata C. F. Dubois, 1839[2] - délen

Előfordulása szerkesztés

Afrika déli és keleti részein honos. Természetes élőhelyei a édesvízi mocsarak, tavak, folyók és patakok, valamint sós mocsarak, tavak és tengerpartok. Nem költöző madár, de a száraz évszakban elkóborol olyan helyekre, ahol megfelelő vizet talál.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 51–63 centiméter, a hím testtömege 533–1300 gramm, a tojóé 600–1100 gramm.[3] Tollazata nagyjából szürke színű, feje sötétebb, csőre rikító sárga. A szárnyak belső része fehéres, felül pedig fehér körvonalas zöld tollak vannak. A felnőtteknél a két nem hasonló, a fiatalok elmosódott színűek. Az északkeleti állományok sötétebbek csőrük rikítóbb és a szárnyon levő zöld tollak helyett kék vannak.

 
 

Életmódja szerkesztés

Az édesvizek récéje, tápláléka után lemerül. A nyílt térségeket kedveli, ahol késő délután és éjjel tevékeny. A hímnek csörgő hangja van, míg a tojónak hápogó.

Szaporodása szerkesztés

Fészkét a szárazon, a dús növényzet között építi, de a víz közelében. Egy fészekaljban 6-12 tojás van.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Az Agreement on the Conservation of African-Eurasian Migratory Waterbirds szerződés (vízimadarakat védő szerződés) érvényes. A déli alfaj veszélyeztetve van, mivel képes az elvadult házi kacsákkal kereszteződni (Rhymer 2006).

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. november 22.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. november 22.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. november 22.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. november 21.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés