Sárgapelyhű csigagomba

gombafaj

A sárgapelyhű csigagomba (Hygrophorus chrysodon) a csigagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyők és bükk alatt élő, ehető gombafaj.

Sárgapelyhű csigagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Hygrophorus
Tudományos név
Hygrophorus chrysodon
(Batsch : Fr.) Fr.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgapelyhű csigagomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A sárgapelyhű csigagomba kalapja 3-6-(7) cm széles, fiatalon félgomb alakú, majd domborúvá vagy széles harang alakúvá terül, közepén széles, lapos púppal. Széle fiatalon begöngyölt. Felszíne nedvesen kissé síkos, finoman sugarasan szálas. Színe krém- vagy csontfehér, kis sárga pelyhekkel legalább a kalap szélén. Idősen megsárgul.

Húsa fehér, sérülésre nem változik. Szaga nem jellegzetes vagy kissé kellemetlen; íze nem jellegzetes.

Közepesen sűrű vagy kissé ritjás lemezei szélesen a tönkhöz nőttek, esetleg kissé lefutók; a féllemezek gyakoriak. Színük fehér.

Tönkje 4-7 cm magas és 0,5-1,5 cm vastag. Alakja hengeres vagy lefelé vékonyodik, többnyire görbül, idősen üregesedik. Színe fehéres; felszínén a kalap alatt sárga pelyhek, majd lefelé sárgás hosszanti szálak találhatók.

Spórapora fehér. Spórája megnyúlt ellipszoid, sima, inamiloid, mérete 7-10 x 3,5-4,5 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

Az elefántcsont-csigagomba teljesen fehér.

A sárgapelyhű csigagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos.

Tűlevelű és lombos erdőkben él, fenyőkkel és bükkel képez gyökérkapcsoltságot. Augusztustól novemberig terem.

Ehető.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés