SMART–1

holdszonda, az első európai űrszonda, az első ionhajtóművet használó űrszonda

A SMART–1 (Small Missions for Advanced Research in Technology) az első európai űrszonda. A SMART–1 legfontosabb feladatai: az ionhajtómű kipróbálása (bár a világon először a Deep Space–1-en alkalmaztak űrszondán ionhajtóművet 2000-ben, a SMART-1 idején is még újnak számított), geológiai és kémiai vizsgálatok, a holdi víz egyértelmű kimutatása.

SMART–1
OrszágEurópa
ŰrügynökségEurópai Űrügynökség Európai Űrügynökség
GyártóSwedish Space Corporation
Küldetés típusaorbiter
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma2003. szeptember 27.
Indítás helyeGuyana Űrközpont 3. indítóállás
HordozórakétaAriane 5G
Megérkezés2004. november 15.
Küldetés vége2006. szeptember 3.
Időtartam~ 3 év
Az űrszonda
Tömeg367 kg
Energiaellátás1190 W
PályaFöld, Hold körüli,
változó
A Wikimédia Commons tartalmaz SMART–1 témájú médiaállományokat.

Küldetés szerkesztés

A SMART–1 2003. szeptember 17-én indult Ariane–5 hordozórakétával. Előbb Föld körüli pályára állt, majd ionhajtóműve segítségével 15 hónap alatt megközelítette a Holdat. 2004 novemberében pályára állt a Hold körül. 2005. február 15-én kezdődött a szonda kiterjesztett küldetése. Korábban már minden feladatát teljesítette. 2006. szeptember 3-án a SMART–1 a terveknek megfelelően becsapódott a Holdba.[1]

Az űrszonda szerkesztés

A SMART–1 tömege 370 kg, térfogata 1 m3.

Műszerek: kamera, plazma műszer, infravörös spektrométer, röntgen spektrométer.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A SMART–1 becsapódik a Holdba

Magyar nyelvű oldalak szerkesztés

Külföldi oldalak szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz SMART–1 témájú médiaállományokat.