SMS Monarch

Az SMS Monarch az Osztrák–Magyar Monarchia Monarch-osztályú partvédő páncélosa volt az első világháborúban. A testvérhajói a SMS Budapest és az SMS Wien volt.

SMS Monarch
Hajótípus	Csatahajó
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály	Monarch-osztály
Pályafutása
Építő	pólai Arzenál
Ára	9 168 390 korona
Építés kezdete	1893. július 31.
Vízre bocsátás	1895. május 9.
Szolgálatba állítás	1898. május 11.
Sorsa	Olaszországhoz kerül, majd szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	5878 t
Hossz	99,22 m
Szélesség	17,00 m
Merülés	6,66 m teljes felszereléssel
Hajtómű	2 db álló 3 hengeres háromszoros expanziójú gőzgép. (Magas nyomású henger 85 cm, középnyomású henger 130 cm, az alacsony nyomású henger 200 cm átmérőjű, dugattyú lökethossz 90 cm.) 5 db hengeres tűzcsöves kazán 24 db tűztérrel. Üzemi nyomás 11 atm. Össztömegy a kazánvízzel együtt: 880 t. Kazánátmérő 424 cm, tűzrostély felület: 53 m², fűtőfelület 1465 m², kémény 8,69 m², a rostélytól 21 m magasan. 2 db 3 szárnyú, kifelé forgó hajócsavar, 4,42 m átmérővel, mely 3,975 és 4,724 m között változtatható.
Sebesség	17,4 csomó (34,9 km/h)
Fegyverzet	4 db 24 cm/L40 Krupp löveg 2 elektromos mozgatású, 260°-ban elfordítható lövegtoronyban. Csőhossz 9,6 m, csősúly 26 t, csőemelkedés szöge 25°, lőtávolság 16 km, lövedék hossza 84 cm, súlya 215 kg. (Lőszer kiszabat 640 db lövedék.) 6 db 15 cm/L40 Krupp löveg, 1080 lövedékkel, tűzgyorsaság: 8 célzott lövés percenként 2 db 7cm-es csónaklöveg 10 db 4,7 cm/L44 Skoda löveg 4 db 4,7 cm/L33 gyorstüzelő Hotchkiss löveg, 5000 lövedékkel 1 db 8 mm-es géppuska 2 db 7 cm/L1/ Uchatius csónaklöveg, 200 lövedékkel, 2 db vízvonal alatti, 45 cm-es TCS (oldalanként egy-egy) (4 db éles torpedó, 2 db gyakorló torpedó)
Páncélzat	Öv: 220-270 mm, 2,1 m magasan Fedélzet: 40-60 mm Vezérlőtorony: 220 mm Fő lövegtornyok: 250 mm Kazamata ütegek: 80 mm Páncélzat összsúlya: 1700 t, kb. egyharmada a hajó teljes súlyának
Legénység	26 tiszt + 415 fő
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

1893. július 31-én a gerince egyik darabjának lefektetésével megkezdődött az építése. 1894. december 2-án I. Ferenc József császár jóváhagyta a nevét. 1895. május 9-én (a helgolandi ütközet évfordulóján) vízre bocsátották. A keresztanya szerepét Mária Terézia Antonietta főhercegnő látta el. A vendégek között jelen voltak még I. Ferenc József császár és két öccse, Károly Lajos és Lajos Viktor főherceg, valamint Ferenc Szalvátor és Károly István főherceg ellentengernagy, ez utóbbi a hitvesével, Mária Terézia Antonietta főhercegnővel. A díszlobogót a tengerésztisztek feleségei adományozták a hajónak.

1898. május 9-én 16.00-kor Ferenc Ferdinánd főherceg szemlét tartott a hajón Polában. Május 11. - augusztus 19. között a Nyári Hajóraj, 1. Nehézhajó Divíziójának, egyben Franz Freiherr von Minutillo altengernagynak volt a zászlóshajója. Kísérleteket folytattak a Sellner-féle éjszakai jelzőberendezéssel. Az eredmények kielégítőek voltak. Dalmáciában hajózott. Augusztus és október között kiképző utakat tett. A szellőzői huzatjának javítása érdekében meghosszabbították a szellőzőkürtők magasságát.

1900-ban Rudolf Graf Montecuccoli ellentengernagy zászlóshajója volt. Májusban leszerelték. 1901-ben lengéscsillapító bordákat és két db 4,7 cm-es gyorstüzelő löveget kapott. 10. 14-én felszerelték és a Hajórajban Julius von Ripper ellentengernagy zászlóshajója lett. Dalmáciában hajózott. 1902. március 1-jén kifutott Pólából a Hajórajjal egy a Földközi-tenger nyugati medencéjében végrehajtandó cirkálásra. 1903-ban tartalékállományban volt. December 31-én felszerelték. 1904. január 1. - március 21. között a Hajóraj kötelékében szolgált és Dalmácia előtt hajózott, majd befutott Teodóba.

1908-ban a 2. Nehézhajó Divízió, és Friedrich Müller von Elblein ellentengernagy zászlóshajója volt. Azután alapos karbantartást végeztek a hajón. 1913. március 10-én törölték a Flotta aktív hajóinak állományából. a rádióállomását áthelyezték. A Hajósinas Iskola kiképző hajójaként Sebenicóba ment. 1914. március 1-jén felszerelték és az Altiszti Iskola növendékeivel a Levantén cirkált. 1914. augusztus 16-án felderítést hajtott végre Budua és Castellausta előtt. A francia flotta megpillantásakor visszafordult, majd a Punta d’Ostro alatt egy mérföldre megállt és ott várakozott a saját egységek beérkezésére. A Zenta elsüllyesztéséből csupán egy fehér füstoszlopot látott. Szeptember 9-én és szeptember 17-én Budua ellen intézett tűzcsapást. Szeptember 19-én a francia flotta közeledtekor a Punta d’Ostro mellett foglalt állást. Azután a montenegrói állásokat ágyúzta.

1916. július 30-án dokkolás céljából Pólába indult. Szeptember 2-án visszatért a Cattarói-öbölbe. 1918. február 1-jén a hajón is kitört a matrózlázadás, amely két nap múlva véget is ért. Március 14-én az 5. Divízió Parancsnoksága elköltözött a hajóról, melyet a cattarói Tengeralattjáró Állomás használt azután lakóhajónak. Április 9-én az Állomás visszaadta. November 1-jén a Cattarói-öbölben tartózkodott. 1919 januárjában a délszláv legénység lakóhajóként használta. Április 2-3. között Gjenovicban tartózkodott, a brit M1-es tengeralattjárót mellette fényképezték le. 1920-ban Nagy-Britanniának ítélték, de eladták a római Vaccaro & Co Acélműveknek lebontásra.

Források

• Kriegsmarine.hu Archiválva 2009. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Külső hivatkozások

• SMS Monarch a Naval History honlapján (angolul)