Wikipédia

STS–96

Az STS–96 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 94., a Discovery űrrepülőgép 26. repülése.

STS–96
Repülésadatok
ŰrügynökségNASA
ŰrrepülőgépDiscovery
A repülés paraméterei
Start1999. május 27. 06:49 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC39-B
Keringések száma153
Leszállás
ideje1999. június 6. 02:02:43 UTC
helyeKennedy Űrközpont
Időtartam9 nap 19 óra 13 perc 57 mp
Megtett távolság6 000 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–88
STS–93
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–96 témájú médiaállományokat.

Küldetés szerkesztés

Az első űrrepülőgép, amelyik dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az űrhajósok összesen 79 óra és 30 percet töltöttek az űrállomáson. Az elvégzett programokat követően megtörtént az elválás. Az űrrepülőgép körberepülte az ISS állomást és felvételeket készített. Sodródását követően, mintegy 1,5 mérföld távolságban indították a leszállást segítő főmotorokat.

Jellemzői szerkesztés

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kar 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.

Első nap szerkesztés

Az eredetileg tervezett elindítás 1999. május 20-ára volt ütemezve. Az előkészített űregység hajtóanyag tartályait egy jégverés megrongálta, amit négy nap alatt kijavítottak. Május 27-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91,2 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 326 kilométer, az apogeuma 340 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 118 857 kilogramm, leszálló tömeg 100 230 kilogramm. Szállított hasznos teher 9097 kilogramm.

Hasznos teher szerkesztés

  • SpaceHab modulban tárolva szállították az űrállomás szereléséhez szükséges eszközöket, kiegészítőket (felszerelések), alkatrészeket, akkumulátorokat. 1784 kilogramm logisztikai árút (vizet, élelmiszert, ruházatot, hálózsákokat, orvosi berendezések, műszereket, kutatási anyagokat és eszközöket, valamint hardver eszközöket) szállítottak. A mikrogravitációs laboratóriumban több kísérletet, kutatási feladatot végeztek.
  • Shuttle Vibration Forces (SVF) – rezgési/vibrációs mérések végzése, hogy a mikrogravitációs kísérletek, mérések eredményességét javítsák.
  • Integrated Vehicle Health Monitoring- HEDS Technology Demonstration (IVHM HTD) – számítástechnikai program, amely az ISS állomáson folyó tevékenységet segíti (probléma elhárítás, megoldás).

Űrséta szerkesztés

Fő feladat egy amerikai daru (ORU Transfer Device, vagy OTD) felszerelése, hogy segítse a jövőbeli küldetések szerelési és szállítási műveleteit. Munkájukat a robotkar segítségével Ellen Ochoa biztosította. Leszerelték a 165 kilogrammos orosz Strela darut. Az amerikai daru földi súlya 209 kilogramm, teherbírása 3 tonna. A daru célja, hogy segítse a platformok (önálló laboratórium) elhelyezését az űrállomáson kívül. A szerelés befejezésével a SpaceHabból az űrállomás szereléséhez, javításához szükséges eszközöket, pótalkatrészek pakoltak (rögzítettek) az ISS külső felületére. Befejezésként ellenőrizték a kommunikációs rendszer (E - Com) antennáinak állapotát.

(zárójelben a dátum és az időtartam)

Műhold szerkesztés

A tehertérben rögzített kutatási műholdat a raktérből kipattintva állították pályairányba. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott.

Starshine szerkesztés

Diák kutatási műhold. Építette a Naval Research Laboratory (NRL) (Washington), együttműködve középiskolás diákokkal a világ minden tájáról. A programban együttműködött a US Space Command (Peterson) és a német Space Operations Center (GSoC) (Oberpfaffenhofen).

Megnevezései: Starshine (Student-Tracked Atmospheric Research Satellite for Heuristic International Networking Equipment); Starshine (1999-030B). Kódszáma: SSC 25769.

1999. május 27-én állították pályairányba. A LAGEOS–2 műhold programját a nemzetközi gyerek együttműködés alkalmával megismételték. Középiskolai diákok pályázhattak a program részvételéhez. A műhold nagyon stabil, közepes Föld körüli pályán (MEO) keringve, a Földről megvilágított lézerfényt passzívan visszaverte. Az orbitális egység pályája 92,32 perces, 51,59 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 379 kilométer, az apogeuma 397 kilométer volt. Az űreszköz súlya 39,3 kilogramm.

Fedélzetén nincsenek mérőeszközök, műszerek, pályairányba (magasságában) helyezve passzív műhold. Anyaga alumínium, formája gömb, átmérője 48,3 centiméter, felületét 878 kör alakú, polírozott, negatív (homorú) tükör félgömbök (426) borították, a tükrök átmérője 25 milliméter. A forgó műholdat távcsövek segítségével vizuálisan megfigyelték. Megfigyelési helyenként (nemzetközi) kellett megállapítani a műhold pályaparamétereit (reggel és esti szürkületben), abból a légkör sűrűségének változásait. Megfigyelő helyek voltak: Utah/Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Argentína, Ausztrália, Belgium, Kína, Dánia, Finnország, Japán, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada, Mexikó, Új-Zéland, Pakisztán, Ausztria, Spanyolország, Törökország és Zimbabwe. Vélhetően, mintegy 25 000 diák folytatta megfigyelését.

2000. február 18-án, 267,18 nap (0,73 év) után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Következő műhold a Starshine–3 (2001-043A).

Kilencedik nap szerkesztés

1999. június 6-án a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 9 napot, 19 órát, 13 percet és 57 másodpercet töltött a világűrben. 6 000 000 kilométert (3 700 000 mérföldet) repült, 153 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet szerkesztés

(zárójelben a repülések száma az STS–96 küldetéssel együtt)

Visszatérő személyzet szerkesztés

  • Kent Vernon Rominger (4), parancsnok
  • Richard Douglas Husband (1), pilóta
  • Tamara Elizabeth Jernigan (5), küldetésfelelős
  • Ellen Lauri Ochoa (3), küldetésfelelős
  • Daniel Thomas Barry (2), küldetésfelelős
  • Julie Payette (1), küldetésfelelős
  • Valerij Ivanovics Tokarev (1), küldetésfelelős

Források szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–96 témájú médiaállományokat.
  • STS–96. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  • STS–96. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  • STS–96. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  • STS–96. ksc.nasa.gov. [2007. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  • STS–96. nss.org. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=STS–96&oldid=26615376”