Wikipédia

Salföld

magyarországi község Veszprém vármegyében

Salföld község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település I. István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Salföld
Hagyományos lakóház, oromzatán az 1775-ös évszámmal
Hagyományos lakóház, oromzatán az 1775-ös évszámmal
Salföld címere
Salföld címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterFábián Gusztáv (független)[1]
Irányítószám8256
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség67 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 08″, k. h. 17° 32′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 08″, k. h. 17° 32′ 57″
Salföld (Veszprém vármegye)
Salföld
Salföld
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Salföld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salföld témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Balatontól körülbelül 3 kilométerre északra fekszik. Közigazgatási területén végighalad észak-déli irányban az Ábrahámhegy és Káptalantóti (a 71-es főút és a 7313-as út) között húzódó 7346-os út, de a lakott területén csak egy alsóbbrendű út, a 73 132-es út vezet végig.

Története szerkesztés

A területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok: a dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.

Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos, az Atyusz nemzetségbeli tagja, Sal (Saul) volt, akitől fennmaradt két végrendelet (1221-ből és 1227-ből), mint hiteles írásbeli dokumentum. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak. A család férfi ága 1560 körül kihalt.

A falu élete a török hódításig virágzott: állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás elpusztította a falut. Salföld sorsa 1543 után megpecsételődött: a török haderő elfoglalta Székesfehérvárt, aztán ostromolta a környék várait. A Káli medence falvai közt Salföld is elpusztult. Ezt a vidéket 1687-ben szabadították fel az egyesült keresztény seregek. Következett a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711), melynek dunántúli hadjáratai (Bottyány Jánosé 1705-ben, majd Csobánc ostroma 1707-ben) hátráltatták a falu újjászületését. Csak 1711 után éledt újra a falu.

Az 1715-ből származó összeírás szerint, "Schalfölde lakosai jövevények". Egy 1720-ból fennmaradt dokumentum alapján a betelepülők magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlődésnek indult, hozzá tartozott Ábrahámhegy is nagy szőlőterületeivel.

A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A népszámlálások adatai mutatják: 1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban (Ábrahámhegy és Salföld lakosait egybeszámolták). A helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés (tehéntartás), a halászat és a szőlőművelés volt.

A II. világháborúban sok hősi halottja és mártírja volt a falunak, az épületek azonban viszonylag jól átvészelték a háborús éveket. Salföld társadalmát 1950-től a szocialista rendszer gyökeresen átalakította. A magángazdaságokat szétverte, a parasztgazdák földjeit, a módosabbak házait is államosította. A parasztok 1959 tavaszán termelőszövetkezetbe kényszerültek. A történelmi kényszerrel létrejött téesz 1973-ig működött, amikor egy nagygazdaságba olvasztották be.

A salföldi téeszt később a falusiak nagy része magáénak érezte, az elnöke sokat próbált tenni a községért. Egy településfejlesztési koncepció áldozataként 1973-ban mégis hanyatlani kezdett a falu. Megszűnt a helyi tanács, az iskola, a lakosság a kiemelt övezetnek számító Balaton-partra vagy városokba költözött, megkezdődött az elvándorlás. Míg 1970-ben 243-an voltak a salföldiek, addig 1990-re 77 főre apadt a lélekszám..

A régi házakat olyan városiak vették meg és újították fel, akiket vonzott a környék, a táj szépsége. A hajdani nyaralók némelyike mára „tősgyökeres” salföldi lett, mert közülük többen letelepedtek itt, némiképp gyarapítva a lakosságot. Manapság Salföld, amellett, hogy turista látványosság, működő falu is, saját önkormányzattal, természetvédelmi majorral, szép portákkal.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kovács József (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Kovács István (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács István (független)[5]
  • 2002–2005: Baló István (független)[6]
  • 2005–2006: Simonné Vitányi Mónika (független)[7]
  • 2006–2010: Simonné Vitányi Mónika (független)[8]
  • 2010–2014: Fábián Gusztáv (független)[9]
  • 2014–2019: Fábián Gusztáv (független)[10]
  • 2019-től: Fábián Gusztáv (független)[1]

A településen 2005. augusztus 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
72
83
80
69
58
67
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 4,9% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,9% (27,9% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

 
A salföldi pálos kolostor romja légi fotón
 
Lovasbemutató a Természetvédelmi majorban (2005)

Irodalom szerkesztés

  • Guzsik T. (2003): A pálos rend építészete a középkori Magyarországon. Mikes Kiadó és tanácsadó Kft. Budapest (ISBN 9638130512)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Salföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Salföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ S települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. ↑ Salföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. ↑ Salföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. ↑ a b Salföld települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  8. ↑ Salföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. ↑ Salföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Salföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  11. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  12. ↑ Salföld Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Salföld témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Salföld&oldid=26579809”