San Cristóbal de La Laguna
San Cristóbal de La Laguna település Spanyolországban, Santa Cruz de Tenerife tartományban, Tenerife sziget északi részében.
San Cristóbal de La Laguna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Tartomány | Santa Cruz de Tenerife | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | San Cristóbal de La Laguna | ||
Polgármester | Fernando Clavijo Batlle | ||
Irányítószám | 38200–38299 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 159 034 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 1 558,24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 543 m | ||
Terület | 102,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 28° 29′ 07″, ny. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 28° 29′ 07″, ny. h. 16° 19′ 00″ | |||
San Cristóbal de La Laguna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz San Cristóbal de La Laguna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
San Cristóbal de La Laguna Santa Cruz de Tenerife, Tegueste, Tacoronte és El Rosario községekkel határos. A sziget fővárosa, a Santa Cruz de Tenerife után a sziget második legnépesebb városa, a Kanári-szigeteket tekintve pedig a harmadik. Lakosainak száma 159 034 fő (2023).[1] Gyakorlatilag összenőtt a fővárossal: villamos köti őket össze.
Történelmi városközpontja 1999 óta világörökségi helyszín.
Egyetemi város, amelyet a szigetek kulturális központjának tartanak: a Lagunai Egyetemnek mintegy 30 ezer hallgatója van. (Őket nem tartalmazza a fenti népességi adat.)
A város híres lakói voltak Amaro Pargo kalóz és José de Anchieta (Anchietai Szent József), a misszionárius aki São Paulót és Rio de Janeirót alapította. A város kísértete Catalina Lercaro.
Éghajlata szerkesztés
Északi fekvése miatt csapadékot kap az uralkodó északkeleti szelektől, és emiatt a klímája mediterrán, eltérően a Kanári-szigetek más városaitól, amelyek sivatagi éghajlatúak. A csapadék mennyisége háromszor-ötször nagyobb, mint a déli lejtőkön, a napfény mintegy tizedével kevesebb, az éves átlagos páratartalom pedig mintegy egytizedével több. Bár a város 500 méter feletti magasságban helyezkedik el, a tengeri és szubtrópusi hatások következtében a hőmérséklet egész évben fagypont felett marad.
Története szerkesztés
A hely, ahol a város épült, a guancs Menceyato of Anagához tartozott, a kilenc királyság egyikéhez, amelyek a szigeten osztoztak, mielőtt a Kasztíliai Királyság meghódította Tenerifét. A teljes Aguere-völgy, amelyben a város elterül, és különösen az akkor itt lévő tó a tenerifei bennszülöttek zarándokhelye volt.[2]
1494-ben itt vívták az aguerei csatát, amelyben a kasztíliaiak legyőzték a guancsokat. A várost 1496-97-ben Alonso Fernández de Lugo konkvisztádor alapította és a sziget fővárosává, később pedig az egész szigetcsoport fővárosává tették a kasztíliai hódítók. Parti területei ki voltak téve a kalózok támadásainak.
1701-ben alapították a Lagunai Egyetemet.
A város kialakítása sok közös elemet mutat az amerikai gyarmatokon létrehozott városokkal, mint a kubai Ó-Havanna, a perui Lima, a kolumbiai Cartagena de Indias vagy San Juan de Puerto Rico. La Laguna volt az utóbbi városok modellje.[3]
A 18. században a város népessége és gazdasága zsugorodott, és 1723-ban helyette Santa Cruz de Tenerife lett a főváros. Utóbbi egészen 1927-ig a szigetek egyedüli fővárosa volt, azóta pedig Las Palmas de Gran Canariával osztozik ezen a címen.
1930-ban nyjlt meg a Tenerife Norte repülőtér (a sziget ma működő két repülőtere közül az északi), amely a fapados légitársaságok bővülő forgalmú célpontja.
A várost 1999. december 2-án nyilvánították világörökségi helyszínnek. Számos történelmi utcát lezártak az autóforgalom számára.Sok temploma és történelmi épülete miatt La Lagunát nevezik a Kanári-szigetek Firenzéjének is.[4]
A város gyakran volt a bölcsője a szigeteken megjelenő új vallási, művészi és kulturális irányzatoknak, például a spanyol felvilágosodásnak. Különösen a barokk stílus korszakában jelent meg a városban sok szobrász, festő és építész, akiknek munkái a szigetek más részein is felbukkantak.
A közelmúltban számos, a közvetlenül az alapítás utáni időszakban épült alagutat és földalatti járatot találtak La Lagunában. Közülök némelyik olyan ikonikus épületek alatt húzódik, mint a Szeplőtelen Fogantatás templom (Iglesia-Parroquia Matriz de Nuestra Señora de La Concepción), a San Cristóbal de La Laguna-katedrális ( (Catedral de San Cristóbal de La Laguna) és a korábbi San Agustín konvent. A jelenlegi város utcaszintje mintegy egy méterrel az alapítás kori szint felett van.
Részei szerkesztés
- La Verdellada
- Viña Nava
- El Coromoto
- San Benito
- El Bronco
- La Cuesta
- Taco
- Tejina
- Valleguerra
- Bajamar
- Punta del Hidalgo
- Geneto
- Los Baldios
- Guamasa
- El Ortigal
- Las Mercedes
- El Batan
- Las Carboneras
- San Diego
- Las Gavias
Népesség szerkesztés
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 133 340 | 137 314 | 144 347 | 150 661 | 153 187 | 153 009 | 153 111 | 155 549 | 158 010 | 159 034 |
2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ „Martín, Sabas (2000. január 22.): "La Laguna. La ciudad de los sentidos". El Mundo (spanyolul)”.
- ↑ „Rupérez, Beatriz. "La Laguna: ciudad colonial en Tenerife". El Nuevo Herald (spanyolul). pp. 1–2.”.
- ↑ Hernández Gutiérrez, A. Sebastián; González Chaves, Carmen Milagros. Arquitectura para la ciudad burguesa: Canarias, siglo XIX (PDF) (spanyolul). Gobierno de Canarias. p. 237. ISBN 978-84-7947-469-0.