Schönherr Gyula
Schönherr Gyula[1] (Nagybánya, 1864. szeptember 26. – Nagybánya, 1908. március 24.) történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
| Schönherr Gyula | |
 | |
| Született | 1864. szeptember 26. Nagybánya |
| Elhunyt | 1908. március 24. (43 évesen) Nagybánya |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | történész, levéltáros, bibliográfus, egyetemi oktató |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schönherr Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
.jpg)
Muhi Sándor grafikája
Bajorországi eredetű polgári családból származott. Apja, Schönherr Antal (†1905) ügyvéd,[2] Nagybánya választott, később kinevezett rendőrkapitánya volt, édesanyja Csausz Anna (1842-1911).[3] Schönherr Gyula Szatmáron érettségizett. 1882-ben családja nyomására a bécsi Pázmáneumba került, ám csak egy tanévet töltött itt. 1883 és 1886 között jogot hallgatott a budapesti egyetemen, majd 1886–1887-ben az Institut für Österreichische Geschichtsforschung ösztöndíjasaként történeti segédtudományokat tanult Bécsben. 1889-ben államtudományi oklevelet szerzett Budapesten.
1889 és 1893 között a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának gyakornokaként, 1893–1894-ben a levéltári osztály segédeként, 1894-től 1900-ig segédőreként, 1900 és 1907 között őreként, majd igazgató őreként tevékenykedett. 1901-től 1907-es visszavonulásáig a budapesti egyetem magántanáraként oktatott.
1892 és 1898 között a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság jegyzője, 1899 és 1907 között titkára volt. A Magyar Történelmi Társulat 1893-ban választmányi tagjává választotta. 1896 májusában az Akadémia levelező tagja lett, 1898-ban elnyerte az intézmény Scitovszky János Alapítványának díját. 1897-ben az újonnan létrehozott Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége titkárává nevezték ki.
Munkássága szerkesztés
Fő kutatási területe a közép- és kora újkori magyar történelem, azon belül is a 14–15. századi intézmény- és politikatörténet volt. Egyetemi hallgatóként többek között Thököly Imre és Wesselényi Pál vetélkedésével, valamint Nagybánya régi pecsétjeivel foglalkozott. Az 1890-es években megírta Corvin János élettörténetét, a Szilágyi Sándor-féle millenniumi kiadványsorozat számára az Anjou-ház örököseinek történetét, és értekezett Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásairól is. 1889–1890-es olaszországi tanulmányútja eredményeként a Monumenta Vaticana című sorozatban kiadta Hunyadi Mátyás pápákkal folytatott levelezését. Genealógiai, heraldikai és művelődéstörténeti kutatásokat, bibliográfusi tevékenységet is végzett. Kétkötetesre tervezett Nagybánya-monográfiájából csupán néhány fejezetet tudott elkészíteni.
1893 és 1907 között a Magyar Könyvszemle, 1897-től 1907-ig – Fejérpataky László, majd Varjú Elemér társaként – a Turul, 1899 és 1903 között a Magyar Történeti Életrajzok, 1901-től 1904-ig a Magyar Minerva című sorozat szerkesztője volt.
Komoly szerepet játszott az országos könyvtári és múzeumi hálózat kialakításában. Szervezőmunkája során aradi, temesvári, szatmári, máramarosszigeti és nagybányai intézményekkel is foglalkozott.
Emlékezete szerkesztés
Halálának 95. évfordulója alkalmából 2003 márciusában a nagybányai Teleki Házban az Erdélyi Féniks Szabadegyetem keretein belül Kacsó Károly történész, régész méltatta Schönherr Gyula Nagybányára vonatkozó helytörténeti kutatói munkásságát.
Főbb művei szerkesztés
- A bécsi udvari kamara levéltárának magyar vonatkozású oklevelei (Budapest, 1887)
- Olaszországi történelmi kutatások. Jelentés 1890-ki tanulmányutamról (Décsényi Gyula néven; Budapest, 1893)
- Hunyadi Corvin János 1473–1504 (Budapest, 1894) MEK
- Az Anjou ház és örökösei (1301–1439) (Pór Antallal; Budapest, 1895, 1995)
- Nápolyi László trónkövetelésének külföldi vonatkozásai (Budapest, 1897)
- Nagybányai városi múzeum (Nagybánya, 1899)
- Magyarország 1301-ben (Budapest, 1902)
- A középkori intézmények bomlása és a renaissance (Csuday Jenővel; Budapest, 1904; Szekszárd, 2000)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ifjúkori tanulmányai egy részét Décsényi Gyula írói álnéven tette közzé.
- ↑ familysearch.org Schönherr Antal gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Csausz Anna gyászjelentése
Források szerkesztés
- Balogh Béla: Schönherr Gyula élete és munkássága (1864–1908). Erdélyi Múzeum, 1994. 3–4. sz. 5–20. o.
- Kollányi Ferenc: Schönherr Gyula dr. Magyar Könyvszemle, 1908. 2. sz. 185–188. o.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 1117. o.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 594. o. ISBN 963-955-626-2
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest, 1908, Hornyánszky. 580–586. o.
- -Y -L. [Fejérpataky László]: Schönherr Gyula 1864. szept. 26. – 1908. márc. 24. Századok, 1908. 4. sz. 356–357. o.