Wikipédia

Schütz Ila

(1944–2002) magyar színésznő

Schütz Ila (Budapest, 1944. január 5. – Budapest, 2002. december 11.) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.

Schütz Ila
1969-ben
1969-ben
SzületettSchütz Ilona
1944. január 5.[1][2][3]
Budapest[1]
Elhunyt2002. december 11. (58 évesen)[1][2][3]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
ÉlettársaDr. Török Tamás
Gyermekeiegy gyermek:
Dégi Zsolt (1976– )
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1969)
Kitüntetései
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFarkasréti temető (25-4-45)
Színészi pályafutása
Aktív évek1965 – 2002
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
1974
Kiváló művész-díj
1999
Érdemes művész-díj
1981
További díjak
Déryné-díj (1997)
A Wikimédia Commons tartalmaz Schütz Ila témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Schütz Ila egykori sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-4-45. Közel tíz évvel halála után méltó sírkövet állítottak neki[4]
Sírja a Farkasréti temetőben 2012-ben. (25-4-45.)

Életpályája szerkesztés

1962–1964 között a Margit Kórház adminisztrátora volt. 1963-ig amatőr színjátszó társulatokban szerepelt. 1964-től az Egyetemi Színpad tagja volt, és mellette a Mafilm Filmszínészképző Stúdiójának hallgatója. 1969-ben kapott színészi diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Főiskolásként mesélte:

„Négyszer futottam neki a felvételinek, míg sikerült. De sikerült. A főiskolán rendre görög tragikai, meg öregasszony- és mama- feladatokat kaptam. De csak annál jobb érzés — visszafiatalodni…[5]”

Egy évadot töltött a Mikroszkóp Színpadnál, 1970-től pedig a Madách Színház művésznője lett. Vendégként fellépett a Reflektor Színpadon, az Arizona Színházban, a Radnóti Színpadon, a Karinthy Színházban, a Budaörsi Játékszínben. 1994-től a József Attila Színház társulatához tartozott. Több mint 300-szor alakította Doris szerepét Bernard Slade: Jövőre, veled, ugyanitt! című darabjában Sztankay István partnereként. Ezt a kétszereplős vígjátékot ők játszották először Magyarországon, a bemutató 1978. november 23-án volt a Madách Színház Kamaraszínházában.

2002-ben nyilatkozta:

„A vígjátékokban, bohózatokban aratott sikereim dacára bevallom: legjobban a mély drámákat szeretem. A látszat ellenére nem komika, hanem született tragika vagyok. Szerencsére a Madách Színházban három-négy évente kaptam egy-egy jó Molière-, Shakespeare- vagy Miller-szerepet. Talán azért olyan széles a palettám, mert a stílusérzék a legerősebb képességem. Egyszerűen ezzel születtem.[6]”

Magánélete szerkesztés

Első férje Halász Mihály operatőr volt, akitől elvált. 1968-ban feleségül ment Dégi István színészhez, gyermekük, Zsolt 1976-ban született. Harmadik férjével is szakított, Török Tamás civil volt.[7][8]

Halála szerkesztés

2002. december 9-én este még fellépett a József Attila Színház Léni néni című vígjátékában, majd két nappal később lakásának fürdőkádjában holtan találtak rá. Halálát véletlenszerű gyógyszertúladagolás és áramütés is okozhatta. Öngyilkosságát megerősítő bizonyíték a halála körülményeiből nem derült ki egyértelműen.[9][10][11]

Színházi szerepei szerkesztés

Filmjei szerkesztés

Játékfilmek szerkesztés

Tévéfilmek szerkesztés

Hangjátékok szerkesztés

  • Hárs László: Harc az osztályért (1969)
  • Kisfaludy Károly: Kérők (1970)
  • Gleb Uszpenszkij: Az őrházikó (1971)
  • Czakó Gábor: A szoba (1972)
  • László Anna: Békés szombat éjszaka (1973)
  • Örkény István: Tóték (1974)
  • Bendová, Krista: Egy öreg ház három csodája (1976)
  • Csurka István: Defenzív vezetés (1978)
  • Kocsonya Mihály házassága - Ismeretlen szerző közjátéka (1978)
  • Fontane, Theodor: Effi Briest (1979)
  • Feleki László: Világtörténeti panasziroda (1981)
  • Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
  • Wallace, Edgar: Fecsegő felügyelő esetei (1984)
  • Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
  • Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
  • Vathy Zsuzsa: Szállodaház (1986)
  • Vészi Endre: A leselkedő (1986)
  • Musierowicz, Malgorzata: Hazugságaim (1988)
  • Nesin, Aziz: Hogyan harcoltam a demokráciáért (1989)
  • Mészöly Miklós: Ablakmosó (1992)
  • Nagy Ignác: A vendégszerep (1994)
  • Móricz Zsigmond: Groteszk (1996)
  • Csiky Gergely: Kaviár (1997)
  • Stella Adorján: Kutya van a kertben (1997)

Díjai szerkesztés

Róla szerkesztés

  • Sas György: Újra veled, ugyanitt – Schütz és Sztankay (Editorg Kiadó, Budapest, 1989) ISBN 963-02-6755-1

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d Freebase-adatdump
  2. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 9.)
  3. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Méltó síremléket kapott Schütz Ila (2012)
  5. ↑ Film Színház Muzsika, 1968. július 13. (12. évfolyam, 28. szám) Az első bemutatkozás – Vidám beszélgetés négy jókedvű lánnyal
  6. ↑ Csongrád Megyei Hirlap, Délvilág, 2002. július 20.(59. évfolyam, 168. szám) Schütz Ila imádja a focit
  7. ↑ Örök rejtély Schütz Ila halála (magyar nyelven). Blikk, 2015. október 20. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  8. ↑ Megrendítő: A legendás magyar színésznő három férje is öngyilkos lett (magyar nyelven). Kiskegyed.blikk.hu, 2019. január 10. (Hozzáférés: 2020. december 11.)
  9. ↑ Nem a hajszárító okozta Schütz Ila halálát
  10. ↑ Örök rejtély Schütz Ila halála
  11. ↑ Schütz Ila öngyilkossága

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Schütz Ila témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schütz_Ila&oldid=27015904”