Schleswig (település)
Schleswig ([ˈʃleːsvɪç] alnémet nyelven: Sleswig dánul: Slesvig) város Németország Schleswig-Holstein tartománya északkeleti részén. A történelmi Schleswig hercegség fővárosa volt.
| Schleswig (Sleswig) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Schleswig-Holstein | ||
| Járás | Schleswig-Flensburg | ||
| Polgármester | Stephan Dose (SPD) | ||
| Irányítószám | 24837 | ||
| Körzethívószám | 04621 | ||
| Rendszám | SL | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 832 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 063,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1 m | ||
| Terület | 24,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 54° 30′ 55″, k. h. 9° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 54° 30′ 55″, k. h. 9° 34′ 11″ | |||
 Schleswig
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Schleswig-Flensburg térképén | |||
| Schleswig weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schleswig témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nevének eredete szerkesztés
Neve két elemből tevődik össze, első része a Schlei tengeröbölre utal, aminek a partján fekszik, a második pedig egy indoeurópai eredetű, települést jelentő wich szó, amit a korai középkorban a térségben élő szászok és frankok használtak.[2] (A wich rokon a latin vicus szóval,[3] illetve közelebbről a holland wijk szóval, amik ugyancsak „falu”, „tanya”, „városnegyed”, „település” jelentésűek, viszont független a óészaki vik-től, ami a skandináv nyelvekben öblöt jelent.)
Földrajza szerkesztés
A város a Schlei - a Keleti-tengerből messze benyúló, sajátos vékony öböl - délnyugati csücskénél helyezkedik el.
Éghajlat szerkesztés
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 12,1 | 14,4 | 21,7 | 27,0 | 31,3 | 32,8 | 33,5 | 32,6 | 29,3 | 25,1 | 16,9 | 13,6 | 33,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,2 | 3,8 | 7,1 | 12,0 | 16,5 | 19,1 | 21,5 | 21,4 | 17,6 | 12,7 | 7,5 | 4,4 | 12,3 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 1,0 | 1,5 | 4,0 | 7,8 | 11,9 | 14,8 | 17,1 | 17,1 | 13,9 | 9,7 | 5,2 | 2,3 | 8,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,1 | −0,9 | 0,9 | 3,5 | 7,2 | 10,4 | 12,7 | 12,7 | 10,2 | 6,7 | 2,9 | 0,2 | 5,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −16,6 | −16,1 | −13,7 | −5,2 | −1,3 | 2,2 | 6,3 | 5,0 | 2,5 | −4,4 | −11,1 | −18,1 | −18,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 82 | 56 | 61 | 43 | 58 | 80 | 93 | 90 | 83 | 97 | 80 | 86 | 909 |
| Forrás: Wetter und Klima Schleswig | |||||||||||||
Története szerkesztés
Történetének kezdete szorosan összefügg a néhány kilométerre, a Schlei déli oldalán a korai középkorban virágzó Haithabu dán viking kereskedővároséval, különös tekintettel arra, hogy a modern kutatások szerint a szászok és frankok utóbbit is Sliaswich-nak nevezték egy időben.[2] Mivel a mai Schleswig óvárosában nem lehetséges ásatásokat végezni, egyelőre nem állapítható meg, hogy a két település létezett-e egy időben, vagy Schleswig csak Haithabu 1066-os végleges pusztulása után jött létre.
Mindenesetre a dán Schleswig város fellendülése a 11. század közepétől számítható, amikor súlypontáthelyeződés következett be a Schlei déli partjáról az északira. Valószínűleg ekkor épült a mai schleswigi óváros területén az első püspöki templom és a királyi palota, immár kőből, szemben azzal, hogy Haithabuban még kizárólag fából építkeztek. A település átvette Haithabu minden városi funkcióját és gyors ütemben kiépült, a 12. században már hét egyházközségre oszlott. Fallal vették körül, amelyen két tornyot is emeltek, és már 11. század nyolcvanas éveiben jelentősen kiépítették a kikötőjét. Ugyancsak a haithabui hagyományok folytatásaképpen a városban jelentős, specializált kézműves-réteg is dolgozott. A legjelentősebb gazdasági ágazat azonban itt is a távolsági kereskedelem volt, és az ebben részt vevők érdekei döntő mértékben hatottak a városi jog alakulására. Az itt elfogadott jogi normák a későbbiekben mintául szolgáltak a többi dán város alaptörvényei számára is.[4]
Két évszázados virágzás után azonban Schleswig jelentősége gyorsan csökkenésnek indult. Az 1156-ban német városként újjáalapított régi elbai szláv település, Lübeck és Hamburg, ami ekkoriban az előbbi elbai kikötővárosa volt, átvette Schleswignek a (és korábban Haithabunak) az Északi-tenger és a Balti-tenger közötti kereskedelemben játszott szerepét, nem utolsósorban a hajóépítés fejlődése miatt, mert az újabb, mély járású hajók számára a Schlei már túlságosan sekély volt. Schleswig visszasüllyedt mezővárossá.[5]
Galéria szerkesztés
Testvérvárosai szerkesztés
- Hillingdon kerület (London), (Nagy-Britannia), 1958 óta
- Mantes-la-Jolie (Franciaország), 1958 óta
- Vejle (Dánia), 1977 óta
- Waren (Németország, Mecklenburg-Elő-Pomeránia), 1990 óta
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ a b Elsner 13. o.
- ↑ Kiss Lajos 127. o.
- ↑ Elsner 107. o.
- ↑ Elsner 108. o.
Források szerkesztés
- ↑ Elsner: Hildegard Elsner: Wikinger Museum Haithabu: Schaufenster einer frühen Stadt. Schleswig: Archeologisches Landesmuseum. 2004.
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2