Schweinfurt

Schweinfurt járásszabad város Németországban, Bajorországban. Lakossága 2007-es adatok szerint: 53 481 fő. Jelentős számú török és orosz lakossággal rendelkezik. Schweinfurt a harmadik legnagyobb város Würzburg és Aschaffenburg után Alsó-Frankföldön. A város mottója: Ipar és művészet.

Schweinfurt
Schweinfurt címere Schweinfurt zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Alsó-Frankföld
Járás	Alsó-Frankföld
Alapítás éve	1254
Polgármester	Sebastian Remelé (CSU)
Irányítószám	97401–97424
Körzethívószám	09721
Rendszám	SW
Testvérvárosok	Lista North Lanarkshire (1962–) Châteaudun (1964–) Seinäjoki (1979–) Luck (2022–) Tarija (2022–)
Népesség
Teljes népesség	54 675 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1 531,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	202–343 m
Terület	35,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 50° 03′, k. h. 10° 14′50.05, 10.233333333333
Schweinfurt Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Schweinfurt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schweinfurt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nevének eredete

971 óta ismerjük a Swinfurt helységnevet, amely folyamatosan változott: Suinuurde, Suinfurte, Swinvordi, Sweinvort, Sweinfurt és végül Schweinfurt.

A város neve szó szerinti fordításban Disznógázló. A városban nagyon sok helyen található disznót ábrázoló szobor. Ezeket általában cégek helyezik ki, a cégre jellemző egyenruhában, viseletben.

Fekvése

Schweinfurt Bajorország északi részén található, Alsó-Frankföld (kormányzati) kerületben. A Majna partján fekszik, Würzburgtól mintegy 30 km-re. A lakóövezetek a város északnyugati (Bergl), északi (Haard, Hochfeld, Steinberg, Eselshöhe) és északkeleti (Deutschhof) részén találhatóak. Az ipari területek a város nyugati, délnyugati részein találhatóak. Schweinfurtnál fordul a Majna általános kelet-nyugati folyásiránya elsőként délre. Ez az úgy nevezett Majnaháromszög (Maindreieck).

Városrészei

Altstadt (több 1200 éves) Bergl (1951 óta) Deutschhof (1970 óta) Eselshöhe (1984 óta) Gartenstadt

Haardt (1967 óta) Hafen (1963 óta) Hainig Hochfeld (1952 óta) Höllental

Innenstadt Maintal (1995 óta) Musikerviertel Oberndorf (több mint 1200 éves, 1919 eingemeindet) Steinberg (1952 óta) Amerikai hadsereg által használt terület: Askren Manor, Yorktown Village

Közlekedés

Csak autóbuszforgalom. Villamos, illetve földalatti nincs. A legtöbb buszvonal végállomása a Roßbrunnon található. Érdekesség, hogy a Roßbrunn leginkább egy sétálóutcára hasonlít, de mégsem forgalom elől elzárt terület. Több vasúti megállóhely közül csak a főpályaudvar használatos a városok közötti utazásnál, a Schweinfurt-Hauptbahnhof. Ezenkívül rendelkezik még két kisebb vasútállomással, de azokat csak a helyközi járatok használják.

Politika

A legerősebb politikai erő 40 éven át az SPD volt. Hosszú időn át abszolút többségben voltak a városi tanácsban. 1920 és 1933 között illetve 1946-tól 1992-ig ők adták a polgármestert is.

A városi képviselőtestületben 44 képviselő kap helyet (2014-2020), a következő megoszlás szerint:

• CSU 21
• SPD 10
• Schweunfurter Liste 3 (schweinfurti lista)
• Die Linke 3 (baloldali párt)
• Szövetség ’90/Zöldek 3 (Bündnis 90/Die Grünen)
• Pro Schweinfurt 2
• FBU 2
• Republikánusok 1 (Die Republikaner)
• FDP 1 (egyéni képviselő)

Története

791-ből származik az első említése mint Swinfurt illetve Suinfurtero. A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a protestáns vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a harmincéves háború alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a Leopoldina akadémia megalapítására.

1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a település a bajor választófejedelemséghez csatlakozott. A város 1810 és 1814 között a Würzburgi Nagyhercegséghez tartozott, majd 1814-ben véglgesen a Bajor Királysághoz csatolták. A Bamberg felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben Bad Kissingen és Meiningen felé is kiépült a schweinfurt–meiningeni vasútvonal.

• 1872: a Kugelfischer cég megalapítása.

Oktatás

• • Alexander-von-Humboldt-Gymnasium Schweinfurt
  • Celtis-Gymnasium
  • Olympia-Morata-Gymnasium
  • Walther-Rathenau-Gymnasium
  • Privates Lyzeum der Republik Griechenland
• Bayernkolleg Schweinfurt
• Friedrich-Fischer- Állami szakiskola
• Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt - Műszaki Főiskola Würzburg-Schweinfurt, Schweinfurti részleg

Gazdaság

Schweinfurt Alsó-frankföld gazdasági központja, több mint 48 000 munkahellyel. Schweinfurtba naponta akár 40 km távolságról is járnak be dolgozni.

Kultúra és látnivalók

Színház

• Schweinfurti városi színház
• Babaszínház név nélkül
• Kultúrműhely diszharmónia
• Hans Sachs Gruppe

Múzeumok

• Georg Schäfer múzeum

A múzeum a legfontosabb 19. századi német festők képeit állítja ki magánygyűjteményből.

• Otto Schäfer múzeum
• Régi gimnázium múzeuma

Ismert emberek

Fontosabb személyek, akik a városban születtek

Friedrich Rückert

• Itt született Mechwart András,
• Heinrich Salmuth (1522. március 2.; † 1576. március 20.) , teológus
• Johann Lorenz Bausch (1605. szeptember 30. - 1665. november 17.), gyógyszerész
• Johann Lorenz Bach (1695. szeptember 10. - 1773. december 14.), zeneszerző
• Johann Elias Bach (1705. február 12. - 1755. november 30.), zeneszerző
• Margarethe Geiger (1783; † 1809. szeptember Bécs), festő, grafikus
• Friedrich Rückert (1788. május 16. - 1866. január 31.), költő
• Philipp Moritz Fischer (1812 - 1890), feltaláló
• Carl Christian Giegler (más néven Giegler Pascha (1844 - 1921), távközlési mérnök, szudáni nagykövet
• Friedrich Fischer (1849. március 19. - 1899. október 2.) feltaláló,
• Itt született 1862-ben Thoedor Fischer építész

Források

• adatok

További információk

• A város hivatalos oldala (németül)
• Georg Schäfer Múzeum weblapja (németül)
• Schweinfurt-Online, információk a városról (németül)