Vörösszárnyú frankolin

Vörösszárnyú frankolin
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes);
Család:	Fácánfélék (Phasianidae);
Alcsalád:	Tyúkformák (Gallinae);
Nemzetség:	Gallini;
Nem:	Scleroptila;
Faj:	S. levaillantii;
Tudományos név
	Scleroptila levaillantii; (Valenciennes, 1825)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vörösszárnyú frankolin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösszárnyú frankolin témájú kategóriát.

A vörösszárnyú frankolin (Scleroptila levaillantii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Achille Valenciennes francia zoológus írta le 1825-ben, a Perdix nembe Perdix Levaillantii néven.^[2] Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Francolinus nembe sorolják Francolinus levaillantii néven.^[3]

Alfajai szerkesztés

Scleroptila levaillantii crawshayi Ogilvie-Grant, 1896
Scleroptila levaillantii kikuyuensis Ogilvie-Grant, 1897
Scleroptila levaillantii levaillantii (Valenciennes, 1825)

Előfordulása szerkesztés

Angola, Burundi, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Lesotho, Malawi, Ruanda, Szváziföld, Tanzánia, Uganda és Zambia területén honos.

Természetes élőhelyi a szubtrópusi és trópusi füves puszták és szavannák. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 33–38 centiméter, testtömege 354-567 gramm.^[2]

Életmódja szerkesztés

Télen növényekkel, nyáron rovarokkal (például lepkékkel, méhekkel, darazsakkal, hangyákkal és sáskákkal) táplálkozik, melyet a talajon keresgél.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]