Wikipédia

Sebők Éva (költő)

(1927) író, műfordító
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Sebők Éva (egyértelműsítő lap).

Sebők Éva (Szeged, 1927. július 12. – 2012. december 21.) József Attila-díjas magyar költő, gyermekíró. Műfordításokat készít cseh, lengyel és szlovák nyelvből. Sebeők János író édesanyja, Sebők György (1922–1999) zongoraművész húga.

Sebők Éva
Született1927. július 12.
Szeged
Elhunyt2012. december 21. (85 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSebeők János
Foglalkozása
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (2002)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokgyermek- és ifjúsági irodalom
Első műveFelköszöntő (1951)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Sebők Vilmos (1887–1943) ügyvéd és Krausz Klára (1896–1978) gyermekeként született.[2] Anyai nagyapja Krausz József (1866–1950) szegedi főorvos volt.[3][4] A német megszállást követően zsidó származása miatt édesanyjával együtt deportálták.[5] Hazatérése után varrónőként dolgozott, de már gyermekkorától kezdve verseket és meséket írt. 1949-ben pályadíjat nyert egy írásával. 1950 óta az irodalomból él. 1951-ben az Írószövetség ösztöndíjával járt Lengyelországban. 1955 és 1957 között egy újabb ösztöndíjat elnyerve tanult filológiát a Varsói Egyetemen. Az 1980-as évektől főként költőként tevékenykedik.

Művei szerkesztés

  • Felköszöntő (versek, Budapest, 1951)
  • Volt egyszer egy kisfiú (mese, 1962)
  • Mese az állatgyerekekről (verses mese, Budapest, 1963)
  • Hangmadár. Ill. Bálint Endre (versek, Budapest, 1968)
  • Mimóza. Ill. Würtz Ádám (meseregény, Budapest, 1970)
  • Boholy (meseregény, Budapest, 1975)
  • Koboldos (1978, gyermekversek)
  • Lengyel teakeverék (1978, útirajz)
  • Hiszőke (1980, gyermekversek)
  • Állatszálloda (1980, verses képeskönyv)
  • Libikóka (1982, képeskönyv)
  • Denevérkönyv (1982, mese)
  • Tapóka (1986, meseregény)
  • Tip-top tárlat (1988)
  • Jégkarc (1989, versek)
  • Belső sáv (1994, versek)
  • Koronatanú (1997, versek)
  • Félsőtét (2000, versek)
  • Millabella (2000)
  • Hazacsavargó – mesehúszas (2001)
  • Seregélytánc (2005)
  • Kettős könyv – haikuk és kontemplatívák (2005)
  • Mibenlét (2007)
  • Állatszálloda. Sebők Éva verse; ill. Réber László; Móra, Budapest, 2008

Irodalom szerkesztés

  • Szepes Erika: Bíborban és feketében az ezredvégen – Sebők Éva mítoszai (2003, Széphalom Könyvműhely)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Kultúrkapcsolatok Intézetének Díja 1951
  • Odznaka Tysiaclecia [Ezredév Érdemrend] 1966
  • A Lengyel Kultúráért Érdemérem (1970)
  • ZAIKS-díj (1970, 1988)
  • A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1971)
  • A Kulturális Minisztérium Nívódíja (1979-ben kétszer)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1987)[6]
  • Fundusz Literatury-díj (1987)
  • Lengyel Népköztársaság arany érdemkeresztje (1987)
  • IRAT-nívódíj (1995)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
  • József Attila-díj (2002)[7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Megnősült Sebeők János: „Szerettem volna úgy meghalni, hogy Erika az özvegyem lehessen”, 2023. július 17.
  2. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 647/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  3. ↑ Dombi Józsefné (2003). „Az előadói képesség gyökerei Sebők György művészetében”. Parlando (Magyarország) 45 (1).  
  4. ↑ „Gyászhír”, Viharsarok, 1950. december 8., 6. oldal (Hozzáférés: 2021. december 3.) 
  5. ↑ Sebők Éva. Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  6. ↑ Magyar Közlöny, 1987. augusztus 15. (35. szám)
  7. ↑ Kulturális Közlöny, 2002. április 19. (46. évfolyam, 7. szám)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerk. Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988. 210 [1] o., ill.; 2. jav. kiad. Debrecen, Csokonai, 1991.
  • (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
  • Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia, 1997.
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sebők_Éva_(költő)&oldid=26684831”