Seltmann Rezső

(1889–1930) író, tanár

Seltmann Rezső (Hódmezővásárhely, 1889. február 7.[1]Budapest, 1930. november 17.)[2][3] tanár, társadalomtudományi író, Seltmann Lajos rabbi fia.

Seltmann Rezső
SzületettSeltmann Simon Rafael Rezső Rudolf
1889. február 7.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1930. november 17. (41 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál okamérgezés
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Seltmann Lajos (1854–1932) rabbi és Kranovitz Henrietta fia. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd 1906-ban a helyi református gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Tudományegyetemen és a lipcsei egyetemen filozófiát és államtudományt hallgatott. Az utóbbi egyetemhez kapcsolódó Történelmi Intézetben sajátította el a kutatómunkát. 1911-ben filozófiai doktorátust, 1912-ben középiskolai és felsőkereskedelmi tanári okleveleket szerzett. Ezt követően több hazai középiskolában tanított, utoljára az V. kerületi állami főgimnáziumban. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották tanári állásától, s ettől kezdve magyar és külföldi lapok munkatársa lett. Zsidó történelmi tárgyú értekezései, amelyek az inkvizíció korára vonatkoznak az Egyetértésben (1926–27) és a Múlt és Jövőben (1927–1928) jelentek meg. Évenként több előadást tartott az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesületben a zsidó történelem köréből. Munkatársa volt a Révai Nagy Lexikonnak és a Közgazdasági Enciklopédiának, továbbá a Magyar zsidó lexikonnak. Halálát mérgezés okozta.

Sírja a Hódmezővásárhelyi zsidó temetőben található.

Főbb művei szerkesztés

  • A német politikai pártok története (Pallas, 1911)
  • Ranke, mint politikus (1913)
  • Az orosz agrárreform (1915)
  • Fokozza-e a telepítés a termelést? (1915)
  • A hűbéri társadalom kora (1919)
  • Fascista ideológia és angol reálpolitika (1926)
  • A szocializmus Szovjet­oroszországban (1926)
  • J. Bellers, a Páneurópa-gondolat atyja (1926)
  • A fejlődés törvényszerűtlensége a történelemben (Kolozsvár 1926); u. a. szerb nyelven (1927)
  • A háború utáni államok agrárreformjai (20 tanulmány, Szabadka, 1928)
  • Az inkvizíció a történelmi kutatások megvilágításában (Budapest, 1928)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés