Sestrunj (település)
Sestrunj (olaszul: Sestrugno) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Prekóhoz tartozik.
| Sestrunj | |
 | |
| Sestrunj szigetének látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Preko |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 291 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 45 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 09′ 06″, k. h. 14° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 44° 09′ 06″, k. h. 14° 59′ 57″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zárától légvonalban 19 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 17 km-re északnyugatra, az azonos nevű sziget közepén fekszik. Sestrunj szigete a zárai szigetvilág kisebb szigetei közé tartozik. Délnyugatról Tun Veli szigete és a Sestrunji-csatorna, északkeletről Rivanj és Tri Sestrice szigetei és a Rivanji-csatorna határolja. Területe 15,12 km², ezzel a tizedik a zárai szigetvilágban. Sestrunj település a sziget magasan fekvő részén 78 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kikötője a sziget északi oldalán egy védett öbölben található. Itt kötnek ki a Zárából naponta érkező kompjáratok is.
Története szerkesztés
"Gručinica" és a "Gračina" nevű magaslatokon található várromok tanúsága szerint a sziget már az ókorban lakott volt. Első ismert lakói az illírek voltak, akik felépítették erődített településeiket. Első írásos említése Bíborbanszületett Konstantin császártól a 10. századból származik. A történeti források „Estrium” vagy „Estium” alakban említik. Neve valószínűleg latin eredetű és az „extraneus” (külső) melléknévből származik. Plébániáját már 1579-ben említik, amikor plébániatemploma is épült. A 17. századtól olasz nemesi családok birtoka volt. Lakói 1904-ben tizenhatezer forintért váltották meg földjeiket az utolsó birtokostól. A településnek 1857-ben 126, 1910-ben 269 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1943-ban az olasz megszállók tizenkét helyi embert lőttek agyon, házaikat pedig felgyújtották. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt több fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A lakosság csökkenése miatt iskoláját is be kellett zárni. A falunak 2011-ben 48 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal foglalkoznak.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 126 | 195 | 212 | 194 | 212 | 269 | 350 | 361 | 382 | 373 | 322 | 354 | 96 | 123 | 48 | 48 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Péter apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma 1579-ben épült. Különálló harangtornyát 1991-ben építették, két harangjának hangja Rivanjig is elhallatszik. 1995-ben a templomot is megújították, a szobrokat restaurálták és klímát vezettek be. Plébániáján fennmaradt nyolc glagolita írással írt anyakönyv és egy régi glagolita énekeskönyv. Plébániájához a szomszédos Rivanj sziget lakói is hozzátartoznak. A plébános vasárnaponként Zárából érkezik ide misét tartani.
- A Gyógyító boldogasszony tiszteletére szentelt templomát a 17. század elején 1602-ben említik először. A homlokzat feletti harangépítményében két harang látható. A Szűzanya itteni szobrát a helyiek Szent Péter és Pál ünnepnapja utáni vasárnap körmenetben viszik körül a településen.
- A sestrunji olajprésmalom[4] a sestrunji plébánia és Josip Lovrović akkori plébános, valamint Šime Božićević, a község feje jóvoltából 1891-ben épült. Az épületet a Kablin-öbölben és kikötőben emelték. A malom egy olyan épület, amelyet eredetileg is olajmalomnak építettek, és még ma is működik. Mivel az Egészségadó Szűzanya testvérisége kulcsszerepet játszott a forrásteremtésben, az olajmalmot az "Egészségadó Szűzanya malmának" is nevezték. Az épületet az 1930-as években bővítették, akkor kapta mai formáját. Földszintes, nyeregtetős épület hosszúkás téglalap alaprajzzal, 15,50 x 7 méteres méretekkel. A tetőpárkány magassága 2,90 m, míg az épület gerincén 5,20 m. A kőfalak 50 cm vastagságúak. Az egykori olajmalom régi berendezésének egy kis részét a belső térben őrzik.
- Illír erődítmények maradványai a Gručinica és a Gračina nevű magaslatokon.
Források szerkesztés
- Preko község hivatalos oldala (horvátul)
- Preko turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Ugljan turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2015. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
További információk szerkesztés
- Sestrunj turistainformációk (magyarul)
- Turistainformációk (horvátul)
- A Glas koncila egyházi folyóirat cikke a településről (horvátul)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6119.
