Sikkasztás
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a sikkasztás egy vagyon elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés.
A hatályos szabályozás szerkesztés
A hatályos Büntető törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 372. §-a rendelkezik a sikkasztásról. Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.[1][2] Sikkasztás csak nevesített tulajdonos esetén merülhet fel és csak szándékosan követhető el.[3]
A büntetés vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a sikkasztást kisebb értékre követik el vagy
- b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
- ba) bűnszövetségben,
- bb) közveszély színhelyén,
- bc) üzletszerűen követik el.[4]
A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a sikkasztást nagyobb értékre követik el,
- b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
- c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre követik el.[5]
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a sikkasztást jelentős értékre követik el,
- b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
- c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. [6]
A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a sikkasztást különösen nagy értékre követik el vagy
- b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.[7]
A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a) a sikkasztást különösen jelentős értékre követik el vagy
- b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.[8]
A korábbi szabályozás szerkesztés
A korábban hatályos magyar Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) szerint a sikkasztást az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.[9]
Elhatárolási kérdések szerkesztés
A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik – a sikkasztást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg –, illetve másrészről aszerint, hogy a sikkasztás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett sikkasztás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.[10]
Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy szándékos rongálás mellett a csalást nem követi el. [11]
Az értékhatárok 2022-ben vagyon elleni bűncselekményeknél szerkesztés
- Szabálysértési értékhatár: 0,- Ft – 50.000,- Ft-ig
- Kisebb érték: 50.000,- Ft. – 500.000,- Ft.
- Nagyobb érték 500.000,- Ft. – 5.000.000,- Ft.
- Jelentős érték: 5.000.000,- Ft. – 50.000.000,- Ft.
- Különösen nagy érték: 50.000.000,- Ft. – 500.000.000,- Ft.
- Különösen jelentős érték: 500.000.000,- Ft-tól
Politikai megítélése szerkesztés
Amikor a sikkasztás ismétlődik, az esetben korrupcióról beszélünk, rendszerszinten pedig kleptokráciáról. A hivatalszerű visszaéléseket az ügyészség feladata kivizsgálni és független bíróság elé tárni.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (1) bek.
- ↑ Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye-2012. évi C. törvény 317. § (1) bekezdés (Hozzáférés: 2016. január 30.)
- ↑ Buntetojog.info: Btk. 372. § Sikkasztás. [2021. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
- ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (2) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (3) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (4) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (5) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 372. § (6) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés
- ↑ 1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés
- ↑ https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/29-bkv 29. BK vélemény Idegen vagyon kezelésével megbízott személy esetében a csalás megállapíthatósága I. pont
Források szerkesztés
- Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része (HVG-ORAC, Budapest, 2009) ISBN 978-963-258-067-8
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről