Siklósi vár

vár Siklóson

A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.

Siklós vára
siklósi vár (2017)
siklósi vár (2017)
Ország Magyarország
Mai településSiklós
Tszf. magasság120 m

Épült1294 előtt
Állapotaép
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Siklós vára (a Villányi-hegység)
Siklós vára
Siklós vára
Pozíció a Villányi-hegység térképén
é. sz. 45° 51′ 08″, k. h. 18° 17′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 08″, k. h. 18° 17′ 45″
Siklós vára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklós vára témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

A siklósi vár a névadó város központi elhelyezkedésű műemlékegyüttese, mely a mai település belterületének középső-délnyugati részén emelkedik, a városközpont fölé magasodva. A várdomb mellett régebben az 5701-es út is elhaladt, ma a közúti megközelítését az 5712-es út, illetve abból kiágazó belterületi utcák biztosítják.

Története szerkesztés

A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1315-ben még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni.

 
A siklósi vár madártávlatból

A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.

1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. Perényi Imre a várat reneszánsz stílusban átalakíttatta és olasz szobrászmesterekkel befejeztette a várkápolna építését is.[1] 1543-ban Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint.

1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd 1873-ban Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg.Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.

A második világháború alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A második világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át, a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.

A vár a 21. század elején szerkesztés

 
Az alsó vár területén, 2009 nyarától fogva szabadtéri színház működik. A kép a Tenkes musical egyik próbáján készült
 
Siklós, a vár légi fotón
 
A vár légi felvételen (Siklós)
 
A siklósi vár látképe madártávlatból

Ma már csak a múzeum működik. 2009-2011-ben a Norvég Finanszírozási Alap és a Dél-Dunántúli Operatív Program segítségével részlegesen felújították. Felújításra került a keleti és déli várudvar és kialakítottak egy látogatóközpontot is. A múzeumban jelenleg számos kiállítás, reneszánsz 17-18. századi bútor-, középkori fegyver-, és várostörténeti kiállítás, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek kiállítása, valamint időszakos képzőművészeti kiállítások láthatók.

A siklósi vár az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A ma látható összkép fokozatos és máig tartó fejlődés eredménye. Látványos elemeit még a középkorban rakták le, de a magyar építéstörténet szinte minden korszaka rajta hagyta stiláris bélyegét.

A vár több részből áll: az együttes magja a várkastély. A várkastélyt magas várfalak és védőművek, félköríves tornyok és bástyák övezik. A belső vár körül várkerület fekszik. Itt áll az egykori ferences rendház és templom műemléki együttese. A műemléki együtteshez történelmi értékek, érdekességek kapcsolódnak.

A románkori vár szerkesztés

A vár a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye. A település neve okleveleinkben Suklos, Soklos és egyéb alakban fordul elő. Legelőször egy 1190-es oklevélben szerepel. Az adatok szerint a 13. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka. Magát a várat legkorábban 1294-ben említik, amikor Siklósi Gyula ispán a gazdája. E román kori várból korábban semmi nem volt látható. A déli kastélyszárny feltárása tárgyi bizonyítékokhoz segített. A pincehelyiségben négy román kori tölcsérbélletes ablak és térlefedő fafödém gerendaszék sora került elő.

A gótikus vár szerkesztés

Zsigmond király 1387-ben elkobozta a várat a Siklósiaktól és rövid birtokcsere után a Garai családnak adományozta.

A Garaiak a várfal által határolt területen újabb szárnyakat és szinteket emeltek, vagyis a várdomb tetején lévő udvart három oldalról körülépítve hatalmas várkastéllyá fejlesztették és az együttest új védőgyűrűvel, falszorossal vették körül.

A Garaiak gótikus várának legjelentősebb műemléki maradványa és térélménye a kápolna. A magasba nyúló egyhajós belső tér függönyíves ablakokkal, áttört, aprólékosan profilírozott késő gótikus szentélyben végződik. A Garai család kígyós címerpajzsával jelzett bejárat felett gótikus ablak került elő. Előkerült a két kegyúri fülke is, mégpedig a 15. század első feléből származó falfestményekkel díszítve.

A reneszánsz várpalota szerkesztés

 
Címer a várkapu felett

A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága, és a vár királyi birtok lett. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta. 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el.

Perényiék a hadászat és a településfejlődés figyelembevételével átszervezték a vár megközelítését, korszerűsítették ellenálló-és védelmi képességét, és reneszánsz szellemben lakályosabbá tették a várpalotát. A siklósi vár reneszánsz kőfaragványai, a török fenyegető közelségében is élő töretlen építőkedvről és az olasz iskolázottságú, nemesen egyszerű formavilág értő-alkotó felhasználásáról tanúskodnak. (Perényi Imre és második felesége, Kanizsai Dorottya életük nagy részét Siklóson töltötték.)

Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban háromnapos ostrom után elfoglalta. A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk. Valószínű azonban, hogy ekkor távolították el a kápolna szoborfülkéiből a muszlim vallás szerint tiltott emberábrázolásokat.

Siklós visszavételére csak Buda visszafoglalásakor került sor. A várat gróf Caprara Eneas császári generális kapta meg, aki hozzákezdett a kastély kiépítéséhez, de halálával a munka félbemaradt. A várkastély befejezése már a Batthyányiak nevéhez fűződik.

Látnivalók szerkesztés

  • Gyilokjáró a Barbakán és a Kanizsai Dorottya kert felett
  • Déli szárny
    • Pinceszint: Börtön, Souvenir, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Bormúzeum, Vinotéka
    • Földszint: Reneszánsz bútorkiállítás
    • I. emelet: Középkori fegyver-és hadtörténeti kiállítás, Istókovits Kálmán és Simon Béla festmény kiállítása, Kápolna karzat, Loggia
    • II. emelet: Vártörténeti kiállítás, Katasztrófavédelmi kiállítás, Szerb kiállítás
  • Keleti szárny: Siklósi Szalon 2012, Vetítőterem, Gyilokjáró, Spanyol bástya, Bakó Géza magánygyűjteménye, Gótikus kápolna, Kanizsai Dorottya kert
  • Északi szárny: Vár-Terasz Presszó, Történelmi pannó, Középkori kínzóeszköz panoptikum

Emlékérme szerkesztés

A Magyar Nemzeti Bank 2008. június 4-én ezüst emlékérmet bocsátott ki a siklósi várról, 5000 forintos címletben.[2]

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 78. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  2. 8/2008. (V. 30.) MNB rendelet a „Siklósi vár” emlékérme kibocsátásáról. MNB, 2008. május 30. (Hozzáférés: 2009. november 5.)[halott link]

Források szerkesztés

  • Gerő László (főszerk.): Várépítészetünk (Műszaki, 1975) 235–245. oldal. ISBN 963-10-0861-4

Külső hivatkozások szerkesztés