Sikota Győző
magyar keramikus, művészeti író
Sikota Győző (Zalaegerszeg, 1922. augusztus 30. – 2011) keramikus, művészeti író.
Sikota Győző | |
Született | 1922. augusztus 30.[1] Zalaegerszeg |
Elhunyt | 2011 (88-89 évesen)[1][2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája szerkesztés
1952-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett, ugyanitt később doktorátust szerzett. 1954 és 1964 között az Építőanyagipari Technikum tanára, 1964-től 1982-ig a Finomkerámiaipari Művek művészeti vezetője volt. 1982 óta önálló porcelántervező és művészeti író.
Munkássága szerkesztés
1988-ban a Hollóházi Porcelángyár alkotótáborának résztvevője. A Szentháromság eozinból készült dekorációja a Gellérthegyi sziklatemplom után a lakiteleki Szent István-kápolnában és Ausztráliában, a Melbourne-i magyar ház templomában került elhelyezésre.
Szakírói munkássága a tradicionális magyar kerámiagyárak történetével kapcsolatos.
Főbb művei szerkesztés
- Hollóházi kerámia; Műszaki Kiadó, Bp., 1961
- Herendi porcelán; Műszaki Kiadó, Bp., 1970
- Herend porcelánművészete; Műszaki, Bp., 1976
- Herendi porcelán; fotó Németh József, ford. Esterházy Mátyás; Műszaki, Bp., 1976
- Zsolnay (1976)
- Herendi porcelán; Műszaki, Bp., 1987
- Vasarely; Officina Nova, Bp., 1987
- Zsolnay; Műszaki, Bp., 1988
Köztéri művei szerkesztés
- Díszváza (1981, Bécs, Magyar Nagykövetség)
- Díszváza (1983, Budapest, Gundel Étterem)
- A békásmegyeri római katolikus templom és a Gellért téri sziklatemplom belső liturgiai térkiképzése kerámiából (1991)
Válogatott csoportos kiállítások szerkesztés
- Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest (1989)
Díjai, elismerései szerkesztés
- Az Osztrák Köztársaság Érdemrendjének ezüst fokozata (1975)
- Országos Kerámia Biennálé II. díj, Hódmezővásárhely (1982)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
Források szerkesztés
- Ecsery E.: Porcelánkereszt Békásmegyeren, Építőanyag, 1990/6.
- Ecsery E.: A Gellérthegyi sziklatemplom pirogránit főoltára, Építőanyag, 1992/4.