Sinkovits Imre

(1928–2001) magyar színész

Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Öccse, Sinkó László Kossuth-díjas színművész, felesége, Gombos Katalin szintén színművész volt. Gyermekeik Sinkovits-Vitay András (1952) és Sinkovits Mariann (1954) színművészek.

Sinkovits Imre
Sinkovits Imre 1972-ben
Sinkovits Imre 1972-ben
Született1928. szeptember 21.[1]
Kispest[2]
Elhunyt2001. január 18. (72 évesen)[1][3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGombos Katalin (1951 – 2001. január 18.)
Gyermekei
Szülei
  • Sinkovits Jenő
  • Göndöcs Terézia
Foglalkozásaszínész
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeÓbudai temető (5-1-55/56)
Színészi pályafutása
Aktív évek19482001
Híres szerepei

A Wikimédia Commons tartalmaz Sinkovits Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Gyermekkora szerkesztés

Vas vármegyei, horvát származású.[4] Budapesten született Sinkovits Jenő vendéglős és Göndöcs Terézia elsőszülött fiúgyermekeként. Kispesten nevelkedett, ahol nagyapja, Sinkovits Vince meséi mellett nőtt fel, aki sokat mesélt Attiláról, Csaba királyfiról, a hadak útjáról, 1848-ról és az első világháborúról. A gazdasági válság csődbe juttatta a család kisvendéglőjét. Ebből a gyermek Sinkovits csak annyit fogott fel, hogy kisebb lakásba kellett költözniük, ahol később öccse is megszületett. Édesanyja varrással próbálta kiegészíteni a család jövedelmét és közben németül tanította fiát. Ennek a második világháború alatt nagy hasznát vette.

Lassan stabilizálódott a család helyzete, édesapja főpincéri állást szerzett a híres Ilkovics étteremben, ő pedig az Árpád Gimnázium diákja lett. Az iskolában egész életére szóló élményekben volt része. Itt lett cserkész, ami kitöltötte ifjúsága minden percét. Állítása szerint életre, erkölcsre, hazafiságra, bajtársiasságra, hitre, hűségre, önállóságra, és önfegyelemre, kézügyességre és talpraesettségre, szorgalomra és leleményre nevelte, magyar népdal- és népmesekincshez, természetismerethez és -szeretethez, madárvédelemhez és természetjáró kultúrához szoktatta. Katolikus hittanára, dr. Könözsy Lajos hatására még a papi pályára is gondolt. Az első bécsi döntés után Ipolyság mellett cserkésztáborozott. A háború alatt kelletlenül, de a Leventemozgalomban is részt vett. Nem szerette, mivel cserkésznek vallotta magát, és szerinte a két mozgalom olyan volt akár a tűz és a víz. Egy leventegyakorlat után, amikor diáktársai előtt egy oktató a neve miatt megalázta, édesapja felvetette, hogy meg kellene változtatniuk a családnevüket. Sinkovits azonban így reagált: „Nem, Édesapám! Most már csak azért is ezzel a névvel mutatom meg!”

A második világháború alatt – mint cserkész – kármegfigyelő szolgálatot teljesített a Margit-szigeti víztoronyban és a Szemlő-hegyi víztározónál. Később édesanyjával és két testvérével Somogy vármegyébe költöztek nagybátyjához, ahol mint leventekorút befogták kötelező hadi munkára. Galambok határában ásott tankcsapdát, lövészárkot, géppuskafészket, olykor napi tíz kilométert gyalogolva sárban, fagyban. De edzettsége és istenadta humora ezen is átsegítette, még társaiban is ő tartotta a lelket. A háború vége felé egyre több visszavonuló német katonával találkozott (itt vette hasznát édesanyja németnyelv-tanításának), sőt egyszer még egy Németország felé tartó vonatra is felrakták, azonban Szentgotthárdnál „véletlenül” lemaradt a szerelvényről.

Amikor a németek kivonultak, a néhány napos békét kihasználva „ástak". De már nem lövészárkot, hanem családi ezüstöt, lesütött húsokat, bödön zsírt, mézet, hordónyi pálinkát és bort. Több családtagját elvitték az „oroszok”, sőt magának Sinkovitsnak is háromszor kellett megszöknie tőlük, mivel málenkij robotra akarták fogni. 1945 őszén újraindult a tanév az Árpád Gimnáziumban. 1947-ben érettségizett, majd felvették a Színiakadémiára. Egykori gimnáziumában 1999 óta évente megrendezésre kerül a Sinkovits Imre vers- és prózamondó verseny.[5]

Színészi pályája szerkesztés

1948-tól a Belvárosi Színházban, 1949-től az Ifjúsági Színházban játszott, ösztöndíjasként az Apák ifjúsága című darabban láthatta a közönség. Kolléganője Gombos Katalin színésznő volt, aki éppen ekkor szerződött vidékről Budapestre, a darabban ő alakította Dását. Hamarosan szerelem szövődött köztük, és 1951-ben össze is házasodtak. Ugyanebben az évben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, valamint ugyanekkor a Nemzeti Színházhoz ment át, ahol 1956-ig játszott.

A Nemzetiben Háy Gyula: Az élet hídja című drámájában kapta első szerepét, a darab szerinti édesapját Bihari József alakította, akivel baráti viszonyba került.

Az áttörést Madách Imre Mózes c. darabjának főszerepe jelentette számára. Mózest, olyan drámai erővel játszotta el, hogy a bemutatótól számítva 22 éven keresztül, 700-nál is több alkalommal lépett fel ebben a szerepben.

Az 1956-os forradalom alatt szerkesztés

1956. október 23-án Sinkovits Imre tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál, az esemény az 1956-os megmozdulás jelképe lett. Este, a Parlament előtti tömegtüntetésen az épületben Nagy Imrére váró írók és politikusok közé keveredve élte át Nagy Imre megérkezését és beszédét.[6]

1956. október 30-án délelőtt 11 órakor került sor Színművészek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának tagválasztására a Nemzeti Színházban. Az eseményen jelen volt a Madách Színház, az Operaház, a Néphadsereg Színháza, valamint a Nemzeti Színház tagsága. A jelenlévők Bessenyei Ferencet és Hindi Sándort követően harmadikként Sinkovits Imrét választották be, majd utána Raksányi Gellért, Szörényi Éva, Juhász József, Marosi Károly, Somogyvári Pál, Temesi János, Homm Pál, Bán József, György József, és Hegyi György következtek. Az ülésen határozat született arról, hogy a színészek és a művészek tiltakozás gyanánt mindaddig szüneteltetik munkásságukat, amíg Magyarországon szovjet csapatok tartózkodnak, az ÁVH-t fel nem oszlatják és a bűnösöket felelősségre nem vonják, valamint, amíg létre nem jön a Szovjetunióval való teljes egyenlőségen alapuló független viszony. Bárminemű restaurációval szemben is fellépnek, és még a Magyar Rádióban sem hajlandóak szerepelni.

Ugyanezen a délutánon Színművészeti Szövetségben a budapesti színházak küldöttei életre hívták a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságát. A tagok közé itt is beválasztották Sinkovits Imrét, Darvas Ivánnal, Pécsi Sándorral, Szakáts Miklóssal, Molnár Tiborral, Lukács Miklóssal, Palló Imrével, és Bessenyei Ferenccel együtt. Itt, mintegy megerősítésképpen, a színházak bezárása mellett döntöttek a szovjet csapatok kivonulásáig. Egyúttal az ország valamennyi színházának a művészeit felszólították, hogy színházak forradalmi bizottságát alakítsák meg mindenhol, egyúttal szervezetek azonnali hatállyal lépjenek kapcsolatba a Színművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságával.

A forradalom leverése után szerkesztés

1956. november 4-i szovjet invázió és a forradalom leverése után az új, kádári hatalom a bizottság működését felfüggesztette, majd rövidesen feloszlatta, tagjai ellen pedig az államhatalom megdöntésére való felbujtás vádjával indított eljárást. Sinkovitsot népszerűsége miatt nem merték börtönbüntetéssel sújtani.[7] Helyette politikai nyomásra előbb a Nemzeti Színház vezetősége rendszerellenes magatartás miatt fél évre eltiltotta a színpadtól, majd elbocsátották. „Ők tőlem nyilvános önkritikát kívántak, és én ezt nem voltam hajlandó megtenni. [...] Még élő vezető politikusunk próbált azzal hatni rám: Sinkovits elvtárs, maga kövezte ki az utat a Petőfi-szobortól a Köztársaság térig. Én ezt ott, akkor, rögtön visszautasítottam. Ezt követte volna a mentőakció: hogy hangosan nyilatkozzak. Azt mondtam: nem, nincs mit visszavonnom.” – emlékezett a művész 1988-ban.

Ebben az időszakban folyamatosan nyomozók zaklatták, megfigyelték, kihallgatásokra vitték. A családja megélhetése végett más munkát vállalt, játékfröccsöntőként dolgozott.[7] Csak 1958-tól engedték meg neki, hogy a külvárosi, „proli” színháznak számító József Attila Színházban újra színészként játsszon. Kiemelkedő tehetsége itt is kifejezésre jutott, sorra vitte sikerre szerepeit. 1963-ban engedték vissza a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át meghatározó tagjaként működött. Egyik legismertebb filmszerepe A tizedes meg a többiek felejthetetlen alakítása. Munkahelyét, a Nemzeti Színházat 2000-től kormányzati döntéssel Pesti Magyar Színházra nevezték át. Itt játszott haláláig. 72 évesen halt meg, tüdőrákban.

Halála előtt alig fél nappal a Magyar Színházban lépett fel; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című darabjában játszotta a Tudós szerepét. Azon az estén légszomjjal küszködött, szemmel láthatóan nem volt jól, alig tudott színpadra lépni, Kozák András vezette kézen fogva a színpadig, de minden erejét megfeszítve tette a dolgát. Az előadás után a színpadról lejövet az öltözőig is alig tudott elmenni, ereje elhagyta. Néhány óra múlva otthonában érte a halál. A jó barát, Agárdy Gábor mondta: „…harminchét éven át öltöztünk egy öltözőben. A testvéremet veszítettem el, a barátomat. Nem tudom felfogni. Ez döbbenet. Ez nem igaz. Most ment volna a Balkáni gerle, amiben együtt játszunk. S ilyen hirtelen… Délelőtt telefonáltak a színházból, hogy nem érzi jól magát, s lemondta még a hétvégi Ármány és szerelem előadását is. De mindent titkolt, még azt is, hogy ki az orvosa… Az is fájt neki, hogy a Nemzeti Színháztól elvették a nevét. Nem mutatta, nem beszélt róla, mert azt mondta, nem érdemes. Nem tudom elképzelni, mi lesz, ha bemegyek az öltözőbe, s ott látom majd az elárvult helyét.”

Temetése szerkesztés

2001. február 2-i temetése valódi nemzeti esemény volt. A közszolgálati televízió a tervezett hatvanhárom perc helyett kilencvenkilenc perc időtartamban, és élő adásban sugározta búcsúztatását az Óbudai temetőből, ahol hozzá méltó, egyszerű, csendes szertartás zajlott. A képernyőn pusztán a képeket lehetett látni, senki nem közvetített vagy kommentálta az eseményeket. A temetésen beszédet tartott Orbán Viktor miniszterelnök. Színésztársát búcsúztatta Kállai Ferenc. Sinkovits csodálatos verstolmácsolásaival kísért bejátszásokon az ő 1956-os bátorságát és színészi maradandóságát, emberi egyszeriségét dokumentálták.

Ars poeticája szerkesztés

„... az én életem a színház. S a hitvallásom; hiszek a színházban, a művészetben, az érzelemben és az emberi értelemben. Én az érzelmekre ható színházat vélem igazán modernnek. Csakhogy, minden dolgok dialektikája, hogy az érzelem felkeltésének az útjai értelmi cselekvések kockáival kövezettek. Én magam is először néző, vagyis olvasó módjára fürdöm meg a szerepeimben. Hagyom magamra hatni az író gondolatait. Azt akarom megtudni, hogy szeretem, vagy gyűlölöm az író által megálmodottat. Félreértés ne essék, nem a szerepemet, hanem az alakot, amelyet az író írt. Majd ezt az első benyomásomat akarom felidézni a nézőben. Így építem, építgetem a figurát apró kövekből nagy alapokra, majd később egyre kisebb kockákkal. Faragom és csiszolgatom, amíg össze nem áll egyetlen alakká. Amikor így tudatosan felépítem, akkor lepergetem az egészet magam előtt, úgy mintha én lennék a néző. Átélem a szinte lehetetlent, a magam látását. Ehhez egyetlen eszköz, hogy ismerni kell a nyersanyagot, amellyel dolgozom. A nyersanyag pedig én vagyok. A testem, és legbelül, amelyet szellemnek neveznek. Ismerni kell az erényeket, de még fontosabb a fogyatékosságokról tudni. Legszigorúbb kritikusom én vagyok, hiszen én tudom igazán, hogy mennyit nem tudok. ... Abban hiszek, hogy a színház segít az embereknek jobbá, szebbé tenni az életüket. Én azért lettem színész, mert úgy éreztem, a hogyanról van mondanivalóm." (Film Színház Muzsika – 1961. 25. szám)

Emlékezete szerkesztés

 
Emléktáblája a Corvin közben
 
A nemzet színészeit megörökítő falfestményen, a Rákóczi híd pesti hídfőjének lábazatán, a Nemzeti Színház mellett

Végső üzenete szerkesztés

Elhangzott az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban:

„Egy hetven esztendős vén diák az óbudai Árpád Gimnáziumból kéri türelmeteket néhány mondat erejéig. Legelébb is, sohasem felejtsétek el iskolátok névadójának, Kőrösi Csoma Sándornak élete példáját. No nem kell ezért világutazókká válnotok, hogy a magyarság eredetét, őshazáját felkutassátok. Akad felfedezni, megőrizni való e 75 esztendeje Csonka Hazában is! (Elég ha Csoma Sándor szülőfalujára, a háromszéki Kőrösre gondolunk.) Nem kell elzarándokolni a távoli Dardzsiling régi angol temetőjébe sem, ahol végre megpihen „...egy szegény, árva magyar pénz és taps nélkül! Ki nemzetének bölcsejét kereste és a maga sírját találta itt – de halhatatlanságát is!", miként sírfeliratán olvasható. Élete példáját kutassátok s kövessétek! Önfegyelmét és szorgalmát, keresztény hitét és edzett testét, puritán életvitelét, hatalmas műveltségét! S mindezeket a Haza és Emberiség szolgálatába állítva! Ez a mai harsogó-csápoló-idegrángásos, lélektelen „fogyasztói társadalom", diszkóival, hamburgerjeivel, drogos-alkoholos tömeghisztériájával, mint a hínár húz le a tartalmatlan, csenevész élet mocsarába! Az így elsatnyult testben, milyen lélek lakozhat? Márpedig Magyarországnak testben és lélekben is erős, egészséges, keresztény Ifjúságra és Családokra van szüksége, ha fenn akarunk maradni a jövő századokban, évezredekben! De feladat vár Rátok a nyelvápolás terén is. Nem a tibeti nyelvtan s szótár elkészítése, csupán Édesanyátok nyelvének tisztán tartása, megőrzése, hogy szeplőtlen gazdagságában adhassátok tovább gyermekeiteknek, unokáitoknak! Mert ez az egyik, tán legerősebb kapocs, mely összeköt Valamennyiünket, élő és holt magyarokat! Végezetül! Nem az Őshazát kell keresnünk! (De azért ismerjük meg a tudósok, nyelvészek, régészek s néprajzosok eddigi kutatásait, eredményeit.) Ezt a mostani, megcsonkított, fenyegetett sorsú Hazát kell megismernünk, felemelnünk, becsülnünk és megvédenünk, magunknak s a Jövendőnek! Tamási Áronnal szólva: „Mi végre vagyunk a világon? Hogy valahol otthon legyünk benne!" Ez a „valahol", itt van a talpunk alatt! Magyarország! Fiatal Barátaim! Tudom, nem kevés, amit kértem Tőletek. De csak így, s csak ezért érdemes élni! Márpedig e Nemzetnek annyi hősi halottja volt, most hősi élőkre van szüksége! Hiszem, Ti azok lesztek! Megfáradt, öreg, de szeretetet, hitet sugárzó karommal ölellek Benneteket!" – Sinkovits Imre.

Színházi szerepei szerkesztés

Filmszerepei szerkesztés

Játékfilmek szerkesztés

Tévéfilmek szerkesztés

Animációs filmek szerkesztés

Szinkronszerepei szerkesztés

John Wayne szerkesztés

Hangja a magyar nézők számára összefonódott John Wayne-nel, akit 1966-tól 1975-ig mintegy 10 filmben szinkronizált.

Év Cím Szereplő Szinkron év
1966 El Dorado Cole Thornton 1991
1968 A pokol tornácán Chance Buckman 1995
A zöldsapkások (1. magyar szinkron) Mike Kirby ezredes 1994
1969 A félszemű (3. magyar szinkron) Reuben J. „Rooster” Cogburn seriff 2000
1970 Chisum John Simpson Chisum 1993
Rio Lobo (2. magyar szinkron) Cord McNally ezredes
1971 A nagy Jake (1. magyar szinkron) Jacob McCandles 1992
Cowboyok Wil Andersen 1995
1974 Detektív két tűz között (első-két magyar szinkron) Lon McQ hadnagy 1978
1995
1975 Cogburn, a békebíró (1. magyar szinkron) Rooster Cogburn 1997

Filmek szerkesztés

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1936 Rembrandt (1. magyar szinkron) Saul, a koldus Roger Livesey 1981
1938 A nagy tűzfény Giorgi Gudushauri Szpartak Bagasvili 1951
1939 Aranykulcsocska (1. magyar szinkron) n. a. n. a. 1949
Becsületből elégtelen (1. magyar szinkron) Jefferson Smith James Stewart 1964
1942 Az év asszonya William J. Harding Minor Watson 1994
1943 Madame Curie Pierre Curie Walter Pidgeon 1964
1944 Titkos küldetés Leontyev mérnök Andrej Tutiskin 1949
1946 Az éjszaka kapui (2. magyar szinkron) Hajléktalan / A szerencse Jean Vilar 1977
1948 Külügyi szívügyek Rufus J. Plummer ezredes Millard Mitchell 1980
1949 Van hazájuk n. a. n. a. 1950
1950 Az aranycsillag lovagja Szergej Tyimofejevics Tutarinov Szergej Bondarcsuk 1951
Cyrano de Bergerac (1. magyar szinkron) Cyrano de Bergerac José Ferrer 1979
Dallas Blayde Hollister Gary Cooper 1982
Sztrájk Jakub Elo Romancik 1952
1951 Feledhetetlen 1919 n. a. n. a.
1952 A boldogság madara n. a. n. a. 1953
Családi ágy John Edwards Rex Harrison 1967
Délidő (2. magyar szinkron) n. a. n. a. 1989
1953 A kürtös unokája Pintea Dorobantu / Cristea Dorobantu Andrei Codarcea 1954
Kifulladt vad Jeff Dawson Gary Cooper 1967
1954 A Zsurbin-család n. a. n. a. 1955
Gaucher atya varázsitala Gaucher atya Rellys 1969
Némó kapitány Pierre Arronax professzor Lukács Pál 1992
Párizs levegője (2. magyar szinkron) Victor Le Garrec Jean Gabin 1997
1955 Asszonyi álmok (1. magyar szinkron) Mr. Henrik Lobelius Ulf Palme 1970
Othello Jágó Andrej Popov 1956
1956 Moby Dick (1. magyar szinkron) Ahab kapitány Gregory Peck 1971
1957 Búcsú a fegyverektől Nino Memmo Carotenuto 1978
Fieszta Mike Campbell Errol Flynn 1972
Tisztes úriház (1. magyar szinkron) Eskető pap n. a. 1961
1958 Gigi Honoré Lachaille Maurice Chevalier 1988
Hamu és gyémánt Szczuka Waclaw Zastrzezynski 1970
Hüvelyk Matyi (1. magyar szinkron) Ivan, a rabló Terry-Thomas 1960
Vágy a szilfák alatt (1. magyar szinkron) Ephraim Cabot Burl Ives 1971
1959 Ben Hur (1. magyar szinkron) Quintus Arrius Jack Hawkins 1982
Emberi sors (1. magyar szinkron) Andrei Szokolov Szergej Bondarcsuk 1959
Foma Gorgyejev (1. magyar szinkron) Foma Gorgyejev Georgij Jepifancev 1960
Orfeusz alászáll (1. magyar szinkron) Jabe M. Torrance Victor Jory 1977
1960 A kalandor Philippe Brideau Jean-Claude Pascal 1961
A kiátkozott Olimpij atya (+ Marczis Demeter (ének)) Sztyepan Krilov 1962
Finom kis börtön… Sidney Crout főfoglár Lionel Jeffries 1965
Sorsok állomása n. a. n. a. 1961
Szombat este, vasárnap reggel (1. magyar szinkron) Jack Bryan Pringle
Zazie a metrón (1. magyar szinkron) Gabriel nagybácsi Philippe Noiret 1973[8]
1961 A megszökött falu n. a. n. a. 1961
Nikki, Észak vad kutyája Mesélő (hang) Jacques Fauteux 1966
1962 Billy Budd John Claggart, fegyvermester Robert Ryan 1972
San Michele Axel Munthe O. W. Fischer 1971
Vidám történetek n. a. n. a. 1963
1963 A Giaconda mosoly Henry Hutton Nigel Davenport 1967
Álomjáték Alfred, a tiszt Uno Henning 1968
Az igazságszolgáltatás nevében (1. magyar szinkron) Charles Cassidi, ügyvéd Pierre Brasseur 1984
Hud Homer Bannon Melvyn Douglas 1991[9]
Kékszakáll Henri-Desiré Landru Charles Denner 1980
Kilenc óra Ráma oltáráig Gopal Das felügyelő José Ferrer 1977
Kleopátra (1. magyar szinkron) Julius Caesar Rex Harrison
1964 Becket Thomas Becket Richard Burton 1972
My Fair Lady Henry Higgins professzor Rex Harrison 1986
1965 A Crossbow-akció Phil Bradley Jeremy Kemp 1978
A megboldogult Edwina Black Gregory Black Hermann Lenschau 1971
Az ötödik lovas a félelem Braun docens Miroslav Macháček 1978[10]
Dollár-trilógia 2.: Pár dollárral többért (1. magyar szinkron) Douglas Mortimer ezredes Lee van Cleef 1989
Háború és béke – 1. rész: Andrej Bolkonszkij Pierre Bezuhov Szergej Bondarcsuk 1967
1966 Egy ember az örökkévalóságnak (2. magyar szinkron) Sir Thomas More Paul Scofield 1989
Folytassa, cowboy! (1. magyar szinkron) Albert Earp seriff Jon Pertwee 1966[11]
Háború és béke – 2. rész: Natasa Rosztova Pierre Bezuhov Szergej Bondarcsuk 1967
Marat halála Jean-Paul Marat Ian Richardson 1980
1967 A piszkos tizenkettő John Reisman őrnagy Lee Marvin 1983
Háború és béke – 3. rész: 1812 Pierre Bezuhov Szergej Bondarcsuk 1968
Háború és béke – 4. rész: Pierre Bezuhov
Játékszabályok Tom Alexander Kerst 1974
1968 „Én” – megrendelésre Braling 1 / Braling 2 Günther Ungeheuer 1975
Lidércnyomás Leer Richard Boone 1998
Oidipusz király Kreón Richard Johnson 1981
Volt egyszer egy Vadnyugat (1. magyar szinkron) Frank Henry Fonda 1982
1969 A nagy utazás Beszélő Roland Dubillard 1971
A vezér John Hathaway Gregory Peck 1997
Hello, Dolly! Horace Vandergelder Walter Matthau 1983
Jó fiúk, rossz fiúk McKay George Kennedy 1986
Ne búsulj! n. a. n. a. 1970
Ördögöt a farkánál (1. magyar szinkron) Cezar báró Yves Montand 1978
Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája Z Yves Montand 1969
1970 A vörös kör (1. magyar szinkron) Jansen 1988
Az utolsó völgy (1. magyar szinkron) Gruber Nigel Davenport 1980
Leon és az Atlanti-fal (1. magyar szinkron) n. a. n. a. 1971
Macbeth Macbeth Eric Porter 1978
1971 A vénlány (1. magyar szinkron) Gabriel Marcassus Philippe Noiret 1977
Bajaja herceg A ló n. a. 1974
Csakazértis nagypapa (2. magyar szinkron) Joseph P. Kotcher Walter Matthau 1997
Hideg pulyka (1. magyar szinkron) n. a. n. a. 1973
Hotel Plaza Roy Hubley / Jesse Kiplinger / Sam Nash Walter Matthau 1987
Mária, a skótok királynője (1. magyar szinkron) James Hepburn, Lord Bothwell Nigel Davenport 1973
1972 A felső tízezer Gurney 13. grófja Harry Andrews 1976
Ostromállapot Philip Michael Santore Yves Montand 1974[12]
1973 A nagy balhé (1. magyar szinkron) Kid Twist Harold Gould 1985
Az írás megmarad Maurice Latel Christian Alers 1978
Halló, itt Iván cár! Ivan Vasziljevics Bunsa Jurij Jakovlev 1974
Hosszú út az éjszakába James Tyrone, Sr. Laurence Olivier 1976
Nevem: Senki (1. magyar szinkron) Jack Beauregard Henry Fonda 1981
1974 A körülmény Apa, a mérnök Gaetano Porro 1975
Airport ’75 Stacy kapitány Efrem Zimbalist, Jr. 1985
Antonius és Kleopátra Marcus Antonius Richard Johnson 1977
Az éjjeliőr Jim Slade Burt Lancaster 1995
Ítélet (2. magyar szinkron) Leguen Jean Gabin 2001
Musical múzeum Frank Sinatra 1986
Olcsó regény Giulio Basletti Ugo Tognazzi 1976
Pénzt vagy életet! (1. magyar szinkron) Anthony Fallon parancsnok Richard Harris
Vincent, Francois, Paul és a többiek (1. magyar szinkron) Vincent, gyáros Yves Montand 1977
1975 A Rosenberg-házaspár Douglas bíró Georges Wilson 1976
Agyő, haver! (1. magyar szinkron)[13] Verjeat feügyelő Lino Ventura 1977
Szerelem a romok között Sir Arthur Glanville-Jones Laurence Olivier
Tetthely – 52. rész: A leszámolás Dr. Alexander Romuald Pekny
1976 A Ferramonti-örökség Gregorio Ferramonti Anthony Quinn 1999
A folyó vonala di Giacomino atya Philippe Leroy 1978
A kétbalkezes és az örömlány (1. magyar szinkron) Sam Longwood Lee Marvin 1979
A svihák Morland Yves Montand 1983
Buffalo Bill és az indiánok Ned Buntline Burt Lancaster 1979
Elátkozottak utazása (1. magyar szinkron) Schroeder kapitány Max von Sydow 1987[14]
1977 Az ultimátum Dell tábornok Burt Lancaster 1992
Lidércnyomás Saint-Ramé Michel Piccoli 1979
1978 A brazíliai fiúk Dr. Josef Mengele Gregory Peck 1988
A cukor Grezillo Michel Piccoli 1980
Őrült nők ketrece (1. magyar szinkron) Renato Baldi Ugo Tognazzi
Rajzás Dr. Walter Krim Henry Fonda 1998
Rómeó és Júlia A kórus John Gielgud 1980
Valamit valamiért[15] Robert Hansen Michel Piccoli
1979 A terasz Amedeo Ugo Tognazzi 1995
Hét januári nap n. a. n. a. 1981
Hurrikán Bruckner kapitány Jason Robards 1991
I, mint Ikarusz Henri Volney főügyész Yves Montand 1981
Jézus élete Narrátor (hang) Alexander Scourby 1985
Korlát Manev Innokentyij Szmoktunovszkij 1981
Lányok Récitant / Narrátor (hang) Michel Bouquet 1989
V. Henrik Pistol Bryan Pringle 1982
1980 Airplane! Dr. Rumnyak Leslie Nielsen 1987[16]
Hamlet Hamlet apjának szelleme Patrick Allen 1981
Ipi-apacs (1. magyar szinkron) Miles Kendig / James Butler / Mr. Hannaway / Leonard Ross Walter Matthau 1990
Lili Marleen David Mendelsson Mel Ferrer 1992
Minden jó, ha a vége jó[17] Király Donald Sinden 1983
Őrült nők ketrece 2. (1. magyar szinkron) Renato Baldi Ugo Tognazzi
Tengeri farkasok W. H. Grice ezredes David Niven 1988
Zálogocska Búbánat Jones Walter Matthau 1996
1981 A fekete macska Robert Miles professzor Patrick Magee 1995
Cupido nyilai Alan Calcutt Robin Bailey 1985
1982 A titokzatos idegen Balthasar Hoffman Fred Gwynne 1988
Airport 2000 Felix Duncan Robert Webber 1989
Hol vannak a gyerekeim? Hunter Burgess Richard Dysart 1985[18]
1983 A jégmadár (2. magyar szinkron) Cecil Rex Harrison 1999
Az öltöztető Sir Albert Finney 1992
Bíbor és fekete Monszinyore Hugh O’Flaherty Gregory Peck 1991
Jámbor lelkek külföldön Duncan kapitány Barry Morse 1988
1984 A Bounty Hood admirális Laurence Olivier 1986[19]
A kaméliás hölgy Charles hercege John Gielgud 1992
A pajzán Dagobert király Honorius pápa / Introchius Ugo Tognazzi
1985 A piszkos tizenkettő – A második küldetés John Reisman őrnagy Lee Marvin 1998
1986 Hajtűkanyar Macklin atya Fred Gwynne 1989
1987 Dowling atya nyomoz – Sorsdöntő gyónás (1. magyar szinkron) Frank Dowling atya Tom Bosley 1993
1988 A fehér kínai Batz Michel Piccoli
Egy marék por Mr. Todd Alec Guinness 1997
Sátánkeringő Bécsben Oskar Reikman Edward Asner 1993
1989 A hóbortos nagybácsi Luca bácsi Vittorio Gassman 1994
Fél lábbal a Paradicsomban Az Úr (hang) n. a. 1991
Indiana Jones 3.: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (első-két magyar szinkron) Henry Jones professzor Sean Connery 1989
2000
1990 Tini nindzsa teknőcök (1. magyar szinkron) Szecska (hang) Kevin Clash 1991
1991 Hegylakó 2. (1. magyar szinkron) Ramirez Sean Connery
Marhakonzerv-akció Masse tábornok Jacques François 1992
Robin Hood, a tolvajok fejedelme (1. magyar szinkron) Richárd király Sean Connery 1991
Tini nindzsa teknőcök 2. – A trutymó titka Szecska mester (hang) Kevin Clash 1992
1993 Galaktikus uborka Harry Stone Danny Aiello 1994
1994 Ez nem lehet szerelem Michael Reyman Anthony Quinn 1998
Pumukli és a kék hajómanó Kék hajómanó (hang)
Kormányos
Wolfgang Völz 1995
Rendőrvicc Jake Stone Jack Palance
Tüzelj vissza! Marc Marshall marsall Robert Mitchum
1995 Babe Mesélő (hang) Roscoe Lee Browne
Die Hard 3. – Az élet mindig drága (1. magyar szinkron) Dr. Fred Schiller Stephen Pearlman
Drakula halott és élvezi Drakula gróf Leslie Nielsen 1997
Hadd maradjak, anyu! Hans Oldehoff Günter Mack
Pajzs a résen, avagy a töketlen erő (1. magyar szinkron) Dick Panzer tábornok Rip Torn 1996
Pár lépés a mennyország Don Pedro Aragon Anthony Quinn
Vad Bill California Joe James Gammon
1996 Sárkányszív Draco (hang) Sean Connery 1997
Szentivánéji álom n. a. n. a. 1998
1997 Romani kris – Cigánytörvény Lovér Đoko Rosić
1998 Ha eljön Joe Black William Parrish Anthony Hopkins 1999

Sorozatok szerkesztés

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1967-1975 Maigret felügyelő nyomoz I-IX. Jules Maigret felügyelő Jean Richard 1978
1968 Nicholas Nickleby Brooker John Bailey(wd) 1970
1977 Washington zárt ajtók mögött 1-6. Esker Scott Anderson Andy Griffith 1979
1982 A pármai kolostor 1-6. IV. Pármai herceg Georges Wilson 1985
Marco Polo Teobaldo Visconti Burt Lancaster 1984
Nagyon különleges ügyosztály Frank Drebin detektív Leslie Nielsen
1988 Dowling atya nyomoz I. Father Frank Dowling Tom Bosley 1993
1987 Ki a csuda ez a fiú? Artur Ugo Tognazzi 1992
1994-1996 Chicago Hope korház I-III. (1. magyar szinkron) Dr. Arthur Thurmond E. G. Marshall 1997-1999
1991 Tassilo – Egy férfi egy eset Georg Feuerstein Karl Heinz Vosgerau 1996

Hupikék törpikék szerkesztés

Év Cím Szereplő Szinkronhang Szinkron év
1976 Hupikék törpikék és a csodafurulya (2. magyar szinkron) Törpapa Michel Elias 1988
1981 Hupikék törpikék I-II. Don Messick 1989-1990
1982 1989-1991
Hupikék törpikék: Törpkarácsony 1990
Hupikék törpikék: Bálintnapi kívánságok 1991
Janó és Bibice (1. magyar szinkron) 1994
1983 Hupikék törpikék III. 1988-1991
Hupikék törpikék: Törpolimpia 1991
1984 Hupikék törpikék 1987
Hupikék törpikék és Törpicur 1988
Hupikék törpikék IV-VII. 1992-1993
1985 1992-1994
1986 1989-1993
1987 1993-1994
Hupikék törpikék: Karácsonyi különkiadás 1993
1995 Hupikék törpikék: Teletranszporttörp (videójáték) 1997

Rajzfilmek szerkesztés

Év Cím Szereplő Szinkronhang Szinkron év
1955 Susi és Tekergő Trappancs Bill Baucom 1997
1957 A világ teremtése (2. magyar szinkron) Az Úr François Périer 1991
1976 Micimackó kalandjai (első-két magyar szinkron) Mesélő Sebastian Cabot 1988
1997
1981 Alice Csodaországban Rosztyiszlav Pljatt 1984
1988 Őslények országa (1. magyar szinkron) Pat Hingle 1989
1990 Mentőcsapat a kenguruk földjén Percival C. McLeach George C. Scott 1991
1994 Az oroszlánkirály Mufasa James Earl Jones 1994
1997 Micimackó visszatér Mesélő David Warner 1998
1998 Az oroszlánkirály 2. – Simba büszkesége Mufasa James Earl Jones 1999
Mulan Fő ősatya George Takei 1998
Rudolf, a rénszarvas Mikulás John Goodman
2000 Tigris színre lép Mesélő John Hurt 2000
A kis hableány 2. – A tenger visszavár Triton király Kenneth Mars
Susi és Tekergő 2. – Csibész, a csavargó Trappancs Jeff Bennett 2001

Emlékezetes versmondása szerkesztés

1999. február 14-én a budai Gellért szállóban ő szavalta az akkor Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett Nagy Gáspár versét és Balassi Bálint költeményét.

Kabaréjelenetek szerkesztés

Magyar Rádió szerkesztés

  • Kemény EgonIgnácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Pálóczi Horváth Ádám: Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) duplaalbumai. kemenyegon.hu

Hangjátékok szerkesztés

  • Román György: Mint a tenger árja (1949)
  • Szimonov, Konsztantin: Orosz kérdés (1949)
  • Baróti Géza: A diadalmas név (1951)
  • László Miklós: Öt ajándék (1951)
  • Halász Péter: 800 csille szén (1952)
  • Barabás Tibor: Kibontott zászlók (1953)
  • Hauser, Harald: A weddingi per (1953)
  • Fodor József: A végső szín (1955)
  • Karinthy Ferenc: Ezer év (1956)
  • Kovács János: Heine - emlékezés a költőre (1956)
  • Hemingway, Ernest: Akiért a harang szól (1957)
  • Cao Jü: Zivatar (1959)
  • André Stil: Két kő között (1961)
  • Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről (1961)
  • Móricz: A boldog ember (1961)
  • Az ünnep harmadnapján (1961)
  • Kozsevnyikov, Vagyim: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
  • Maeterlinck, Maurice: A kék madár (1961)
  • Rejtő Jenő: Szép kis üzlet (1961)
  • Flesarowa-Muskat, Stanislawa: Menekülés (1962)
  • Jót nevettünk (1962)
  • József Attila napjai (1962)
  • Molnár Ferenc: Liliom (1962)
  • Moravecz Imre: Egy trabant legendája (1962)
  • "Szeretlek, kedvesem..." (1962)
  • Hegedűs Gyula: Thézeusz és Ariadné (1963)
  • Shakespeare: Macbeth (1963)
  • Vörösmarty Mihály: A bujdosók (1963)
  • Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
  • A folyón át a fák közé (1964)
  • Maugham, Sommerset: Az ördög sarkantyúja (1964)
  • Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
  • Dürrenmatt, Friedrich: Straniczky és a nemzeti hős (1965)
  • Lunacsarszkij: Cromwell (1965)
  • Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
  • Morthon Thompson: Az élet ára (1965)
  • Shakespeare, William: Szentivánéji álom (1965)
  • Sipos Tamás: A döntő gól (1965)
  • Őszi vásár - vendég: Fekete István (1965)
  • Gyerekekről, felnőtteknek (1966)
  • Radványi Dezső: Szürkebarát (1966)
  • Dürrenmatt, Friedrich: A szamár árnyéka (1967)
  • A boldogság építésze (1967)
  • A gépírók (1967)
  • Böll, Heinrich: Erkölcsös történetek (1967)
  • Shulz, Karel: A kőbe zárt fájdalom (1967)
  • Solohov, Mihail: Csendes Don (1967)
  • Plautus: A hetvenkedő katona (1967)
  • Hegedűs Géza: Szerelem és diplomácia (1969)
  • Hegedűs Géza: Az özvegy és a katona (1969)
  • Arany János: Jóka ördöge (1970)
  • Szabó József: Fohász a Kongó folyóhoz (1970)
  • Gosztonyi János: A meghajszolt szelíd (1970)
  • Hámori Ottó: Faust, hat dioptriával (1970)
  • Katona József: Bánk bán (1970)
  • Schiller: Tell Vilmos (1970)
  • Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
  • Theodor Weissenborn: Hősi példa (1971)
  • Világszínház - Gorkíj drámái (1971)
  • Könyvet mindenki kezébe! (1972)
  • Sós György: Hétfői humanizmus (1972)
  • Csurka István: Élményközvetítés (1973)
  • Döblin, Alfred: Berlin-Alexanderplatz (1973)
  • Ha teve, legyen kétpúpú (1974)
  • Balzac: Éva lánya (1975)
  • Hegedűs géza: Istennők szerelme, avagy a kivétel is törvény (1975)
  • Török Tamás: Futballfantázia (1975)
  • Az ember hivattatása - misztérium (1976)
  • Megérzés (1976)
  • Győrffy István: Vasháló (1977)
  • Lázár Ervin: Utazás a vörös lovon (1977)
  • Illyés Gyula: Beatrice apródjai (1978)
  • Moldova György: Mese az írógépről és a hegedűről (1979)
  • Móra Ferenc: Aranykoporsó (1979)
  • Strauss: Egy éj Velencében (1979)
  • Kopányi György: A veronai vén (1980)
  • Moldova György: Lopni tudni kell (1980)
  • Vries, Theun de: Spinoza (1980)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Magyar anekdotakincs (1982)
  • Az olvasás gyönyörűsége - Fodor József (1982)
  • Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1982)
  • "...Csak a békét szeretem..." (1983)
  • Kopányi György: Hazalátogató (1983)
  • Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
  • Muszty Bea-Dobay András: A kék csodatorta (1983)
  • Anderson, Edith: Martin Luther King élete és halála (1984)
  • Békés Pál: Körborz (1985)
  • Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
  • Pilátus (1985)
  • Shaw, G. B.: Az orvos dilemmája (1985)
  • Jesih, Milan: Koloratúra (1986)
  • Kopányi György: Karácsonyi komédia (1986)
  • Moldova György: Vigyázat, harapok! (1986)
  • Saint-Exupèry, Antoine de: A kis herceg (1986)
  • Szabó István: Régi vasárnap (1986)
  • Vészi Endre: A leselkedő (1986)
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987)
  • Obrenovic, Aleksandar: A konjunktúra mámorító illata (1987)
  • Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
  • Szakonyi Károly: Homloklövés (1987)
  • Gárdonyi Géza: Zivatar pékéknél (1989)
  • Prokofjeva, Szofja: A varázsló tanítványa (1989)
  • A láda titka, avagy a soknevű ószeres esete (1990)
  • Szepes Mária: Lázadó szerepek (1990)
  • Szakonyi Károly: Vacsora kettesben (1992)
  • Kosztolányi Dezső: Lucifer a katedrán (1998)
  • Magyar honvédsorsok (1999)
  • Az Önök tudósítója: Ernest Hemingway (1999)
  • Jókai Mór: A tengerszemű hölgy (2000)
  • A szelistyei asszonyok (2000)[21]
  • Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése (2000)
  • Vörösmarty Mihály: Ypsilon háború (2000)

Kötete szerkesztés

  • "Vigasz-lámpácskák". Válogatott írások, 1981–2000; összeáll., szerk. Balatoni Monika; Kairosz, Szentendre, 2001 (Magyar Thália). A kötetet 2021-ben kiadta a POKET Zsebkönyvek Keleti Éva és Gáti György fényképeivel kiegészítve.

Díjai, elismerései szerkesztés

Származása szerkesztés

 
Sinkovits Imre emléktáblája egykori lakhelyén (V. ker., Petőfi tér 3-5)
 
Sírja az Óbudai temetőben
Sinkovits Imre családfája
Sinkovits Imre
(Budapest, 1928. szept. 21.–
Budapest, 2001. jan. 18.)
színész
Apja:
Sinkovits Jenő
(Budapest, 1901. jún. 9.–
Budapest, 1977. márc. 19.)
vendéglős
Apai nagyapja:
Sinkovits Vince
(Németszentgrót, 1861. márc. 30.–
Kispest, 1932. okt. 2.)
magánzó
Apai nagyapai dédapja:
Sinkovics József
Apai nagyapai dédanyja:
Frisch Mária
Apai nagyanyja:
Vojnovits Teréz
(Körmend, 1867. feb. 21.[22]
 ?)
Apai nagyanyai dédapja:
Vojnovits István
[23]
Apai nagyanyai dédanyja:
Németh Dorottya
[23]
Anyja:
Göndöcs Terézia
(Strém, 1905. máj. 22.[24]
Budapest, 1991. nov. 20.)
Anyai nagyapja:
Göndöcs Lajos
(Zalaszentiván, 1872. jan. 21.[25]
 ?)
Anyai nagyapai dédapja:
Göndöcs Vendel[26]
Anyai nagyapai dédanyja:
Goldfinger Borbála[26]
Anyai nagyanyja:
Posch Teréz
(Ókörtvélyes, 1879. dec. 31.[27]
 ?)
Anyai nagyanyai dédapja:
Posch Ferenc[28]
Anyai nagyanyai dédanyja:
Neubauer Julianna[28]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Freebase-adatdump. Google
  3. BnF források (francia nyelven)
  4. A mai burgenlandi horvátok, illetve nyugat-magyarországi horvátok között napjainkban is gyakori név a Sinkovits, illetve változatai a Sinkovich, Sinkovics.
  5. Katalin, Kőváriné Fülöp: Sinkovits Imre Vers- és Prózamondó Verseny | Óbudai Árpád Gimnázium (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  6. „...mentünk tovább a Fő utcán keresztül a Parlament elé, ott aztán megtudtam, hogy benn van egy egyetemista küldöttség, és a kb. 3-4-5 ezer főnyi tömeg be akarja törni a Parlament 1-es kapuját. [...] Igyekeztem ezeket az embereket megnyugtatni, lecsillapítani; főleg mert beláttam az ablak szélén, s belül géppuskával, géppisztollyal álltak. Aztán jött Erdei Ferenc felesége, Majláth Jucó, aki képviselő volt, s igazolványával bevitt egy terembe, ahonnan Nagy Imrét már keresték telefonon, mert kint a tömegben már gyújtották meg az újságpapírokat és Nagy Imrét követelték. Naiv, fiatal színész, 28 éves voltam, azt gondoltam, hogy ugyanúgy le tudom csitítani őket, mint előzőleg két helyen már. És kezdtem mondani Batsányitól A látót, a Franciaországi változásokat, Adytól a Fölszállott a pávát, Petőfi Nemzeti dalát, de már engem is kifütyültek. Felgyorsultak az események, és az emberek Nagy Imrét akarták hallani...” Sinkovits Imre: Nincs mit visszavonnom, interjú Archiválva 2017. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Vasárnapi Újság, 1988.09.04.
  7. a b „Óbuda – 1956”, Időszaki kiállítás az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából az Óbudai Múzeumban. 2016
  8. A magyar szinkron 1973-ban készült, és a televízióban 1974. április 30-án adták le.
  9. A magyar szinkron 1991-ben készült, és a televízióban 1992. október 21-én adták le.
  10. A magyar szinkron 1978-ban készült, és a televízióban 1982. március 20-án adták le.
  11. A magyar szinkron 1966-ban készült, és a hazai mozikban 1967. április 27-én mutatták be.
  12. A magyar szinkron 1974-ben készült, és a hazai mozikban 1975. szeptember 25-én mutatták be.
  13. A magyar szinkron 1977-ben készült, és a hazai mozikban 1979. június 28-án mutatták be.
  14. A magyar szinkron 1987-ben készült, és a televízióban 1988. július 23-án adták le.
  15. A magyar szinkron 1980-ban készült, és a televízióban 1982. augusztus 6-án adták le.
  16. A magyar szinkron 1987-ben készült, és a televízióban 1988. augusztus 20-án adták le.
  17. A magyar szinkron 1983-ben készült, és a televízióban 1984. december 26-án adták le.
  18. A magyar szinkron 1985-ben készült, és a televízióban 1986. augusztus 24-én adták le.
  19. A magyar szinkron 1986-ban készült, és a hazai mozikban 1987. október 29-én mutatták be.
  20. https://www.youtube.com/watch?v=OF4fJbEvKF4
  21. Rádiószínház Szelistyei asszonyok. Nemzet Audiovizuális Archivum (NAVA). (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  22. Születési ideje bejegyezve a körmendi kereszteltek anyakönyv 15/1867. folyószáma alatt.
  23. a b Vojnovits szüleinek neve bejegyezve a körmendi kereszteltek anyakönyv 15/1867. folyószáma alatt.
  24. Születése bejegyezve a strémi polgári születési anyakönyv 31/1905. folyószáma alatt.
  25. Születési ideje bejegyezve a zalaszentiváni kereszteltek anyakönyv 5/1872. folyószáma alatt.
  26. a b Lajos szülei neve bejegyezve a zalaszentiváni kereszteltek anyakönyv 5/1872. folyószáma alatt.
  27. Születési ideje és helye bejegyezve a strémi házassági anyakönyv 12/1900. folyószáma alatt.
  28. a b Posch szüleinek neve bejegyezve a strémi házassági anyakönyv 12/1900. folyószáma alatt.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés