Soltész Adolf

(1866–1937) közgazdasági író, hírlapíró

Soltész Adolf, 1909-ig Schweiger Adolf (Gyöngyös, 1866. július 25.[1]Budapest, 1937. február 17.)[2] közgazdasági szakíró, hírlapíró. Soltész Gáspár műfordító apja.

Soltész Adolf
SzületettSchweiger Adolf
1866. július 25.
Gyöngyös
Elhunyt1937. február 17. (70 évesen)
Budapest XIV. kerülete
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSoltész Gáspár
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1A-3-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Soltész Adolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Schweiger Gáspár és Schweitzer Eleonóra fiaként született. Korán újságíró lett és munkatársa a Nemzeti Újságnak, az Alföldnek és a Szegedi Naplónak. Előbb az Országos Iparegyesület titkára, majd igazgatója lett. 1912-ben alapító tagja volt a Magyar–Lengyel Egyesületnek. Szakcikkei, amelyek ipari és gazdasági kérdéseket tárgyalnak folyóiratokban és napilapokban jelentek meg. Halálát szívgyengeség, húgyvérűség okozta.

Magánélete szerkesztés

Felesége Robitsek Margit (1877–1955) volt.

Gyermekei

  • Soltész Magdolna (1899–?). Férje Vadas Ferenc (1882–?) részvénytársasági igazgató.[3]
  • Soltész Gáspár (1901–1984) vegyész, műfordító. Első felesége Benedict Klára (1903–?),[4] második 1937 és 1960 között Balla Lenke (1912–?) volt.[5]

Főbb munkái szerkesztés

  • Magyarország és Ausztria közgazdasági viszonyáról
  • A választójog az iparosok szempontjából
  • Adóreform az ipar szempontjából
  • Iparosok és kereskedők adója
  • A háborús adónovella

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.