Sopwith Triplane
A Sopwith Triplane első világháborús együléses háromfedeles brit vadászrepülőgép .
| Sopwith Triplane | |
 | |
| Sopwith Triplane | |
| Funkció | Vadászrepülőgép |
| Gyártó | Sopwith Aviation Company |
| Tervező | Herbert Smith |
| Gyártási darabszám | 152 |
| Személyzet | 1 fő |
| Szolgálatba állítás | 1916. december |
| Méretek | |
| Hossz | 5,73 m |
| Fesztáv | 8 m |
| Magasság | 3,2 m |
| Szárnyfelület | 21,46 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 450 kg |
| Tömeg üzemanyaggal | 642 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | Clerget 9B |
| Teljesítmény | 96 kW (130 LE) kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 187 km/h |
| Hatótávolság | 450 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 1830 m |
| Repülési időtartam | 2 óra 45 perc |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 1 db Vickers géppuska[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sopwith Triplane témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Először 1916. május 28-án emelkedett a levegőbe a Triplane első prototípusa, az N500.[1] A Sopwith Pup első prototípusát csak néhány héttel korábban próbálták ki. A gépet Herbert Smith tervezte. Az tette a gépet egyedülállóvá, hogy ez volt az első szériában gyártott repülőgép, amelyen 3 szárnyfelületet alkalmaztak, ami elsősorban a gép manőverezhetőségében jelentett előnyt az ellenfelekkel szemben. A gép tervezése során ugyanakkor korábban nem ismert aerodinamikai, geometriai és szerkezeti megoldásokat kellett alkalmazni.
A háború során döntő fontossága volt annak is, hogy az új típus első példányai milyen gyorsan küldhetők ki a francia frontra. Az első felszállás után két héttel a prototípus már az RNAS Dunkerque-nél található támaszpontján volt, és 15 perccel azután, hogy a gép az "A" Squadronhoz megérkezett Furnes-be, már bevetésre küldték egy német gép ellen.[1]
Jóllehet mind a Royal Flying Corps, mind az RNAS rendelt a Triplane-ből, végül csak az RNAS kötelékében szolgált a gép. Ezenfelül a francia Naval Air Service szintén felállított egy századot Triplane gépekből. 1917 májusáig több mint 50 gépet állítottak szolgálatba Franciaországban, és ezek segítségével, valamint a Triplane-ekkel mellett használt Sopwith Pup gépekkel a szövetségesek képesek voltak visszaszerezni a légifölényt a német gépektől.
A Sopwith Triplane megjelenése és a német légifölény elvesztése vezetett a Fokker Dr.I kifejlesztéséhez válaszként a német oldalon.
A Triplane fegyverzete egyetlen gépfegyverből állt, ezért a kezdeti sikerek után 1917-től kezdődően egyre inkább hátrányba került az erősebb fegyverzettel ellátott német vadászgépekkel szemben, és ettől kezdve súlyos veszteségeket szenvedtek el egészen a Sopwith Camel megjelenéséig, amely erősebb fegyverzetének köszönhetően újra a szövetségesek felé billentette a mérleg nyelvét.
Hadrendbe állító országok szerkesztés
- French Navy (17 repülőgép)
- Imperial Russian Air Force (1 repülőgép)
Megjegyzések szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
- Norman L.R. Franks: Sopwith Triplane Aces of World War I, Osprey Publishing Limited, 2004, ISBN 1-84176-728-X
.png){kind=small}
