Wikipédia

„Kurd nacionalizmus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Az igekötőt csak a saját igéjével írjuk egybe, a közbeékelt segédigével nem! A mondat tagadása segít dönteni. Lásd még: WP:ELÍR#Igekötők egybe- és különírása (kézi botszerkesztés)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Összetett égtájak kötőjelmentesítése és kisbetűsítése kézi ellenőrzéssel. A délkelet stb. egy szóba írandó, az ország- és kontinensnév kötőjellel! Földrajzi tulajdonnév részeként viszont az égtáj is nagybetűs.
63. sor:
==Szíria==
[[File:Ala kurdên rojava.svg|thumb|225px|Szíriai Kurdisztán (Rojava) zászlaja]]
Miután a Said sejk forradalom kudarcba fulladt, a kurdok ezerszámra elmenekültek délkeletDélkelet- Törökországból a szomszédos Szíriába, ahol a francia mandátumú hatalom állandó állampolgárságot biztosított számukra. A franciák támogatták a függetlenségi mozgalmakat, ami része volt az Oszd meg és uralkodj taktikának, emellett jelentős számú kurd embert toboroztak a helyi fegyveres erőknek.
Azonban a kurdok elnyomása tovább fokozódott, miután megalakult Egyiptom és Szíria egyesülésével az Egyesült Arab Köztársaság, ami ugyan részben több követelést is teljesített, de a rendőri és katonai akadémiákon a kurdok felvétele szigorúan tilos (ez a mai napig érvényes). 1962-ben 120 000 kurd embertől (a szíriai kurdok 40%-tól) megfosztották az állampolgárságot, amikor a kormány ürügyként azt állította, hogy valójában törökök és irakiak illegálisan tartózkodnak az országban. Az állampolgárságtól megfosztott, hontalan kurdok így megfelelő okot találtak rá, hogy bevezessék a kötelező hadviselést. A kurd nyelvet és a kulturális kifejezéseket betiltották, mely a napig aktuális. . 1962-ben tervet dolgoztak ki „arab öv” címen, melyben első lépésként a kurd helységnevek megváltoztatása szerepelt. Második lépés a térség tényleges elarabosítása volt, melyben a kurd lakosságot falvaik elhagyására kényszerítették, és helyükre arabokat telepítettek. Ezt azonban soha nem hajtották végre teljesen. 1963 után, a Ba'ath rezsim alatt nem történt lényeges változás. A kormány nem volt hajlandó végrehajtani a földreformot végrehajtani azon a területen, ahol a kurdoknak kedvezett volna, 1971-ig. Az 1970-es évektől ugyan kezdett enyhülni a feszültség, de a késői 1980-as években a kurdoktól megtagadták a szíriai állampolgári státuszt, emellett a hazai etnikumtól egyéb okmányokat, például útleveleket érvénytelenítettek.
A szíriai polgárháború kezdetével a kormányerők felhagytak a kurd lakta területekkel, így a kurdok ezeket a területeket önállóan kormányozták. YPG YPJ pésmerge
90. sor:
Az iráni kormány szembekerült a kurd etnikai elszakadást követelő gerilla csoporttal, Kurdisztáni Szabad Élet Pártjával (PJAK) 2004-ben. A PJAK szorosan kapcsolódik a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK), akik Törökország és a Török Kormány ellen harcolnak. A szeparatista csoport még alakulása évében véghezvitte az első fegyveres támadását az Iráni Kurdisztánban, miután az iráni biztonsági erők tüzet nyitottak és megöltek 10 kurd embert egy kurd demonstrációban.
 
2005 júliusában Északnyugat -Iránban háromhetes kurd zavargás tört ki, válaszul a biztonságiak megöltek 20-at, 300 embert pedig megsebesítettek közülük. A tiltakozások tovább folytatódtak miután egy kurd aktivistát megöltek a rendfenntartók július 9-én Mahabádban. 2005 októberében ezek a felvonulások tovább folytatódtak. Egyes kurd források szerint legalább 100 ezer biztonsági ember harci helikopterekkel jelent meg a kurd régiókban, hogy megállítsák a tiltakozókat. Az Iráni Kurd Demokrata Párt sürgette a nemzetközi szervezeteket, emberjogi aktivistákat és a nemzetközi közösséget, hogy tegyen lépést az Iráni Iszlám Köztársaság vérontásáért. Hussein Yazbadah, a Kurdisztáni Szabadság Párt általános titkára (aki emigrációban élt még ekkor Erbilben) szintén bírálta a brutális fellépéseket. Még ugyanebben az évben a PJAK tárgyalni kezdett au iárni biztonsági erőkkel Merivan régióban.
Az isztambuli Cihan hírügynökség állítása szerint több mint 100 biztonsági tag halt meg a PJAK által 2005-ben.
 
109. sor:
2010-ben a PJAK magára vállalta a 3 Forradalmi Gárdista halálát Nyugat Azerbajdzsánban. Az év elején az iráni rendőrség letartóztatott egy gyanúsítottat egy ügyész megöléséért, ugyanebben a tartományban a kurd fegyveresek összecsaptak az iráni rendőrséggel.
 
2011. március 24-én két iráni rendőr meghalt további 3 pedig megsérült Kurdisztán tartományban, Sanandaj városában. Április elsején 4 határőr vesztette életét és 3 másik megsebesült Marivan városában. Április 4-én az Iráni Forradalmi Gárda elmondása szerint az elkövetők a Sanadajban történt támadás során meghaltak. Június 19-én egy iráni TV honlapja (IRIB TV) számolt be arról, hogy két kurd lázadót megöltek, egy PJAK tagot pedig megsebesítettek az iráni biztonsági erők Nyugat-Azerbajdzsán tartományban. Július 16-án az iráni hadsereg egy nagyszabású offenzívát indított a szervezet ellen Észak Irak hegyvidéki részeiben. Július 17-én a Forradalmi Gárda megölt legalább 5 PJAK harcost egy rajtaütés során, melynek célja az volt, hogy megsemmisítse a csoport Északnyugat északnyugat-iráni szárnyát. Eközben a PJAK állítása szerint legalább 21 katonát sikerült kiiktatniuk.
 
==Kurdok lélekszáma==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kurd_nacionalizmus”