„Zsitomiri terület” változatai közötti eltérés

==Történelem==

Az ember legrégebbi, 100 ezeréves nyomaira a Teteriv folyó mentén bukkantak. A Zsitomiri területen több helyen találtak a neolitikus [[Cucuteni kultúra|cucuteni kultúrához]] tartozó leleteket. Az 5-7 században települtek be a keleti szlávok: északra a [[drevljánok]], a középső és déli régióba pedig a [[Poljánok (keleti szláv törzs)|poljánok]]. A 9. században már nagyobb városok is léteztek, amelyek jelentős kereskedelmet bonyolítottak: [[Ovrucs]] és [[Koroszteny]]. A kora középkorban a terület a [[Kijevi Rusz]]hoz tartozott, majd annak bukása után a 13. században a mongolok hódították meg. 1350-1360 körül a [[Litván Nagyfejedelemség|litvánok]] foglalták el az [[Arany Horda|Arany Hordától]]. A mai Zsitomiri terület nyugati része ekkor a Volhíniai-, a keleti pedig a Kijevi fejedelemséghez tartozott. A [[lublini unió]] (1569) után az ukrán földek Litvániától átkerültek Lengyelországhoz és a fejedelemségeket átszervezték vajdaságokká. A lengyel-litván unió felosztása után Zsitomir az [[Orosz Birodalom]], azon belül pedig nagyrészt a Volhíniai, kisebb részben a Kijevi kormányzóság része lett. 1804-ben Zsitomir lett a Volhíniai kormányzóság székhelye. A 19. század jelentős fejlődése ellenére, Zsitomir gazdaságilag elmaradott vidéknek számított. Mai formájában a Zsitomiri terület 1937. szeptember 22-én jött létre. A [[második világháború]]ban a németek a terület jelentős zsidó lakosságát szinte teljes egészében kiirtották. A világháború után itt zajlott az [[Ukrán Felkelő Hadsereg]] egyik utolsó, elkeseredett csatája az [[NKVD]] erőivel.

 

== Közigazgatási beosztás==