[[Fájl:Cuboid sugar.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: [[kockacukor]]]]
A '''szénhidrátok''' vagy tudományos néven '''szacharidok''' a [[növények]] által, [[fotoszintézis]] során termelt, [[szén]]-, [[oxigén]]- és [[hidrogén]]tartalmú [[Szerves kémia|szerves vegyületek]], melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a [[víz]]ben), ezért régen a ''szén hidrátjainak'' gondolták őket. A szénhidrátok hevítéssel vagy erélyes vízelvonó szer hatására (például tömény [[kénsav]]) szénre és vízre bonthatók. (Az 1800-as években „szénvizegyek” néven emlegették.<ref>http://epa.oszk.hu/02100/02181/00029/pdf/EPA02181_Termeszettudomanyi_kozlony_TTK_1872_361-383.pdf</ref> 1844-ben [[Carl Schmidt (kémikus)|Carl Schmidt]] megalkotta a szénhidrát kifejezést.)
Fontos szerepük, hogy energiát szolgáltatnak az állati és emberi szervezetben (cukrok): a bevitt energia 50-70%-a szénhidrátokból származik.<ref>[http://www.orvosilexikon.hu/module-Pages-display-pageid-259.html Szénhidrátok: a legfontosabb energiaforrás - orvosilexikon.hu]</ref> [[tápanyag|Tartaléktápanyagok]] (keményítő), valamint vázanyagok (cellulóz) a növényekben. Ezenkívül más fontos szerves molekulák felépítésében is részt vesznek: az RNS [[ribóz]]t, a DNS [[dezoxiribóz]]t tartalmaz.
A szacharid szó görög eredetű, jelentése édes. A szénhidrátok közé tartozik például a [[glükóz|szőlőcukor (glükóz)]], a [[fruktóz|gyümölcscukor (fruktóz)]], a [[cukor|répa- vagy nádcukor (szacharóz)]], a [[keményítő]] és a [[cellulóz]].
== A szénhidrátok (szacharidok) jellemzői ==
[[Fájl:D-glucose color coded.png|130px|right|thumb|A szőlőcukor (<small>D</small>-glükóz) nyílt láncú képlete]]
