„Ipolyság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
== Története ==
Területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A régészek [[kőkorszak]]i település, valamint [[laténi kultúra]] és [[9. század]]i település maradványait is feltárták itt.
A [[magyarok|magyarság]] megtelepedése az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] vezette győzedelmes [[Pozsonyi csata|pozsonyi csatával]] vette kezdetét a [[10. század]]ban.
 
Ipolyságot [[1237]]-ben említik először ''„Saag”'' néven abban az oklevélben, melyben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király egy malmot és birtokainak egy részét az [[esztergom]]i káptalannak adja. [[premontrei rend|Premontrei]] kolostorát szintén 1237 körül alapította a [[Hontpázmány nemzetség]]beli [[Hontpázmány nembeli Márton|Márton bán]], első erődítményei a [[15. század]] közepén épültek. [[1405]]-ben vásártartási jogot kapott. [[1446]]-ban [[Lévai Cseh László]] cseh zsoldosaival elfoglalta, és kirabolta a [[kolostor]]t. [[1451]]-ben [[Jiskra János|Giskra]] serege szállta meg, erődítményét pedig megerősítette, [[Hunyadi János]] foglalta vissza tőle. [[1546]]-ban királyi rendeletre megerősítették, a kolostort várrá alakították át. [[1550]]-ben a török sikertelenül ostromolta, de [[1552]]-ben elfoglalta. [[1595]]-ben szabadult fel, ezután erődítéseit lebontották, csak a kéttornyú templom és a kolostor épülete maradt meg, amelyet [[1736]]-ban átalakítottak. 1624-ben átadási leltár készült a prépostság javairól Vinkovich Benedek prépost, zágrábi kanonok számára.<ref>UC (HU MNL OL) E156a, Fasc. 98, No. 15.</ref>
65. sor:
A [[cseh légiók|cseh légionisták]] [[1919]]. [[január 10.|január 10-én]] foglalták el. [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] katonái [[május 29.|május 29-én]] visszafoglalták, de júliusban a város elhagyására kényszerültek.<ref>Danis Ferenc írása a Múltunk emlékei 2004. júniusi lapszámában.</ref> A [[trianoni békeszerződés]] értelmében Csehszlovákiához csatolták. [[1923]]-ban elvesztette megyeszékhelyi rangját. [[1938]]-ban az első település volt, amelyet [[Csehszlovákia]] az [[első bécsi döntés]] értelmében visszaadott.<ref>[http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3012 Magyar Világhíradó, 1938]</ref> 1938. október 11-én ünnepélyes keretek között országzászlót avattak fel.<ref>[http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3022 Magyar Világhíradó (1938): Országzászló avatás Ipolyságon]</ref> [[1945]]-ig így újra Magyarországhoz tartozott.
 
[[1941]]-ben még lakosságának 96%-a magyar volt. Ebben az időben érte a várost a [[holokauszt]], amikor magyar közigazgatás a helyi lakosság csaknem egyötödét kitevő [[zsidók|zsidó]] közösséget összegyűjtötte, és átadta a németeknek, akik [[koncentrációs tábor]]ba szállították, és legtöbbüket meggyilkolták. 1945 után a magyarságmagyarok egy részét deportálták [[Csehország]]ba, más részét áttelepítették Magyarországra, a szintén kitelepített [[dunai svábok|svábok]] falvaiba, például a [[Balaton-felvidék]]i [[Hidegkút]]ra. [[1960]]-ban elvesztette járási székhelyi rangját is.
 
=== A város és a vallások ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ipolyság